Egy 20 évvel ezelőtt indult pedagógiai kísérlet eredményességi vizsgálatainak töredéke Visszapillantás az első logopédiai osztály indulására és a rendelkezésre.

Az előadások a következő témára: "Egy 20 évvel ezelőtt indult pedagógiai kísérlet eredményességi vizsgálatainak töredéke Visszapillantás az első logopédiai osztály indulására és a rendelkezésre."— Előadás másolata:

1 Egy 20 évvel ezelőtt indult pedagógiai kísérlet eredményességi vizsgálatainak töredéke
Visszapillantás az első logopédiai osztály indulására és a rendelkezésre álló nyomon-követési eredmények ismertetése. Herzogné Fürst Beáta MFFLT Kongresszus Kőszeg, június

2 A logopédiai osztály indulása
1984. szeptemberében – kísérleti jelleggel – Budapesten szerveződött a XI. Baranyai utcai általános iskolában. A kísérlet hipotézise az volt, hogy nem szükséges az első osztályos tantervet módosítani, hanem az osztályfoknak megfelelő tantervi követelmények megtartásával, differenciált neveléssel-oktatással, intenzív logopédiai terápiával megelőzhetők a későbbi tanulási sikertelenségek. A kísérlet szakmai irányítója Meixner Ildikó volt. Az olvasás és írás elsajátítása a gyermekek egyéni lehetőségeinek és saját haladási tempójuknak megfelelően történt. Minden gyermek minden nap részesült logopédiai terápiában, átlagosan napi 2, de igény szerint napi 3 alkalommal.

3 A gyermekek diagnózisa felvételkor:
Sensomotoros dysphasia Motoros dysphasia Rhinophonia aperta Balbuties Dyslalia Hypacusis Elektív mutismus Dyslexia veszélyeztetettség

4 Egy pedagógiai kísérlet két évtized után mutatkozó eredményeinek megismerésére való törekvés
A logopédiai első osztály milyen segítséget nyújtott számukra? Valóban megelőztük a tanulási sikertelenségeket?

5 A kutatási probléma értékelése - Az ilyen jellegű kutatás:
hozzájárulhat a pedagógia elméleti ismeretanyagához hasznos lehet a gyakorlat számára és időszerű újabb kutatásokra ösztönözhet A téma kutatható a kutató (jelen esetben jómagam, aki annakidején a logopédiai első osztály logopédusa voltam) számára megfelel a kutatás metodikájának fejlődéséhez nem járul ugyan hozzá, de talán mégsem haszontalan

6 A kutatás hipotézise A logopédiai első osztály személyre szabottan, hatásosan segítette a gyermekek fejlődését és társadalmi beilleszkedését.

7 A kutatás módszere, mintavétel:
Írásbeli kikérdezés, kérdőív az 1984/85, 1985/86, 1986/87 és 1987/88-ban logopédiai első osztályba járt egykori tanulóknak, 9 nőnek, 46 férfinek, összesen 55 főnek. 21 kérdőív kitöltve visszaérkezett

8 Az általános iskolai évek alatt
19 fő nem ismételt osztályt 1 fő az első osztályt ismételte 1 fő a második osztályt ismételte

9 Hogyan illeszkedett be a logopédiai első osztály után?

10 Milyen mértékben érezte a pedagógusok segítségét az általános iskolában?

11 Kedvenc tantárgyaik *történelem 11 fő *magyar 7 fő *matematika 7 fő
*testnevelés 5 fő *technika 2 fő *földrajz 2 fő *fizika 2 fő *biológia 2 fő *pszichológia 1 fő

12 Logopédiai kezelés a logopédiai első osztály után
A továbbiakban kezelésben: nem részesült fő fél évig 1 fő 2 évig 2 fő 3 évig 2 fő 4 évig 2 fő 6 évig 1 fő (dadogó leány, Vácott és Kőszegen, beszédjavító általános iskolában) részesült.

13 Hol tanult tovább az általános iskola után?

14 Melyik az eddig megszerzett legmagasabb iskolai végzettsége?

15 Jelenleg mivel foglalkozik?

16 Mivel foglalkozik szabadidejében?

17 Következtetés Az első négy évfolyam (3 kísérleti és még egy év) logopédiai 1. osztályosai közül 38 %-uk iskolai pályafutásáról, életútjáról vannak adataink. Nyilvánvaló, hogy motiváltak a munkára, tanulásra, egy válaszadó kivételével (persze, ez az egy is sok!). Végül is munkánk célja a logopédiai osztályokban éppúgy, mint más osztályokban, hogy a közösségért, az előrevivő célokért fáradozó embereket neveljünk. Nekik, akik különböző kommunikációs hátránnyal kezdik el iskolai tanulmányaikat, de nekünk is, akik értük fáradozunk, „hozzá kell tennünk a magunk kövét az emberi erőfeszítés épületéhez”.

18 Nekünk is hozzá kell tennünk a magunk
kövét az emberi erőfeszítés épületéhez. Guy de Larigaudie