2010. március 29. Az adminisztratív adatállományok statisztikai célú hasznosítása – különös tekintettel a népszámlálásra 1 Adminisztratív adatok statisztikai.

Az előadások a következő témára: "2010. március 29. Az adminisztratív adatállományok statisztikai célú hasznosítása – különös tekintettel a népszámlálásra 1 Adminisztratív adatok statisztikai."— Előadás másolata:

1 2010. március 29. Az adminisztratív adatállományok statisztikai célú hasznosítása – különös tekintettel a népszámlálásra 1 Adminisztratív adatok statisztikai célú hasznosítása Általános ismertet ő Gárdos Éva

2 2 2010. március 29. Mi az az adminisztratív adat? I.  Közigazgatási szervezet hazai jogszabályban vagy EU-s követelményben meghatározott igazgatási feladatának végrehajtása során keletkező adat. Ide tartoznak a nyilvános, a közhitelű és egyéb nyilvántartások, valamint a hatósági ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó adatgyűjtések.  Azok az intézményektől származó információk, amelyek a saját tevékenységükre vonatkoznak, és kérdőív vagy az adatgyűjtés egyéb szokásos eszközével kerül összegyűjtésre nem tekinthető adminisztratív adatnak.  Közigazgatási szervezet által statisztikai célra gyűjtött adat nem adminisztratív adat!

3 Gárdos Éva 3 2010. március 29. Mi az az adminisztratív adat? II.  Olyan adatállomány, regiszter, amelyet egy közigazgatási szervezet hozott létre annak érdekében, hogy a saját, jogszabályban meghatározott igazgatási feladatának végrehajtását támogassa.  Az adminisztratív nyilvántartások: nem- statisztikai programok végrehajtása céljából gyűjtöttek. Például:  Adó adatok – APEH  Népesség-nyilvántartás adatai – KEKKH  BIR – baromfikeltetők listája – OMMI

4 Gárdos Éva 4 2010. március 29. Mi a különbség a statisztikai és az adminisztratív adat között? Az egyedi adat és az egyedi azonosítás adminisztratív adatgyűjtés során maga a cél, a statisztikai adatgyűjtés esetén csak eszköz a statisztikai becslések elkészítéséhez! !!

5 Gárdos Éva 5 2010. március 29. Mire használja a statisztika az adminisztratív adatokat?  felvételi keret, közvetlenül vagy a meglévő kiegészítéseként;  statisztikai adatgyűjtések helyettesítése  editálás és imputálás  közvetett használat a becslésekben – kiegészítő adatok  a statisztikai adatfelvételek értékelése, validálása beleértve a különböző forrásokból származó adatok ütköztetését  tájékoztatás kiegészítése, gazdagítása

6 Gárdos Éva 6 2010. március 29. Előnyök  Az erőforrásigény hosszútávon várható csökkenése bele értve az adatszolgáltatói terhek csökkenését is  Adatonként egyetlen adatforrás  Részletezettebb adatok  Lehetőség a statisztikai mutatók gyakoribb összeállítására, publikálására;  Az adatok teljessége a célsokaságát tekintve, nincs mintavételi hiba, és a nem-válaszolás aránya is lényegesen alacsonyabb,  Esetenként gyorsabb publikálás lehetősége;  A statisztika egészét érintő jobb megítélés a hatékonyabb és gyorsabb működés miatt  Néha nincs is alternatíva  Egyre több adminisztratív nyilvántartás áll rendelkezésre elektronikus formában  Javul az adminisztratív adatok minősége is

7 Gárdos Éva 7 2010. március 29.  Hiányos az egyértelmű, részletes jogszabályi háttér,  El kell nyerni a közvélemény egyetértését,  Nem a statisztika határozza meg a koncepciót és a tartalmat, a célsokaság egysége; az adatok vonatkozási ideje; a definíciók és nómenklatúrák; prioritások; az átvett bonyolult adatrendszerekből nehéz kinyerni a statisztika igényeinek megfelelő információkat,  Az adatgazda nem adja időben az adatokat;  Az ágazati politikai szempontok változásával a nyilvántartás tartalma, szerkezete módosulhat;  Összekapcsolhatóság más adminisztratív vagy statisztikai adatforrásból származó adatokkal;  Javítani kell a koordinációt, az igazgatási és statisztikai célok összehangolására. Hátrányok, nehézségek

8 Gárdos Éva 8 2010. március 29. Nemzetközi tapasztalatok  A kisebb országokban, ahol nagy a társadalmi konszenzus, kevés a feszültség  A skandináv országokban és Szlovéniában a statisztika alapvetően az adminisztratív adatforrásokon alapul  1986 óta a francia statisztikai törvény széles hozzáférést biztosít az adminisztratív adatforrásokhoz nemcsak a statisztikai hivatal, hanem a minisztériumok statisztikai egységei számára is  Németországban az összekapcsolás okoz olykor problémát

9 Gárdos Éva 9 2010. március 29. Hozzáférhetőség statisztikai célra - nemzetközi gyakorlat 1.A magyar gyakorlathoz hasonlóan egyesével rendezik az adatgazdával, tárgyalás, dokumentum 2.Általános felhatalmazás a statisztikai hivatal részére bizonyos megszorításokkal

10 Gárdos Éva 10 2010. március 29. Finnország  Az adatok ~95%-a adminisztratív adatforrásból származik  Stat. törvény: hacsak lehetséges azokat az adatokat kell használni, amelyek az adatszolgáltatók rendszeres tevékenysége során előáll  A közvélemény egyetértése  Egységes azonosítási rendszer – személyi szám, 1963  Vállalkozásokra, épületekre, lakásokra is  Utolsó kérdőíves népszámlálás, 1980  Szoros együttműködés az adatgazdák és a statisztikai hivatal között - fórumok

11 Gárdos Éva 11 2010. március 29. Svédország  Svédország kizárólagosan a regisztereken alapuló népszámlálások hazája lett (1975 – 2000).  Személyes adatok: érzékeny személyes adatok statisztikai és tudományos céllal feldolgozhatók, (egyébként nem), ha a társadalmi érdek erősebb, mint a személyes integritás megsértésének kockázata.  Kutatási etikai bizottságok – egyetemekhez csatlakozva működnek – problémás helyzetek

12 Gárdos Éva 12 2010. március 29. Szlovénia  Szlovéniában is nagy hagyománya van a különféle regiszterek alkalmazásának, a regiszterek egy rendszerben való összekapcsolásának és a regiszteren alapuló adatok statisztikai célú felhasználásának.  1980-ra kialakították a személyi szám rendszerét  2002-ben már felhasználtak adminisztratív adatforrásokat népszámlálási céllal  A 2011. évi népszámlálás kizárólag regiszteren alapul

13 Gárdos Éva 13 2010. március 29. Hollandia  1971-ben lezárult a hagyományos módon végzett népszámlálások gyakorlata, azóta négyféle adminisztratív nyilvántartást használnak. A népesség-nyilvántartás 16 milliós adatbázisa tartalmazza az állampolgárok lakcímeit, feltünteti nemüket, életkorukat; a foglalkoztatási regiszter 8,5 milliós nyilvántartása a munkaügyi adatokat; az adóhatóság 7,2 millió adófizetőről vezet nyilvántartást, a társadalombiztosítás pedig 2 millió főről. Az egyes regiszterek összekapcsolása a társadalombiztosítási azonosítási jel segítségével történik, ez a lakónépesség mindössze 0,03 százalékánál jár meghiúsulással.

14 Gárdos Éva 14 2010. március 29. A Tanács 322/97/EK rendelete a közösségi statisztikákról - 16. cikk  (1) A válaszadók terheinek csökkentése érdekében és a (2) bekezdésnek megfelelően, a nemzeti hatóságoknak és a közösségi hatóságnak, saját közigazgatási tevékenységi területükön, olyan mértékben kell hozzáférniük az adminisztratív adatforrásokhoz, amilyen mértékben ezek az adatok a közösségi statisztikák előállításához szükségesek.  (2) A hatékony hozzáférés megvalósítására vonatkozó gyakorlati rendelkezéseket, valamint a hozzáférés korlátait és feltételeit, ha szükséges, az egyes tagállamok és a Bizottság állapítják meg saját hatáskörükön belül.  (3) A közösségi statisztikák előállítása céljából a nemzeti hatóságok és a közösségi hatóság által közigazgatási vagy egyéb forrásokból megszerzett bizalmas adatok felhasználása nem érinti az adatoknak azokra a célokra történő felhasználását, amelyekhez azokat eredetileg összegyűjtötték.

15 Gárdos Éva 15 2010. március 29. EU: Gyakorlati Kódex  2. elv — Felhatalmazás adatgyűjtésre (2) A vezető statisztikai intézménynek a nemzeti jogalkotás keretében felhatalmazása van az adminisztratív nyilvántartások adataihoz való statisztikai célú hozzáférésre.  8. elv — Megfelelő statisztikai eljárások (1) Ahol az európai statisztikák adminisztratív nyilvántartásokon alapulnak, ott az adminisztratív célú alkalmazások definíciói és fogalmai jól közelítik a statisztikai célú követelményeket.  9. elv — Az adatszolgáltatók terheinek csökkentése (5) Az információgyűjtés megkettőzésének elkerülése végett – ahol lehetséges – adminisztratív forrásokat alkalmaznak.  10. elv — Költséghatékonyság (4) A költséges közvetlen adatfelvételek elkerülése érdekében hatékony megelőző lépések történnek az adminisztratív nyilvántartások statisztikai potenciáljának jobb kihasználására.

16 Gárdos Éva 16 2010. március 29. Hazai jogszabályok  Adatvédelmi törvény  Statisztikai törvény  Elektronikus információszabadság törvénye  Döntéselőkészítés - törvény  2212/2007. kormányhatározat

17 Gárdos Éva 17 2010. március 29. 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról  A törvény célja: 1.§ (1) … annak biztosítása, hogy - ha e törvényben meghatározott jogszabály kivételt nem tesz  személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és  a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse.  Adatkezelés, adatfeldolgozás, az adatkezelés célhoz kötöttsége, az adatok minősége, adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása, adatbiztonság  7. § (2) Korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos.

18 Gárdos Éva 18 2010. március 29. 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról - jogosultság- 21.§ (4)/b)  A KSH jogosult az OSAP-ban, valamint nemzetközi kötelezettség- vállalásban szereplő adatgyűjtéseiben meghatározott adatkörben, az adatgyűjtés céljának és időtartamának megjelölésével a hatósági, ellenőrzési és gazdasági tevékenységgel járó, továbbá a nyilvános és közhitelű nyilvántartások vezetésével összefüggő adatgyűjtést végző szervtől a rendelkezésre álló személyes és nem személyes adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai felhasználás céljából, az adatvédelemre vonatkozó szabályok megtartása mellett átvenni.

19 Gárdos Éva 19 2010. március 29. 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról – összekapcsolás - 21.§ (5)  A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv a saját statisztikai adatállományait statisztikai célra összekapcsolhatja. Személyesadat-állományok összekapcsolása csak az adatgyűjtés meghatározott célját meg nem haladó mértékben, a cél eléréséhez szükséges ideig történhet. Az eredeti célt meghaladó adatkezelés új adatkezelésnek minősül.

20 Gárdos Éva 20 2010. március 29. 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról – egységes fogalmak – osztályozások - 25. §  A hatósági, ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó, a szerv belső, ügyviteli célját szolgáló, valamint a nyilvános, a közhitelű és egyéb nyilvántartások vezetésével összefüggő adatgyűjtéseknél és adatszolgáltatásoknál a KSH által közzétett fogalmakat és osztályozási rendszereket kell figyelembe venni.

21 Gárdos Éva 21 2010. március 29. 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról - adatvédelem I. - 18. §  (1) Egyedi adat csak statisztikai célra használható, mással csak akkor közölhető, és abban az esetben adható át, valamint hozható nyilvánosságra, ha ehhez az adatszolgáltató előzetesen írásban hozzájárult. Ez a korlátozás nem vonatkozik az azonos szerven belül statisztikai tevékenységet végző személyek egymás közötti adatközlésére.  (2) Közérdekű feladatot ellátó szerv, illetőleg társadalmi szervezet, valamint a költségvetési szerv ezen tevékenységére vonatkozó egyedi adat az adatszolgáltató írásbeli hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható.  (3) Egyedi adat - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csak statisztikai célból, statisztikai tevékenységgel foglalkozó nemzetközi szervezetnek, jogszabályban meghatározott nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében adható át az adatszolgáltató írásbeli hozzájárulása nélkül.

22 Gárdos Éva 22 2010. március 29. 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról - adatvédelem II.  19. § (1) A természetes személy személyére vonatkozó adatgyűjtésnél az érintett nevét és a lakcímét (…) - … - a statisztikai feldolgozás befejezésekor, az adatok teljességének és összefüggésének ellenőrzését követően, de legkésőbb a tárgyidőszakot követő egy éven belül kell törölni ….  20. § Az egyedi adatok más jogszabályok alkalmazása szempontjából magántitoknak minősülnek. Az ezek védelmére vonatkozó szabályok betartásáért a statisztikai tevékenységet végző, valamint az abban közreműködő személyek felelősek.

23 Gárdos Éva 23 2010. március 29. 2005. évi XC. törvény az elek- tronikus információszabadságról A törvény célja 1. § E törvény célja annak biztosítása, hogy a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében a közérdekű adatok e törvényben meghatározott körét elektronikus úton bárki számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, folyamatosan és díjmentesen közzétegyék. Az elektronikus közzététel kötelezettsége 3. § (1) A 6. § szerinti közzétételi listákon meghatározott adatait saját honlapján - ha törvény másként nem rendelkezik - közzéteszi A közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke és az egységes közadatkereső rendszer 7. § (1) Az elektronikusan közzétett adatok egyszerű és gyors elérhetősége érdekében a törvény hatálya alá tartozó szervek közérdekű adatokat tartalmazó honlapjaira, valamint az általuk fenntartott adatbázisokra, illetve nyilvántartásokra vonatkozó leíró adatokat az erre a célra létrehozott és az informatikáért felelős miniszter által működtetett központi elektronikus jegyzék összesítve tartalmazza. A jegyzéket a működtető az erre a célra fenntartott honlapon közzéteszi.

24 Gárdos Éva 24 2010. március 29. 2007. évi CI. törvény a döntés- előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról  1. § A költségvetési szerv és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: adatkezelő) a kezelésében lévő közérdekű adatot 15 napon belül, költségtérítés megállapítása nélkül továbbítja az ezt igénylő központi államigazgatási szervnek.  2. § (1) Az állami vezető és a kormányhivatal vezetője jelentős társadalmi, vagy gazdasági hatású, és különösen az európai uniós kötelezettségek teljesítését érintő döntések előkészítése érdekében kérheti, hogy az adatkezelő a kezelésében lévő személyes adatról, adótitokról, vagy egyedi statisztikai adatról készített másolatot visszafordíthatatlan módon úgy módosítsa, hogy az az érintettel ne legyen kapcsolatba hozható, és kérheti a személyes vagy bizalmas jellegétől így megfosztott adat 1. § szerinti átadását.

25 Gárdos Éva 25 2010. március 29. 2212/2007. kormányhatározat  az államigazgatási nyilvántartások adatainak statisztikai célra történő felhasználásáról  felhívja a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó minisztériumokat, hogy vizsgálják meg az államigazgatási nyilvántartások statisztikai célú hasznosítása bővítési lehetőségeit, különös tekintettel a nyerhető statisztikai célú információk körének bővítésére, a statisztikák minőségének javítására és az adatszolgáltatók terheinek csökkentésére;

26 Gárdos Éva 26 2010. március 29. KSH – stratégiai főirány  2004-től hivatali szervezeti keretek OST Regiszter Munkabizottság nyilvántartás – meta rendszer értékelő kérdőív felmérés – új adminisztratív adatkörök bevonása együttműködési megállapodás koordinált kapcsolattartás  OSAP-összeállítás

27 Gárdos Éva 27 2010. március 29. Népszámlálási célú adat- összekapcsolás feltételei  Jogi alap. A megfelelő jogi szabályozásnak tartalmaznia kell az adatvédelem részletes meghatározását is.  Lakossági jóváhagyás. Nyilvános vita - a regiszterek használatának értelmét és hasznát. A regiszterekért felelős hatóságok nyilvános és átlátható tevékenysége.  Egységes azonosító kódrendszer. Minden (népszámlálási) statisztikai egységnek legyen! Az adat-összekapcsolást egyéni szinten kell lehetővé tenni. A rendszernek biztosítania kell továbbá a népszámlálási egységek helymeghatározását földrajzi azonosítók alkalmazásával.  Megbízható adminisztratív regiszterek elérhetősége és ezek stabilitása is.  Az adminisztratív hatóságok közötti együttműködés. Az adminisztratív regiszterek harmonizált rendszere, és az államigazgatás lehető legfelsőbb szintjén megnyilvánuló elkötelezettséget kívánják meg.  Humánerőforrás.

28 Gárdos Éva 28 2010. március 29. Adminisztratív alapokon nyugvó népszámlálás dilemmái  Valóságos vs. hivatalos adat  Hiányzó adatok lemondunk róluk mintavételes adatokkal pótoljuk  becslés!!! hagyományos népszámlálási módszerekkel teljeskörű adatfelvétel  Kompromisszum

29 Gárdos Éva 29 2010. március 29. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!