Tardos Róbert A szavazói motívumok egy új tipológiája -- az expresszív, normatív és instrumentális komponensek alapján -- MSZT Politikai Viselkedés Szakosztály.

Az előadások a következő témára: "Tardos Róbert A szavazói motívumok egy új tipológiája -- az expresszív, normatív és instrumentális komponensek alapján -- MSZT Politikai Viselkedés Szakosztály."— Előadás másolata:

1 Tardos Róbert A szavazói motívumok egy új tipológiája -- az expresszív, normatív és instrumentális komponensek alapján -- MSZT Politikai Viselkedés Szakosztály 2011. január 26.

2 Angelusz Róbert 1939-2010

3 A részvételi motívumok els ő Angelusz-Tardos tipológiájának alapelemei (az 1990-es országgy ű lési választáshoz kapcsolódóan, els ő megjelenése Juss, 1990:3) 4 típusra vonatkozó diszkriminancia-analízis, nagyszámú attit ű dváltozó bevonásával: 3 funkció 1. az 1. és 4. típust magyarázó (+ státustudat, - kirekesztettség) er ő forrásvonzatú 2. a 2. típust magyarázó (+ konvencionalizmus) településtípus és vallásosság vonzatú 3. a 3. típust magyarázó (+ szociális independencia, - szociális dependencia) életkor vonzatú Kés ő bbi részleges módosítás (Angelusz-Tardos 2006) a 3. “fenntartásos” motívummal Szociológiai plauzibilitás és m ű köd ő képesség, viszont (f ő leg a második és harmadik dimenzión nehéz reprodukálhatóság)

4 A választási részvétel kérdéskörének háttérbe szorulása és elmúlt évtizedekbeli el ő térbe kerülése Blondel et al 1998 – a huszadik század második felében a fejlett demokráciákban tartósan magas (nyolcvan-kilencven százalékos) választási részvétel és az ezzel kapcsolatos elégedettség -legalábbis Európában - kioltotta a kérdés iránti érzékenységet Az érdekl ő dés jelent ő s felívelése az elmúlt évtizedben. Hátterében 1. a választási részvétel jelent ő s mérsékl ő dése a különböz ő szavazási eseményeken (különösen az EP-választásokon, de nem csak) 2. (különösen amerikai kutatásokban) a racionális választás polyautas- alapmodellje kapcsán felvet ő d ő problémák, és újabb megoldások, a hagyományosan értelmezett kalkulatív jelleg ű t ő l eltér ő motívumokon, illetve az egyéni szinten kívül a csoportkontextust is figyelembe vev ő megoldások keresése Több jelent ő s munka, új megközelítés 2000 óta, ezen belül a network- és számítógépes szimulációs elgondolások is növekv ő súllyal jelennek meg (Blais 2000, Franklin 2004,, Edlin et al 2005, Huckfeldt et al 2005, Achen 2006, Fowler 2006, Tóka 2006, Pappi et al 2008, Bendor et al 2011).

5 A korábbi Angelusz-Tardos motívumtipológiát követ ő új verzió alapelemei Expresszív motívum részben a korábbi tipológia státustudat eleme, részben a racionális döntési alapú megközelítések új vonulata, az instrumentális elemmel szembeállított konszummatív hangsúly alapján Normatív motívum részben a korábbi tipológia konvencionalizmus eleme, részben a network/csoporthangsúlyú szociológiai cselekvéselméletek ilyen hangsúlya alapján (a habituális mozzanattal részben átfedésben) Instrumentális motívum részben a korábbi tipológia “fenntartásos” eleme, részben a racionális döntési alapú megközelítések hagyományos hangsúlya, illetve a cél(ill. cél-eszköz)racionalitásra épül ő szociológiai cselekvések ilyen hangsúlya alapján. (Weber társadalmi cselekvés, Merton anómiás, Habermas kommunikatív cselekvési tipológiáival, Coleman kapcsolathálózati-normatív hangsúlyával többé-kevésbé közvetlen szál.) Konceptuálisan a legfontosabb mozzanat a részvétel és a pártválasztás korábban egymástól elszakított motívumainak összekapcsolása: a részvétel tipikusan nem “csak úgy, a részvétel kedvéért”, hanem bizonyos célok érdekében, bizonyos politikai er ő k támogatása céljából, vagy nem kevésbé tipikusan, más er ő kkel szemben történik. Expresszivitás: nem pusztán “szavazói passzió”, hanem egyfajta “szurkolói mentalitás” Normativitás: állampolgári vagy csoportnormáknak való fegyelmezett (szokásszer ű ) megfelelés Instrumentalitás: a szavazáson való megjelenés/távolmaradás és a konkrét választói döntés mérlegel ő (kalkulatív- stratégiai) jellege

6 EXPRESSZÍV, NORMATÍV ÉS INSTRUMENTÁLIS SZAVAZÓI MOTÍVUMTÍPUSOK DIMENZIÓRAJZOLATA RÉSZVÉTELI ÉS VÁLASZTÁSI ATTIT Ű DSOROZATOK EGY RÖVIDÍTETT VÁLTOZATA ALAPJÁN, A TÉTELEK SZEMÉLYES FONTOSSÁGÁVAL ÉS A DIMENZIÓK MEGBÍZHATÓSÁGI ÉRTÉKEIVEL KIEGÉSZÍTVE (rotált f ő komponens-elemzés; Cronbach-alpha mutatók; személyes fontosság átlagértékek, 5: nagyon fontos, 1: egyáltalán nem fontos; d ő lt bet ű k:részvétel, normál bet ű k: pártválasztás tételsorozat elemei; DKMKA MVP R;észvétel és képviselet, 2010 márc.-ápr, választás el ő tti felvétel; N=1500) Az itemek szubjektív fontosságának a dimenziók csoportosulását átfed ő sorrendje részben a normékból következik: az expresszív motívumok “tetszet ő sebbek”, a normatív és instrumentális motívumok leplezend ő bbek Cronbach alphák: er ő sebb és gyengébb pontok Két dimenzió esetében is a részvételi és pártválasztási tételek együttes megjelenése

7 TARTALMI ÉRVÉNYESSÉG I. – SZAVAZÓI MOTÍVUMVÁLFAJOK ÉS A RÉSZVÉTELI SZOKÁSOK, POLITIKAI ÉRDEKL Ő DÉS ELTÉR Ő FOKOZATA: EXPRESSZÍV ÉS NORMATÍV HANGSÚLYOK AZ AKTÍV, INSTRUMENTÁLIS ORIENTÁCIÓ A MÉRSÉKELTEN AKTÍV VÁLASZTÓI CSOPORTOKBAN DKMKA MVP R;észvétel és képviselet, 2010 márc.-ápr, választás el ő tti felvétel; N=1500, faktorszkórátlagok Expresszív – bels ő (szubjektív érdekeltség), normatív – inkább küls ő (habitualitás) motiváció, bizonyos fokig szubsztitutív, egymást helyettesít ő jelleg, instrumentális – közepes involváltság (szituatív feltételek, észlelt fontosság, tét, személyes költség stb) függvényében

8 TARTALMI ÉRVÉNYESSÉG II. –A POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓ TÉMA-ÉS (ER Ő S VAGY GYENGE KÖTÉS Ű ) MILI Ő SPECIFIKUS EXPRESSZÍV VAGY NORMATÍV HOMOFÍLIA-FÓKUSZAI, A PÁRTVÁLASZTÁS INSTRUMENTÁLIS MEGFONTOLÁSAI Expresszív – er ő s kötés ű politikai homofília, normatív – küls ő (szomszédsági- lokális) csoport- kontroll Stratégiai szempontok instrumentális fókusza

9 TARTALMI ÉRVÉNYESSÉG III. –SZAVAZÓI MOTÍVUMOK ÉS A (BAL-JOBB) POLITIKAI-IDEOLÓGIAI BEÁLLÍTÓDÁSOK INTENZITÁSA A pólusok felé vonzódó attit ű dök expresszív, s részben normatív, a viszonylag mérsékeltebb, középre húzó orientációk inkább instrumentális jellege

10 TARTALMI ÉRVÉNYESSÉG IV. – FELJÖV Ő ÉS LEMORZSOLÓDÓ, A NAGY ÉS KIS PÁRTOK SZAVAZÓI BÁZISÁNAK ELTÉR Ő MOTIVÁCIÓS HANGSÚLYAI DKMKA MVP R;észvétel és képviselet, 2010 márc.-ápr, választás el ő tti felvétel; N=1500, faktorszkórátlagok Fidesz – viszonylag kiegyensúlyozottan expresszív és normatív, MSZP – inkább normatív Jobbik – egyértelm ű en inkább expresszív hangsúlyok MDF -- egyoldalúan instrumentális hangsúly, LMP – e mellé expresszív mozzanat is társult

11 TARTALMI ÉRVÉNYESSÉG V. – A MOTÍVUMOK ÖSSZEFÜGGÉSE KÜLÖNBÖZ Ő SZAVAZÁSI ALKALMAKON VALÓ (RETROSPEKTÍV, ILLETVE TERVEZETT) RÉSZVÉTELLEL ÉS AZ EGYES ESEMÉNYEK SZUBJEKTÍV FONTOSSÁGÁVAL DKMKA MVP R;észvétel és képviselet, 2010 márc.-ápr, választás el ő tti felvétel; N=1500, faktorszkórátlagok Az országgy ű lési (és különösen az aktuális) választás nagyobb expresszív, a különböz ő szavazási alkalmak kiegyensúlyozottabb normatív jelent ő sége

12 A SZAVAZÓI MOTÍVUMOK EGY ÖTELEM Ű TIPOLÓGIÁJA ÉS A TÍPUSOK EL Ő FORDULÁSA 2010-BEN DKMKA MVP R;észvétel és képviselet, 2010 márc.-ápr, választás el ő tti felvétel; N=1500, Quick Cluster klaszterelemzés és kiegészít ő diszkriminancianalízis; faktorsykór-átlagértékek 1. lépés: Quick Cluster klaszteranalízis a három komponens alapján 2. lépés (finomítás és az 1. lépésben kies ő esetek pótlása) diszkriminancia-analízis a (komponensek alapját képez ő ) kiinduló itemek bevonásával Az el ő fordulások nem vehet ő k névértéken (például az alulmotivált típus arányát tekintve), de rendelkeznek bizonyos orientáló jelleggel

13 A SZAVAZÁSI MOTÍVUMTÍPUSOK SZEMÉLYES ÉS MIKROKÖRNYEZETI MEGHATÁROZÓI OPTIMAL SCALING REGRESSZIÓANALÍZIS, BÉTA- ÉS IMPORTANCE- [JELENT Ő SÉG-]EGYÜTTHATÓK; DKMKA MVP, 2010 MÁRC.-ÁPR. VÁLASZTÁS EL Ő TTI FELVÉTEL; N=1476 A kulturális, aktivitási, státusjelleg ű er ő forrás-, a területi, valamint a vallási és etnikai jellemz ő k meghatározó, a demográfiai (köztük az életkori) tényez ő k viszonylag mérsékeltebb szerepével

14 A RÉSZVÉTELI MOTÍVUMTÍPUSOK NÉHÁNY KIEMELT SZEMÉLYES ÉS MIKROKÖRNYEZETI MEGHATÁROZÓJA; A KATEGORIÁLIS REGRESSZIÓELEMZÉS RÉSZLETES EREDMÉNYEI CATREG – OPTIMAL SCALING REGRESSZIÓANALÍZIS, TRANSZFORMÁLT KATEGÓRIAÉRTÉKEK A SZIGNIFIKÁNS ÖSSZEFÜGGÉSEK ESETÉN Fontos területi (f ő város/vidéki város), státus(in)konzisztencia és etnikai kategóriák motivációtípusonként ellentmondásos, bizonyos kontextuális, network-vonatkozású (házas, vallásias) vagy nyugdíjas kategóriák motívumstabilizáló, másoké (mint munkanélküli vagy hallgatói környezet) mérsékl ő szerepe Mindennek a részvételi hajlandóság további alakulása, a trendek szempontjából vett jelent ő sége

15 A szavazási motívumtípus magyarázó szerepe a tartós és aktuális részvételi hajlandóság személyes és mikrokörnyezeti meghatározói között OPTIMAL SCALING REGRESSZIÓANALÍZIS, BÉTA- ÉS IMPORTANCE- [JELENT Ő SÉG-]EGYÜTTHATÓK; DKMKA MVP, 2010 MÁRC.-ÁPR. VÁLASZTÁS EL Ő TTI FELVÉTEL; N=1476 Mindkét, de különösen a hosszú távú részvételi vonatkozásban igen jelent ő sen növeli a magyarázatot nem túlértékelend ő, bizonyos értelemben szintén tartalmi érvényesség mozzanatként tekintend ő

16 A TARTÓS ÉS AKTUÁLIS RÉSZVÉTELI HAJLANDÓSÁG NÉHÁNY KIEMELT SZEMÉLYES ÉS MIKROKÖRNYEZETIMEGHATÁROZÓJA; RÉSZLETES KATEGÓRIÁNKÉNTI EREDMÉNYEI CATREG – OPTIMAL SCALING REGRESSZIÓANALÍZIS, TRANSZFORMÁLT KATEGÓRIAÉRTÉKEK A SZIGNIFIKÁNS ÖSSZEFÜGGÉSEK ESETÉN Néhány, egyébként mérsékelt részvételi hajlandóságú csoport tagjainak viszonylag aktív szavazói hajlandósága a 2010-es országgy ű lési választás alkalmával A “motivált” szavazói típus mindkét vonatkozásban intenzív, míg az “adaptívak” viszonylag mérsékelt, a “szimpatizánsak” aránylag élénk aktuális részvételi hajlandósága

17 A szavazói motívumtipológia fejlesztésének további irányai Skálakonstrukciós tökéletesítések: a 3. (és 2.) dimenzió (Cronbach) megbízhatóságának javítása további itemek beiktatása, s a 2. (normatív) dimenzió pártválasztási mozzanatokkal való kiegészítése révén Az ötelem ű tipológia (faktor-, klaszter-, diszkriminációs) el ő állíthatóságának ellen ő rzése más id ő pontok, felvételek alkalmával Magyarázó szerepének tesztelése a politikai viselkedés különböz ő további összetev ő ire vonatkozóan (részben már az eddigi kutatás bizonyos további elemzései során megtörtént