Minőségbiztosítás a szerelésben

Az előadások a következő témára: "Minőségbiztosítás a szerelésben"— Előadás másolata:

1 Minőségbiztosítás a szerelésben

2 Minőségbiztosítás a szerelésben
A szerelés minőségének biztosítása A szerelés technológiai folyamatának feladata, hogy a működési feltételekben megadott és a műszaki, konstrukciós és technológiai előírásokban rögzített minőségi követelményeket minden tekintetben kielégítő gépet, terméket, szerelési egységet, stb. hozzon létre. A gyártmány minősége tehát azon tulajdonságok, jellemzők összességét jelenti, melyek arra utalnak, hogy a termék működési, mechanikai, üzembiztonsági, élettartamra vonatkozó, stb. követelményeknek az adott határok között megfelel. Ennek megfelelően a minőség gyűjtőfogalom, mivel magában foglalja azt a kritériumot is, hogy a megfelelés a termék elemeiként megjelenő valamennyi összetevőre (alkatrész, szerelési részegység, szerelési egység, stb.) is vonatkozik.

3 1. A gyártási folyamat minőségbiztosításának általános jellegzetességei
Előgyártás, illetve alkatrészgyártás jellegzetességei: túlnyomó részben egyedi elemeket kell ellenőrizni; nincs működés közbeni ellenőrzés; összetettség és elemek közötti kölcsönös kapcsolat és kölcsönhatás nem jellemző. Szerelés jellegzetességei: összetett egységeket kell ellenőrizni; az elemek közötti kölcsönös kapcsolatok és kölcsönhatások minden esetben fennállnak; működés és terhelés közben is ellenőrizni kell; az előző gyártási folyamatszakaszok rejtett hibái halmozottan, a szerelés során jelentkeznek.

4 1. A gyártási folyamat minőségbiztosításának általános jellegzetességei
Mindezek alapján kényszerű visszacsatolásokat kell megvalósítani az alkatrészgyártás, az előgyártás és a konstrukció felé! Konstrukció Előgyártás Alkatrészgyártás Szerelés

5 2. A szerelési technológiai folyamat minőségbiztosításának jellegzetességei
a) Egyrészt a szerelési technológiai folyamatban a szerelési műveletek közötti mérési és ellenőrzési feladatok egy része alapjaiban megegyezik a gyártási folyamat egyéb szakaszaiban alkalmazott mérési és ellenőrzési módszerekkel. b) Másrészt minőségi különbség van az elemek közötti kölcsönös kapcsolat, a működés közbeni ellenőrzés és a rejtett hibák halmozódása miatt, mivel összetett alakzatokra; működő alegységekre; működő részegységekre; működő szerelési egységekre; működő gépre kell az ellenőrzéseket és méréseket elvégezni. Ebből következően a normál mérőeszközökön, készülékeken kívül próbaállás, próbapad, hőmennyiség, ellenállás-, zajszint-, teljesítmény-, fordulatszám-, stb. mérőberendezéseket is alkalmazni kell az igényeknek megfelelően.

6 2. A szerelési technológiai folyamat minőségbiztosításának jellegzetességei
A részegységek ellenőrzéséhez alkalmazhatók olyan eszközök, melyek a csatlakozások, kapcsolódások minősítését segítik elő. Ilyenek pl.: az etalonok (részegységekhez kapcsolódó felületegyütteseket testesítik meg), a „fantomok” (az üzemszerűen kapcsolódó felületkomplexumokba ágyazva a kapcsolódó szerkezetek működését utánozzák, e szimuláció keretében olyan körülményeket teremtenek, amelyek megfelelnek a vizsgált részegységnek a gyártmányban a beépítési helyén fellépő tényleges igénybevételeinek). c) Szükséges az elemek számának biztosítása, nyilvántartása, számolása, raktározása, specifikálása s ezen tevékenységek az előzőekkel egyenrangú feladatokat jelentenek.

7 Megelőző biztosítás a konstrukció, az alkatrészgyártás, a raktározás
3. A szerelés minőségére kiható minőségbiztosítási feladatok 3.1. Megelőző biztosítás Megelőző biztosítás a konstrukció, az alkatrészgyártás, a raktározás tervezése, kivitelezése terén (pl. méretlánc vizsgálatok, statisztikai hibaelemzés, stb.). A méretláncok megoldásáról korábban már volt szó, így azokra nem térünk ki ismételten. (Csak emlékeztetőül: ötféle méretlánc megoldási módszert alkalmazhatunk a szerelés minőségbiztosítására).

8 statikus és dinamikus kiegyensúlyozások, zaj és rezgésmérések, stb.
3. A szerelés minőségére kiható minőségbiztosítási feladatok 3.2. Minősítő és ellenőrző mérések a szerelési műveletek között geometriai mérések, statikus és dinamikus kiegyensúlyozások, zaj és rezgésmérések, stb. végzésére kerül sor. 3.3. Speciális gépátvételi vizsgálatok minden gépre előírt specifikus jellemzők ellenőrzése (pl. szerszámgépeknél a statikus és a dinamikus pontossági - másnéven merevségi - vizsgálatok mérései), a szavatolt üzemi paraméterek gyors ellenőrzése.

9 Feszített, vagy prototípus vizsgálat
3. A szerelés minőségére kiható minőségbiztosítási feladatok 3.4. Élettartam vizsgálatok Feszített, vagy prototípus vizsgálat Új termékek működési „nyúzópróbái”-t értjük alatta, „törésig” viszik a próbát. Elvi alapja: a szélsőséges hibák a túlterhelés mellett igen korán jelentkeznek, a rejtett hibák pedig az élettartam kezdeti szakaszában nagy valószínűséggel jelentkeznek (pl. villamos elemek un. „kiégetése”). A vizsgálatok célja :a konstrukció egészéről információk nyerése Ennek keretében a vizsgálatokat tartós és feszített terhelések mellett meghatározott ideig és közbenső megszakításokkal végzik. A megszakítási szakaszban a gyártmány szétszerelése után ellenőrző méréseket kell végezni, regisztrálni a konstrukciós és technológiai változásokat, az alkatrészek működő felületeinek kopását illetve az elhasználódás trendjét, a beépített elemek anyagának változásait, stb. Ezek ismeretében meghatározhatók a szükséges változások úgy a konstrukcióra, mint a gyártásra illetve a szerelésre vonatkozóan.

10 3. A szerelés minőségére kiható minőségbiztosítási feladatok
3.5. „Félüzemi” tartóssági próba Nullszériákon, esetenként minden darabon végzik (pl. fékpadi vizsgálat). Ezzel a próbával a technológia is vizsgázik! Célja a konstrukció tartós és időszakos (indítás, leállítás) üzemeltetési körülményeknek megfelelő feltételek közötti ellenőrzése (pl. teljesítmény, fogyasztás, pontosság, stb. alapján). 3.6. Normál üzemi élettartam vizsgálat Értékelése a piac- és a szervízhálózat javítási és üzemeltetési adatainak alapos feldolgozása és értékelése alapján végezhető el. A vizsgálat eredményei alapján visszacsatolás történik a gyártásra, szerelésre. Az élenjáró gyártócégek a konkurencia termékeit is vizsgálják, minősítik s ezek eredményeit is hasznosítják a saját konstrukcióik fejlesztéséhez. A 2. pontban szereplő minőségbiztosítási feladatok közül a geometriai mérések illetve a statikus és dinamikus kiegyensúlyozások elvi vázlatát mutatja a következő oldalon mellékelt ábra.

11 Példák a mérési feladatokra 1.

12 Példák a mérési feladatokra 2.