2. Magyar műhely-vita Budapest, május 3. – OKM

Az előadások a következő témára: "2. Magyar műhely-vita Budapest, május 3. – OKM"— Előadás másolata:

1 2. Magyar műhely-vita Budapest, 2007. május 3. – OKM
OECD – Recognition of non-formal and informal learning (RNFIL) project 2. Magyar műhely-vita Budapest, május 3. – OKM A nem formális és informális módon szerzett tudás értékelése és elismerése Tót Éva Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI)

2 Amiről szó lesz Értelmezési keretek Európai minták, tanulságok A magyar országjelentés fő megállapításai Vitakérdések

3 Gyűjtőnév, eljárások (PLA. LPA, RPL, legújabb: VPL)
Értelmezési keretek/1 Gyűjtőnév, eljárások (PLA. LPA, RPL, legújabb: VPL) „Filozófiája” – A tudás-szerzési formák egyenragúsága Társadalmi elismerés intézményesített, kodifikált elismerés Lehetséges funkciók: Egyéni szinten: LLL tanulási stratégiák támogatása Szervezeti szinten: a rejtett tudások felszínre hozása Gazdasági szektorok közötti mozgások megkönnyítése Munkaerőpiaci reintegráció …

4 Értelmezési keretek/2 A képzés és tanulás módjai a szervezettség foka szerint Formális Nem formális tanulás Iskolarendszerű képzés Szervezett képzés Informális képzés INFORMÁLIS TANULÁS – Szocializáció Spontán tanulás

5 Megközelítések RNFIL a képzési szektorban vs. a munka világában Az értékelés és elismerés szintje egyéni, intézményi, ágazati, ágazatközi, országos Teljes végzettség vagy részképzettség elismerése Speciális csoportokra célzott vs. minél szélesebb körű hozzáférés (p. állampolgári jog) Eszközök: teszt, gyakorlati vizsga, kompetencia-portfólió

6 Európai kitekintés/1 Élenjárók Franciaország Hollandia Norvégia Jó példa: Portugália Alapkérdés: milyen képzési kultúrába, intézményrendszerbe illeszkedik az értékelés és elismerés

7 Európai kitekintés/2 Tanulságok
A sikeres kísérletek jellemzői: A felnőttkori tanulás kiforrott hagyományai, intézményei Létező szakmai és képzési sztenderdek Moduláris megközelítés A kormányzat határozott szerepvállalása (koncepció alkotás,törvények, szabályok, ösztönzők, együttműködés keretei, finanszírozás) Társadalmi partnerek részvétele és kooperációja. Munkavállalók erős érdekképviselete pl. az értékelésre való jog a kollektív szerződések része) Felhasználói szempontok érvényesülése: információs + támogató szolgáltatások, transzparencia A minőség garanciái pl. az értékelés felülbírálatának lehetősége Az értékelés (és képzés) és elismerés szétválasztása Egyéni ösztönzők és jogosítványok (pl. Norvégiában az értékelés állampolgári jog) A felelősség elosztás és a finanszírozás átláthatósága

8 A magyar országjelentés/1 Az elemzés főbb területei
Milyen intézményes keretek között és milyen módszerek alkalmazásával működik az adott országban az előzetes tudás értékelése és elismerése A közvetlenül vagy közvetve érintett szereplők viszonya a nem formális módon szerzett tudás elismeréséhez (munkaadók, munkavállalók képviselői,a civil szektor szereplői,képzéspolitikai döntéshozók, munkavállalók) A kontextus jellemzői = kedvező feltételei és akadályok a nem formális és informális módon szerzett tudás értékelésének és elismerésének az adott ország már működő képzési rendszerébe integrálódásához Az RNFIL projekt a képzési rendszerre fókuszált, és hangsúlyos témája volt a kredit-transzfer. A munka világa nem volt tárgya az elemzésnek.

9 A magyar országjelentés/2 Következtetések
Az előzetes tudás elismerésének fogalma terjed Magyarországon, de inkább csak a modernizáció igényét tükrözi. A szemlélet nem honosodott meg. Az európai gyakorlat ismerete hézagos, az elvek, eljárások ismerete töredékes. Az oktatási és képzési intézmények nem kívánnak elismerni olyan tanulási aktivitásokat, amelyek a saját programjukon kívül folynak. Gyenge a szereplők igényeinek artikulációja. A PLA eljárás felülről kezdeményezett „bevezetése” (Felnőttképzési törvény 17. paragrafus) „csonka” gyakorlati megvalósítást eredményezett. Néhány „látens”, nem intézményesült megoldás (pl. a felvételi eljárásokban).

10 A magyar országjelentés/3 Következtetések
A társadalmi partnerek bevonásának hiánya Eklektikusság – Importált elemek Szigetszerű innovációk (projektek) Sikeres „szigetek” – ECDL, nyelvvizsgarendszer Top-down kezdeményezés és lokális kísérletek nem találkoznak A tanulók számának növelésében érdekelt képzési intézmények erősödő érdekeltsége

11 Források a további tájékozódáshoz
The Unfinished story of VPL A témában talán a legjobb átfogó áttekintés. Tanulmányok a képzési kultúrák és a nem formális tanulás elismerésének kapcsolatáról, az élenjáró európai országok gyakorlatának részletes bemutatásával. European Inventory – Validation of non-formal and informal learning Web-site. Ország-leírások, háttérelemzések. Eurobarométer – Lifelong learning: citizens’ views (2003) CEDEFOP Tót (2006) A formális képzésen kívül szerzett tudás és annak elismerése – Az európai gyakorlat tanulsági. NSZI. 45 oldal (az elektronikus elérhetőség egyeztetés alatt) Magyar nézőpontú áttekintés az európai gyakorlatról, részben az Unfinished Story feldolgozása alapján. Tót Éva (2006) A munkavégzéshez kapcsolódó informális tanulás – Kutatás Közben No 273, 70 oldal HP-FKI Az OFA által támogatott empirikus hazai terepmunka eredményeinek ismertetése. (60 tanulási életút-interjú feldolgozása).

12 A vitához Kik lehetnek aktív ágensei a hazai meghonosítás folyamatának? Milyen működő rendszert és megvalósítási folyamatot lehet vízionálni ma? Kapcsolódás lehetősége: más rendszerszintű átalakítási tervekhez, projektekhez (LLL kormánystratégia, NFT II. ) Melyek lehetnek a kulcsintézmények? („telepítés”) Melyek a legfontosabb célcsoportok? (pl. a legképzetlenebbek) Mi lehet a legközelebbi következő lépés?