Steklács János Kecskemét, szept. 5.

Az előadások a következő témára: "Steklács János Kecskemét, szept. 5."— Előadás másolata:

1 Steklács János Kecskemét, 2008. szept. 5.
A HEFOP keretében kidolgozott tanító szak, a képzési és kimeneti követelmények, tantárgystruktúra, illeszkedés más képzési szintekhez A KF-TFK-n megvalósult szerkezeti és tartalmi fejlesztések, a jövőben szükséges átalakítások a tanítóképzés területén Steklács János Kecskemét, szept. 5.

2 Vázlat A változás szükségszerűségének társadalmi hátteréről
keretében kidolgozott tanító szak legfontosabb jellemzői Mi történt a KF-TFK? Mi történhet, minek kellene történni?

3 1. Társadalmi hasznosság, egyéni hatékonyság, az egyén társadalmi funkciózavara
A funkcionális analfabetizmus fogalmáról „Funkcionálisan írástudó az a személy, aki az olvasás, írás azon képességének és ismereteinek a birtokában van, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy részt vegyen minden olyan cselekvésben, amelyhez az írásbeliség az ő kultúrájában és kis közösségében alapvetően szükséges” UNESCO, 1956.

4 A funkcionális analfabetizmus fogalmáról
„Az a személy funkcionálisan írástudó, aki birtokában van mindannak a szükséges tudásnak és képességnek, amely képessé teszi őt arra, hogy gyakorolhassa mindazokat a tevékenységeket, amelyekhez az írástudás szükséges ahhoz, hogy hatékonyan közreműködhessen az adott csoportban és közösségben, valamint az a személy, akinek az olvasás-, írás- és matematikai tudása lehetővé teszi, hogy használhassa ezeket a tevékenységeket a saját és közössége fejlődése érdekében.” UNESCO, 1999.

5 Définition de l’ANLCI (2003):
Az illiteráció az olyan 16 éven felüli személyek helyzetét jelöli, akik bár jártak iskolába, mégsem képesek elolvasni és megérteni a mindennapi életszituációjukhoz kapcsolódó szövegeket, vagy nem képesek egyszerű információkat írásban közvetíteni. Sokuknál ezek az írási, olvasási nehézségek kombinálódhatnak különböző méretékben olyan alapképességek hiányával, mint a szóbeli kommunikáció, logikai műveletek, számok és műveletek használata, térbeli és időbeli tájékozódás stb. A felsorolt deficitek ellenére az illiterációs helyzetben lévő személyek elérhetnek a gyakorlás során egy olyan kultúrát és olyan kompetencia tőkét, amely nem, vagy csak alig támaszkodik az írás , olvasás képességére. Sokan közülük így képesek integrálódni a társadalomba és a munkát vállalhatnak, de ez az egyensúly törékeny, és a marginalizáció veszélye folyamatos. Mások a kirekesztettség helyzetébe kerülnek, ahol az illiteráció egyéb tényezőkkel súlyosbodik.

6 2. HEFOP, tanító szak, Tantárgystruktúra
Alapozó tárgyak: Informatika és tantárgy-pedagógiája, Pedagógia, Pszichológia, Társadalomismeret Szakmai törzstantárgyak: Ének-zene és tantárgy-pedagógiája, Magyar nyelv és irodalom, Matematika és tantárgy-pedagógiája, Technika, életvitel, háztartástan és tantárgy-pedagógiája, Természetismeret és tantárgy-pedagógiája, Testnevelés és tantárgy-pedagógiája, Vizuális nevelés és tantárgy-pedagógiája

7 Műveltségterületek Szakirányok (szerb, német, szlovák, román nemzetiségi, cigány, angol) Szakmai gyakorlat Az intézmény sajátos jellegét adó kötelezően választható tárgyak Szabadon választható tárgyak

8 Az alapszintű tanító szak összesített kontaktóra és kreditszámai
Alapozó tárgyak 480 vagy 795 31 vagy 53 Szakmai törzstárgyak 1290 89 vagy Műveltségi terület* 345 23 vagy Szakirány 540 36 Szakmai gyakorlat 600 vagy 650 40 vagy 48 Az intézmény sajátos jellegét adó kötelezően választható tantárgyak 195 13 Szabadon választható tantárgyak 180 12 Szakdolgozat - 15 Összesen 3090–3455 223–253

9 HEFOP, tanító új, speciális és keresztprogramok
Interkulturális nevelés Integrált-inkluzív nevelés Környezettudatos nevelés, fenntartható fejlődés, környezeti nevelés Gyermek- és gyógytestnevelés Gyógypedagógiai alapismeretek Gyermekvédelem

10 Felsőfokú szakképzési programok
Kisgyermeknevelő Ifjúságsegítő Pedagógiai asszisztens Dajkaképzés Iskola- és óvodatitkár

11 Átmenet, szinkron: tanító BA és MA szakok között
Pedagógia szak A kora gyermekkor pedagógiája Konduktor Szociálpedagógia Magyar szak Andragógia (Korai inkluzív nyelvfejlesztő)

12 Szakirányú képzések Pedagógus szakvizsgára felkészítő,
Hon-és népismeret, Néptánc, Bábjátékos oktató, Környezeti nevelés, Interkulturális nevelés, Szabadidő-pedagógus, Drámapedagógia, Médiapedagógia, Multimédia és az Internet alkalmazási lehetőségei, Gyermek- és Ifjúságvédelmi tanácsadó, Tanító (fejlesztési) differenciáló szakirány, Fejlesztő óvodapedagógus

13 2. A tanítóképzés tartalmát alapvetően meghatározó tényezők:
- a képzés kétirányú elkötelezettsége, a közoktatás igényeinek és a felsőoktatás értelmiségi képzési funkcióinak optimális összehangolása, - az iskolaszerkezet belső tagolásának változásai, - a Nemzeti alaptanterv bevezetésével az iskolák tantárgyi rendszerének módosulása, elemi szinten főként integrálódása, - az újabb elvárások és tevékenységi formák megjelenése az iskolai oktatásban, az oktatás színterein és szerepeiben, - az alternativitás megerősödése a magyar iskolaügyben, - az iskolák munkaerő-szükségletének a megváltozása.

14 Képzési célok A képzés sok területén a hallgatók készségeit, képességeit kívánjuk fejleszteni, igyekszünk a negatív beállítódásokat, a rossz gondolkodási sémákat, a káros, funkciótlan módszereket, a korábbi rossz tapasztalatokat felfedni, visszabontani, a pedagógusszemélyiség előrevivő jegyeit, vonásait újraépíteni. Ez a hallgatóktól nagy önismeretet és hivatástudatot, az oktatóktól nagy tapintatot, empátiát, széles szakmai és módszertani tudást, tervszerű, módszeres, hosszas együttmunkálkodást igényel (szemináriumi foglalkozások, gyakorlatok).

15 A kompetenciaalapú tanítóképzés
A tanító alapszak képzési és kimeneti követelményrendszer alapján készült tanterve kompetenciaalapú képzést (competency-based training – CBT) foglal magában. Ez azt jelenti, hogy a képzés tananyagát és folyamatát, valamint tanítását a tanítói munkakör betöltéséhez szükséges, a hallgatókkal előre ismertetett ismeretek, készségek és beállítódások együtteseinek (kompetenciáknak) kialakítása érdekében rendszerelvűen terveztük és építettük fel. A tervezés során modulokat alakítottunk ki. A modulok egy részében a tanterv szabad ütemezést enged, más részüknél akkor van lehetőség a következő modulra való továbblépésre, mikor már valamilyen megszabott követelmény teljesült.

16 Mi a kompetencia? (ajjaj…)
Kettős jelentés: Döntési illetékesség: motívumrendszer; A kivitelezéshez szükséges hozzáértés: tudás A kompetencia a személyiség motívum- és tudásrendszere; az aktivitás, a döntés és a kivitelezés pszichikus feltétele, eszköze Kognitív, személyes, szociális

17 Az alapfokozathoz kapcsolódó kompetenciák
A végzett hallgatók ismerik… A végzett hallgatók alkalmazzák… A végzett hallgatók rendelkeznek…

18 Az ismeretekhez kapcsolódó közös kompetenciák
A hallgatók ismerjék meg: - a társadalom fejlődésének és működésének történelmi, eszmei, strukturális és funkcionális összefüggéseit; - a nevelés–oktatás elméletét, a tanulásirányítás módszereit és munkaformáit, az életkorokra jellemző pszichológiai sajátosságokat és nevelési lehetőségeket, a személyiségfejlődés és -fejlesztés pszichológiai tényezőit; - a képességfejlesztés pszichológiai és pedagógiai alapjait, feltételeit, eljárásait valamennyi életkorban, a differenciált és az inkluzív, illetve integrált nevelés–oktatás elveit, eljárásait; - az egészségre nevelés és a mentális egészség védelmének kérdéseit az egyes életkorokban és tünettípusokban;

19 - önálló felmérések, egyszerűbb vizsgálatok, megfigyelések tervezésének, lebonyolításának munkamenetét, az adatok értékelésének módját és az eredmények alkalmazását; - a hazai közoktatás feladatait és stratégiáját, a korosztályok nevelési és oktatási preferenciáit, a közoktatás tartalmi szabályozásának dokumentumait; - a nevelés–oktatás elméletét, az egyes korosztályok differenciált személyiségformálásának folyamatát, tevékenységeit, a tevékenységek tervezését, módszereit, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének specifikumait, a családdal való együttnevelés lehetőségeit; a tanulásirányítás módszereit és munkaformáit, az integrált és differenciált oktatás eszköztárát; - a személyiségfejlődés és -fejlesztés pszichológiai tényezőit, a 6–12 éves gyermekek sajátosságait.

20 Az ismeretek alkalmazásához kapcsolódó közös kompetenciák
A hallgatók váljanak képessé: - az ismeretek önálló, kritikus megfogalmazására; - nevelési helyzetek, problémák elemzésére, konfliktushelyzetek megoldására, problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására; - a nevelő–oktató munka tervezésére, szervezésére, a tanulási folyamatok irányítására, a tanulási alapképességek fejlesztésére; - a tanítási órán/foglalkozáson kívüli nevelési feladatok ellátására; - önálló továbbtanulással és szervezett továbbképzések segítségével meglévő képességeik fejlesztésére, és olyan új kompetenciák elsajátítására, amelyek segítségével alkalmassá válhatnak felelősségteljes munkakör vállalására;

21 kompetenciájukból adódó szakmai lehetőségeik és feladataik felmérésére;
- pedagógiai döntésekre; - a társintézményekkel, fenntartókkal való kapcsolattartásra; - a szakszolgálatokkal szakmai partnerség kialakítására; - alapszintű idegen nyelvű kommunikációra; (?????????) - a nyomtatott és elektronikus források, jelek, szövegek, adatsorok, diagramok megértésére és értelmezésére; - előítélet-mentesen a multikulturális és interkulturális nevelésre; - a gyermekek családjával, szűkebb környezetével való együttműködésre.

22 A szakmai attitűdökhöz és magatartáshoz kapcsolódó közös kompetenciák
A hallgatók rendelkezzenek: - környezettudatos magatartással, a sérültnek mint a társadalmi környezet tagjának, általában a másságnak az elfogadásával, a sérült iránti empátiával és toleranciával; - önismerettel, sikerorientáltsággal és önértékelési képességgel, személyes felelősségérzettel, minőségtudattal, fejlett kommunikációs képességekkel; - társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással; - a csoportban való munkavégzés, a kollegialitás, valamint a hatékonyság, jó munkaszervezés készségével; - gyermek- és emberismerettel, gyermekközpontú szemlélettel, játszóképességgel; - a permanens művelődés igényével és képességével; - az egyetemes emberi és nemzeti értékek, az erkölcsi normák tiszteletével, az esztétikai értékek iránti fogékonysággal, környezettudatos magatartással; - a fenntartható fejlődés igényelte felelősségérzettel; - egészséges életvitellel.

23 A Karunkon történt változások a tanítóképzés terén
Felsőfokú tanítóképzés, két szak párhuzamosan Óraszámok csökkentése (többször is) Integráció Kreditrendszer, -beszámítás Etr Hallgatói, oktatói mobilitás Szabadon választható kurzusok a Bolognai Folyamat szellemiségében

24 A Karunkon meg nem történt változások a tanítóképzés terén
A képzésünk tartalmi, módszertani átalakítása a fenti követelményeknek megfelelően. A törvény adta autonómia kihasználása.

25 4. A tanítóképzés hatékonyságának növelése Karunkon az EU-s, HEFOP-ban leírt követelmények szerint
„Irodalomra csak irodalommal lehet nevelni.” Képességeket csak tevékenységgel lehet fejleszteni A tanulás tanítása a felsőoktatásban Elméleti és gyakorlati tartalmak összehangolása (elmélet a gyakorlatban) Gyakorlati tartalmak és a gyakorlati képzés összehangolása (gyakorlat a gyakorlatban) Módszerek tevékenységek kipróbálása Módszerelemek, mikro tanítások drillezése

26 „Tiszteljétek azokat, akik keresik az igazságot, de óvakodjatok azoktól, akik megtalálták!”
Az „Így kell!!!” felcserélése az „Így szokták, de így is lehet”-re Kérdések megfogalmaztatása A hallgatók meggyőződésének kialakítása saját gyakorlati tapasztalataik alapján bizonyos módszerekről, oktatási lehetőségekről A kommunikációs kultúra tudatos fejlesztése a szemináriumokon Az előadás és kiselőadásokon kívüli oktatási módszerek bevezetése, amely a szociális, kooperatív készséget fejleszti. A szükséges minimum elve az elméleti oktatásban (felesleges és hiányos részek a képzésben) Vita és veszekedés megkülönböztetése 

27 Az oktatók részéről: Specialitás: egyikünk sem tanulta ezt a szakmát…  Naprakészség Szakirodalom olvasása (írásának képessége) idegen nyelven Csak öt évnél nem régebbi szakirodalom használata, különös tekintettel a módszertani tárgyaknál Az oktatott tárgyak tartalmi, módszertani módosítása a követelményeknek, szakirodalomnak, tapasztalatainknak megfelelően. Ismeretek más területek módszertanáról a holisztikus szemlélet miatt A lojalitás, kollegialitás erősítése Fegyelmezett óratartás Szigorú, de reális követelményrendszer, következetes számonkérés Arányok növelése az értékelésben a képességek javára. Az információ megosztása:

28 Képzési struktúra Hagyományok a felsőoktatásban: konzervatív liberalizmus Folyamatos szakmai innováció Kevesebb óraszám, több önálló munka A képzés hatékonysága mennyire függ a kontaktóráktól? A legkevésbé hatékony, ha előadás formájában tartjuk a szemináriumot. És a csoportok létszámától? Elvégzett munka- kredit megfeleltetés Moduláris képzés bevezetésének felülvizsgálata A gyakorlati képzés reformja, összehangolása a Karon folyó képzéssel Interdiszciplináris projektek Az elméleti tudományokra épülő képzési struktúra fellazítása Mentorálási rendszer A képzésünk hiányainak és felesleges elemeinek felderítése Tevékenységek az oktatás középpontjában. Erőteljes kimeneti szabályzás, világos kritérium és követelményrendszer.

29