Kérdőivek szerkesztése

Az előadások a következő témára: "Kérdőivek szerkesztése"— Előadás másolata:

1 Kérdőivek szerkesztése
A kérdőívszerkesztés Előadó: Dr. Balogh Péter Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

2 AZ INFORMÁCIÓSZÜKSÉGLET MEGHATÁROZÁSA
Biztosítsuk, hogy a megszerzendő információ a probléma valamennyi összetevőjét érinti. Tekintsük át a probléma összetevőit és a megközelítés módját, különösen a kutatási kérdéseket, hipotéziseket, és azokat a jellemzőket, amelyek befolyásolják a kutatási tervet. Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

3 AZ INFORMÁCIÓSZÜKSÉGLET MEGHATÁROZÁSA (folytatás)
Készítsünk feldolgozási táblázattervet. Tisztázzuk, hogy mit értünk célsokaságon. Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

4 Kérdőivek szerkesztése
A KÉRDEZÉS MÓDSZERE Tekintsük át a megkérdezés módszerét a különböző megfontolások alapján. Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

5 AZ EGYES KÉRDÉSEK TARTALMA
Szükséges-e a kérdés? Egy vagy több kérdésre van-e szükség a szükséges információ egyértelmű megszerzéséhez? Ne használjunk kétdimenziós kérdést! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

6 A VÁLASZOLÁSI KÉPTELENSÉG ÉS A NEM VÁLASZOLÁSI HAJLANDÓSÁG CSÖKKENTÉSE
Tájékozott-e a válaszadó? Ha a válaszadók várhatóan nem eléggé tájékozottak, szűrőkérdéseket kell beiktatnunk, amelyek mérik a jártasságot, a termékalkalmazást. A múltbeli tapasztalatot is meg kell kérdezni, mielőtt rátérünk a témára. Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

7 Kérdőivek szerkesztése
A VÁLASZOLÁSI KÉPTELENSÉG ÉS A NEM VÁLASZOLÁSI HAJLANDÓSÁG CSÖKKENTÉSE (folytatás) Képes-e a válaszadó visszaemlékezni? Kerüljük el a kihagyás, az időbeni összemosás és a kitaláció hibáit! Az olyan kérdések, amelyek nem tartalmaznak megoldási kulcsokat a válaszadó számára, alábecsülhetik az egyes események tényleges bekövetkezését. Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

8 Kérdőivek szerkesztése
A VÁLASZOLÁSI KÉPTELENSÉG ÉS A NEM VÁLASZOLÁSI HAJLANDÓSÁG CSÖKKENTÉSE (folytatás) Ki tudja-e fejezni magát a válaszadó? Minimalizáljuk a válaszadótól (meg)követelt erőfeszítéseket! Megfelelő-e a feltett kérdés kontextusa? Legitimizáljuk az információkérést! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

9 Kérdőivek szerkesztése
A VÁLASZOLÁSI KÉPTELENSÉG ÉS A NEM VÁLASZOLÁSI HAJLANDÓSÁG CSÖKKENTÉSE (folytatás) Ha kényes információkkal dolgozunk: Helyezzük a kényes témákat a kérdőív végére! Olyan kijelentéssel vezessük be a kérdőívet, ami a bennünket érdeklő magatartás általános jellegére utal! Alkalmazzuk a harmadik személyben történő kérdezés módszerét! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

10 Kérdőivek szerkesztése
A VÁLASZOLÁSI KÉPTELENSÉG ÉS A NEM VÁLASZOLÁSI HAJLANDÓSÁG CSÖKKENTÉSE (folytatás) Rejtsük el a kényes kérdéseket olyanok közé, amelyekre a kérdezett szívesen válaszol! Adjunk meg a válaszkategóriákat konkrét számok kérése helyett! Alkalmazzuk a véletlenszerű módszereket, ha helyénvalóak. Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

11 A KÉRDÉSSTRUKTÚRA MEGVÁLASZTÁSA
A nyitott kérdések hasznosak a feltáró kutatásoknál, és jól működnek bevezető kérdésekként is. Használjunk strukturált kérdéseket, amikor lehetséges! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

12 A KÉRDÉSSTRUKTÚRA MEGVÁLASZTÁSA (folytatás)
Szelektív zárt kérdéseknél a válaszalternatívák minden lehetséges választást tartalmazzanak és legyenek egymást kölcsönösen kizáróak! Az alternatív zárt kérdéseknél, ha a válaszadók jelentős részétől semleges válasz várható, kínáljunk fel egy semleges alternatívát is. Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

13 A KÉRDÉSSTRUKTÚRA MEGVÁLASZTÁSA (folytatás)
Fontoljuk meg a felezéses szavazási technika alkalmazását, hogy csökkentsük a sorrendiségből fakadó torzításokat az alternatív és a szelektív zárt kérdéseknél! Nagyon sok válaszalternatíva esetén mérlegeljük, hogy van-e lehetőség egy helyett több kérdést feltenni, hogy csökkentsük a válaszadók információfeldolgozási terheit! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

14 A KÉRDÉS MEGFOGALMAZÁSA
Határozzuk meg a problémát a ki, mit, mikor, hol, miért és hogyan alapján (a hat w: who, what, when, where, why and way)! Használjunk (hét)köznapi szavakat! A szavak a válaszadók szókincsét tükrözzék! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

15 A KÉRDÉS MEGFOGALMAZÁSA (folytatás)
Kerüljük a kétértelmű szavak használatát: rendszerint, általában, gyakran, sokszor, rendszeresen, alkalomszerűen, néha, stb.! Kerüljük a szuggeráló kérdések használatát, amelyek rávezetik a válaszadókat a helyes válaszra! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

16 A KÉRDÉS MEGFOGALMAZÁSA (folytatás)
Kerüljük a rejtett alternatívákat, amelyeket a választási lehetőségek nem fejeznek ki! Kerüljük a rejtett feltételezéseket! Ne kényszerítsük a válaszadókat általánosításokra és számításokra, becslésekre! Használjunk pozitív és negatív kijelentéseket! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

17 A KÉRDÉSEK SORRENDJÉNEK MEGHATÁROZÁSA
A bevezető kérdés legyen érdekes, egyszerű és bátorító! A minősítő kérdések legyenek nyitó kérdések! Az alapvető információkat szerezzük meg először, utána a csoportosító, és végül az azonosító információkat! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

18 A KÉRDÉSEK SORRENDJÉNEK MEGHATÁROZÁSA (folytatás)
A nehéz, bizalmas, vagy komplex kérdéseket a kérdőív vége felé tegyük fel! Az általános kérdések előzzék meg a specifikus kérdéseket! Logikus sorrendben tegyük fel a kérdéseket! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

19 A KÉRDÉSEK SORRENDJÉNEK MEGHATÁROZÁSA (folytatás)
Az átvezető kérdéseket figyelmesen tervezzük meg először, utána a csoportosító, és végül az azonosító információkat! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

20 A KÉRDÉSEK SORRENDJÉNEK MEGHATÁROZÁSA (folytatás)
Az elágazott kérdéseket olyan közel tegyük az átvezető kérdésekhez, amennyire csak lehet, és az átvezető kérdéseket olyan sorrendbe tegyük, hogy a kérdezettek ne ismerjék fel, milyen további információt fogunk kérni tőlük! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

21 Kérdőivek szerkesztése
FORMA ÉS KÜLALAK Osszuk fel a kérdőívet különböző részekre! A kérdéseket számozzuk minden egyes résznél! A kérdőívet kódoljuk előre! A kérdőíveket lássuk el sorszámmal! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

22 A KÉRDŐÍV KIVITELEZÉSE
A kérdőív legyen professzionális megjelenésű! A hosszabb kérdőíveknél a füzetformátumot alkalmazzuk! Egyetlen kérdést se vágjunk szét, hanem írjuk a teljes kérdést azonos oldalra! (Ugyanez érvényes a dupla oldalas elrendezésre is!) Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

23 A KÉRDŐÍV KIVITELEZÉSE (folytatás)
Használjunk függőleges válaszoszlopokat! Hasznosak a táblázatok, ha több egymással összefüggő kérdésre ugyanazok a válaszlehetőségek. Kerüljük el az összezsúfolást, csak azért ne zsúfoljunk, hogy a kérdőív rövidebbnek tűnjön! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

24 A KÉRDŐÍV KIVITELEZÉSE (folytatás)
Utasításokat, vagy magyarázatokat a lehető legközelebb helyezzük a kérdésekhez! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

25 Kérdőivek szerkesztése
PRÓBAKÉRDEZÉS Mindig végezzünk próbakérdezést! A kérdőívet minden tekintetben teszteljük, beleértve a kérdések tartalmát, azok megfogalmazását, sorrendiségét, a kérdőív formáját és külalakját, a kérdés nehézségi fokát és az utasításokat! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

26 PRÓBAKÉRDEZÉS (folytatás)
A próbakérdezés során a válaszadók legyenek hasonlók azokhoz, akik a végleges megkérdezésben részt vesznek! Kezdjük a próbakérdezést személyes megkérdezéssel! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

27 PRÓBAKÉRDEZÉS (folytatás)
A próbakérdezést írásban, telefonon vagy elektronikusan is ismételjük meg, ha a végleges felmérés során e módszereket használjuk majd! Különböző (típusú) kérdezőbiztosokat alkalmazzunk a próbakérdezés során! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

28 PRÓBAKÉRDEZÉS (folytatás)
A próbakérdezés mintanagysága alacsony, 15 és 30 fő között mozogjon az első alkalommal! Alkalmazzunk protokollelemzést és tájékoztató összegzést a problémák meghatározására! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

29 PRÓBAKÉRDEZÉS (folytatás)
A kérdőív minden jelentős változtatása után újabb próbakérdezést kell végezni, egy másik válaszadói mintán! A próbakérdezésből származó válaszokat is elemezzük ki! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése