Vallások és civilizációk

Az előadások a következő témára: "Vallások és civilizációk"— Előadás másolata:

1 Vallások és civilizációk
1. Előadás Bevezető, és menetrend

2 Uruk: az első „metropolisz”
A Pergamon múzeum kiállítása: Uruk az első megacity. Az emberiség egyik legősibb, ókori mezopotámiai város, Uruk története a régészeti emlékek tanúsága szerint mintegy ötezer évre nyúlik vissza. Az Eufrátesz alsó folyásánál elterülő, sumérok lakta terület már a Kr.e. 4. évezredben komoly befolyásra tett szert a térségben, az ún. Uruk-kultúra hatása pedig egészen a Földközi-tengerig, az Iráni-fennsíkig és Törökországig terjedt. Uruk minden bizonnyal az emberiség történelmének első metropolisza, ahol igen fejlett, szervezett városi élet folyt. A sumér városállama a kifinomult gazdasági és adminisztratív rendszer bölcsője - nyilatkozott a múzeum igazgatója

3 Napjaink hangulata „Napjainkban, sokkal inkább, mit bármely korábbi történelmi korban, érezzünk, hogy az emberiség keresztúthoz érkezett. Az egyik út a végső elkeseredésbe és az abszolút reménytelenségbe vezet. A másik a tökéletes pusztuláshoz. Csak imádkozni tudunk, hogy elegendő bölcsességünk lesz, hogy jól választhassunk a kettő között.” Woody Allen

4 Polübiosz római történetíró Karthágó romjainál
„Scipió hosszasan állt ott, töprengve városok, népek, dinasztiák elkerülhetetlen végzetén, amely mindegyiket utoléri, akárcsak az egyes embereket. Arra gondolt, hogy ez történt a hajdan hatalmas Ílionnal, az asszír, a méd, a perzsa birodalommal, és nemrég az oly virágzó Macedóniával is. Majd akár szándékosan, akár véletlenül a következő sort kezdte szavalni: ‘Eljön a nap mikoron megszentelt Ílion elvész / és Priamosz, meg népe a jógerelyes Priamosznak’. És amikor Polübiosz nyíltan megkérdezte tőle mit ért ezen, nem titkolódzott, hanem nyíltan hazáját, Rómát nevezte meg, mivel az emberi sors forgandóságát látva, féltette azt”

5 A civilizációk „menetrendje” – Huntington szerint
„A civilizációk kialakulásakor az embereket rendszerint tettrekészség, dinamizmus, brutalitás, mobilitás és expanzionizmus jellemzi. Vagyis ezek az emberek relatíve alulCivilizáltak. A civilizáció fejlődése során nyugodtabbá, következetesebbé válik, s olyan technikák fejlődnek ki, melyek révén az emberek Civilizáltabbá válnak. A civilizáción belüli versengés lanyhulásával egy egyetemes állam alakul ki, vagyis a civilizáció eléri a Civilizáció legmagasabb szintjét, s beköszönt az erkölcs, a művészetek, az irodalom, a filozófia, a technika valamint a katonai, gazdasági és politikai hatalom „aranykora”. .. Végül a Civilizáció a fejlődés alacsonyabb fokán álló civilizáció támadásainak kereszttüzében, ..mint civilizáció eltűnik a színről.” S. Huntington. A civilizációk összeütközése. 556.

6 „Hanyatlás-divat” Fukuyama még pusztán elvi lehetőségként utal a dicsőség múlandóságára: ”Korántsem biztos – írja - hogy ha egy társadalom a történelem egy pillanatában sikeres, ez mindig így is marad, hiszen a politikai hanyatlás jelensége bármikor bekövetkezhet.” Ferguson „Nyugat” jövőjében féleérthetetlenül kételkedő gondolatokkal fejezi be művét. „Minden múlandó. Az egykor hivalkodó emlékművek is romként végzik. Korábbi vívmányaink lehangoló relikviáin átfúj majd a szél”. Az MIT kutatói ugyan nem általában a „Nyugat”, hanem a konkrét nemzetek kudarcának okait elemezték, de könyvükben a csőd bekövetkeztének – nagyon is valóságos - forgatókönyvét rajzolják fel. Az egyes nemzetek balsorsának okát nem a történelmi véletlenekben, hanem az uralkodó elit mohóságában és ostobaságában fedezik fel.

7 Fernand Braudel: Intés
„Mindazoknak, akiket érdekel napjaink világa, és még inkább mindazoknak, akik tenni kívánnak érte, „megéri” tudni, hogyan igazodhatunk el a világ térképén a ma is létező civilizációk között, hogyan határozhatjuk meg határaikat, központjukat és perifériájukat, tartományaikat és a levegőt, amelyet az ember ott belélegez, az általános és partikuláris „formákat”, amelyek bennük léteznek és hozzájuk kapcsolódnak. Ellenkező esetben katasztrofális tévelygéseknek nézünk elibe.” Idézi: S. P. Huntington. A civilizációk összecsapása..47. oldal

8 Milyen szemszögből tekintünk a tantárgyra
Életünk általános keretét, és az emberek legfontosabb „vonatkoztatási rendszerét” alkotó képződményeket azonosítjuk és vizsgáljuk. Ezek azok, amelyek keretei között életünk zajlik, és amelyek – sokszor észrevétlenül is - irányítják viselkedésünket. Ha azt kérdezzük, ebben vagy abban a társadalomban miért így viselkednek az emberek, ezekbe botlunk. Ezen túlmenően ezek közösségi identitást nyújtanak, vagyis, részben ehhez való viszonyukból vezetik le az emberek egymással való viszonyukat. Karrierjük valószínű valamilyen szervezethez vezeti, amelyekben a nemzetközi rendszerrel kapcsolatos elemzéseket kell végezniük. Ehhez akarjuk az alapokat megadni

9 Mi adja a tantárgy jelentőségét?
Egyrészt, azt kérdezzük: mi mozgatja a világot? Másrészt, ugyanez más oldalról: mik vagy kik a fejlődés alanya? Ebben az összefüggésben fontos a kollektív identitás, és a kollektív identitás változása a történelemben. Ez a kérdés többféle szemszögből elemezhető: milyen a területei szerveződés, milyen a spirituális (eszmei) szerveződés, és milyen az élet-program szerinti szerveződés.

10 A félév tematikája Bevezető, a társadalmi fejlődés modellje
Az ethnocentrizmus jelensége (antropológiai, pszichológiai és szociológiai szemszögből) A vallások pszichológiai és evolúciós elmélete, A civilizáció fogalma és a civilizációk fejlődés-menete, (Spengler, Toynbee) A kultúra, mint a történelem egyik értelmezési kerete, A vallások a vallás-történet és a vallás-tudomány szerint, A vallások helye és szerepe a társadalomban (a vallás-szabadság nézőpontja) Az értékek változásának történelmi tendenciája, A nemzet kialakulás, és történelmi szerepe, Nemzetek, államok és vallások a globális társadalomban, A 21. század identitás-harcai (Fukuyama, Huntington, Ferguson és mások) Hogyan készül a történelem?

11 A tantárgy általános gondolati keret-modellje
Nemzetek, államok és közösségek Spirituális közösségek Civilizációk Vallások Etnocentrizmus Területi szerveződés Spirituális szerveződés Kultúra Életprogram- szerveződés Értékek

12 Hogyan vizsgálódunk? Alapvető fontosságú, hogy tudományos elemzést igyekszünk nyújtani. A főiskola arról szólt, hogy kész válaszokat nyújtottunk. Bemutattuk a lehetséges kérdéseket, és mindegyikre az egyetlen lehetséges és biztos választ. Az egyetem arról szól, hogy kérdéseket tanítunk meg feltenni, és megmutatni azt a módszert, ahogyan e kérdésekre választ lehet találni. Nincs egyetlen biztos megoldás. Ennek jelentősége abban is van, hogy precedens nélküli világ jön.

13 Tematika levelezős 1. szept. 8. Bevezető + ethnocentrizmus
2. szept. 8. Vallások és civilizációk 3. október 13. Vallások és civilizációk összeütközése 4. október 13. Értékek és kultúrák és szerepük a politikában 5. október 13. Nemzet, állam, vallások és civilizációk a században

14 Teljesítmény-értékelés (nappali)
A kötelező irodalom: A „Civilizációk és világvallások” valamint a „Politikai eszmetörténet” szöveggyűjtemény és a honlapon található kijelölt anyagok. Ajánlott irodalom: Marosán György. (2006): Hogyan készül a történelem? Money-Plan kft A félév vizsgával zárul. A félévi értékelés három részből áll: írásos házi-dolgozat, legalább egy ZH és írásbeli vizsga. Ha valaki a 12 előadásból legalább 8-on részt vesz és a félév végén beadott házi-dolgozata megfelelő, akkor egyetlen teszt jellegű vizsgát kell tenni, és a házi dolgozat + a ZH eredmény alapján kapja meg mindkét jegyet Ha órai részvétele nem elegendő, és/vagy ha ZH-ja nem elfogadható, akkor két vizsgát is kell. Ha órai részvétele nem elegendő, és/vagy ha ZH nem elfogadható, akkor vizsgáznia is kell. A házi dolgozat témája: a kijelölt film alapján elemzést készíteni a „Civilizációk..” tantárgy számára. A Politikai eszmetörténet” témakörében elemzés készítése a 21. század meghatározó eseményeiről. A házi dolgozatok 7-8 oldal (2600 szó) terjedelműeknek kell lenni. A beadási határidő: december 15.

15 Teljesítmény-értékelés (levelező)
A kötelező irodalom: A „Civilizációk és világvallások” valamint a „Politikai eszmetörténet” szöveggyűjtemény és a honlapon található kijelölt anyagok. Ajánlott irodalom: Marosán György. (2006): Hogyan készül a történelem? Money-Plan kft A félév vizsgával zárul. A félévi értékelés két részből áll: írásos házi-dolgozat, és írásbeli vizsga. Ha valaki az 5 előadásból legalább 3-on részt vesz, és a félév végén beadott házi-dolgozata megfelelő, akkor egyetlen teszt jellegű vizsgát kell tenni, és a házi dolgozat + a ZH eredmény alapján kapja meg mindkét jegyet Ha órai részvétele nem elegendő, és/vagy ha ZH-ja nem elfogadható, akkor két vizsgát is kell. A házi dolgozat témája: a kijelölt film alapján elemzést készíteni, részben a „Civilizációk..” A Politikai eszmetörténet” témakörében elemzés készítése a 21. század meghatározó eseményeiről. A házi dolgozatok 7-8 oldal (2600 szó) terjedelműeknek kell lenni. A beadási határidő: december 15.

16 A házi dolgozat(ok) témái és feldolgozása
Mindenkinek két dolgozatot kell írnia: egyet a „Civilizációk, és világvallások”, egyet pedig a „Politikai eszmetörténet” témájából. Az egyik dolgozat témája: a személyre szólóan megadott filmet kell megnézni, majd arról kell a témához illeszkedően elemzést írni (esetleg a végére egy 20 soros ajánlást) A másik dolgozat témája: elemzés a 21. század meghatározó eseményeiről és annak hatásairól a megadott szempontok szerint. Mindkét dolgozat távolságtartó, objektív, lehetőleg sokoldalú elemzés legyen.

17 A lehetséges filmek Ütközések (USA) Hullám (N) Ajami (Izraeli film) –
Bader Meinhoff csoport (N) Eper és vér (USA) Michael Collins (USA) Aki szelet vet (USA) Az Én 20. századom (M) Az összeesküvés (Wansee-i konferencia (USA) Megfoghatatlan. (Il Divó) Andreotti film (O) Bukás (N) Az elnök emberei (USA) (Watergate ügy) A kelet, az kelet. (A) Lövés utána csend. (N) Hotel Ruanda. (USA) Milk Amerikai film: homoszexuális politikusról (USA) Hideg napok (M) A háborúnak vége (F) Semprun könyvből film Jó éjszakát, jó szerencsét. (USA) Vera Drake Más ember élete (N) 141 perc a Befejezetlen mondatból. (M –Déri könyv) 20 óra – Sánta Ferenc film Márvány ember (L) A nemzet színe-java. (USA) Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája (Francia- görög?) Ítélet Nürnbergben (A) Karmester (Szabó István) Luther (N) Makk Károly: Szerelem, McCharty korszakról szóló film: Hamisító (N vagy A) Hamu és gyémánt (L) A tanú (magyar) Cséplő Gyuri (Schiffer P. ) Ámen (A helytartó - Hochut darab) Mefisztó (Szabó István) A csendes amerikai (angol?) Agitátorok (az Optimistákból) Tarkovszkij: A tükör Mészáros Márta: Napló gyermekeimnek

18 A film feldolgozás szempontjai:
Miről szól a film? Mi a kapcsolata az egyik választott témával (Vallások, vagy Politikai eszmetörténet) Mi a film üzenete? Mi ennek a jelentősége a 20. és a 21. század történelme szempontjából? Van-e üzenete a mai Magyarország szempontjából? Milyen ellentétes vélemények fejeződnek ki a filmben? Milyen ellentétes vélemények fogalmazódnak meg a témával kapcsolatban a mai magyar, és/vagy globális társadalomban? Kiválasztható egyik vagy másik szereplő viselkedése vagy életútja, és az is bemutatható és elemezhető. Milyen más filmekkel, irodalmi alkotásokkal vethető össze? Mi a film kapcsolata a valósággal: alapvetően megváltoztatja a valóságot, vagy lényegében jól tükrözi?

19 A 21. századról készítendő elemezés szempontjai
Ki kell választani és le kell tölteni az internetről az elmúlt 2 évben felbukkant 5 eseményt, hírt, információt, amelyet a hallgató a 21. század története szempontjából meghatározónak gondol. Meg kell mutatnia, és érvelni kell, miért éppen ezeket gondolja meghatározónak, Fel kell tárni összefüggésüket és belső kapcsolatukat, és így együttesen milyen jövőt rajzolnak ki? Van-e az így kirajzolódó képnek üzenet Európa számára? Van-e az így kirajzolódó képnek üzenet Kelet-Európa számára? Van-e az így kirajzolódó képnek üzenet a mai magyar társadalom számára?  

20 Egy példa a lehetséges „ténymorzsára”
Legalább 11 ember halt meg Nigéria forrongó Plateau szövetségi államában a szűnni nem akaró keresztény-muzulmán összecsapások következtében - közölték hétfőn a helyi hatóságok. A két újabb támadás két, keresztény többségű települést ért vasárnap este a közép-nigériai állam székhelye, Jos közelében. Az egyik helyen, Targom-Babale faluban az autókkal érkező támadók egy család hét tagját mészárolták le nádvágó késsel és lövésekkel, köztük két gyermeket, két házat pedig felgyújtottak. Dabwak faluiban egy idősebb férfit öltek meg a feleségével és két kiskorú gyermekkel egyetemben, s az itteni támadásnak további tucatnyi sebesültje is volt. Az újabb gyilkosságokkal összesen több mint ötvenre emelkedett az etnikai és vallási értelemben is vegyes térségben elmúlt két hétben megölt áldozatok száma.

21 A megismerés természetes útja
A megismerésnek három alapvető szakasza van: a „mi?”, a „hogyan?” és a „miért?”. (E. Mayr – This is the biology?) Fogalmilag megragadni a kaotikus jelenségeket (választ adni a „mi”-re) Kapcsolatot keresni a fogalmak között, és azokat törvényként azonosítani (választ adni a „hogyan”-ra) Értelmezni és indokát adni a világ adott szerkezetének (választ adni a „miért”-re)

22 A „miért” jelentősége Azt megszoktuk, hogy a világ leírható a fogalmakkal, és azt is, hogy a világban rend van, amely törvényeknek engedelmeskedik. A miért-ek magyarázatát azonban a tudomány sokáig átengedte a vallásnak (és a filozófiának, illetve a művészeteknek). A tudomány nem érzete magát elég bölcsnek, azután nem érezte magát elég erősnek, ezért nem érzete magát illetékesnek (felhatalmazottnak), hogy a miért-eket keresse. Ebben az értelemben jelentett fordulópontot Darwin: az evolúció kezünkbe adta a „miért” –ek magyarázatának módszerét. Erre utalt D. Dennett könyvének a címe: „Darwin veszélyes ideája”

23 A miért-re a válasz többnyire egy történet.
A vallásban egy mese (mondjuk egy teremtés-mítosz) hogyan történtek meg az események, A művészetekben is egy történet (pl. Babits: Esti kérdés) Úgy tűnik, hogy a tudományban is a miértre a válasz egy a jelenhez vezető eseménysor.

24 T. Dobzhansky az evolúcióról: „A biológia bármely jelensége csak az evolúció fényében értelmezhető.”
A fenti kiterjesztése a társadalom és az ember világára „A társadalom minden jelensége csakis az evolúció fényében értelmezhető.”

25 Darwin - a társadalomtudományokban
Az első szakasz: metaforaként használják (az evolúció = pusztán lassú változás szinonimája, vagy a „létért való küzdelem” (szociáldarwinizmus) A második szakasz: elszigetelt fogalmakat és modelleket használnak (mémek, ESS, szelekció). A harmadik szakasz: a biológiai evolúciót „belefolytatják” a társadalomba (szociobiológia, és humán-etológia) A negyedik szakaszban lép elénk teljesen kifejlett formában a társadalmi evolúció elmélete, és a teljes evolúciós modellt, és fogalomrendszert - a szükséges óvatossággal - alkalmazzák a társadalmi jelenségek megértésére

26 Milyen jelenségeket igyekszik értelmezni az evolúció?
Miért altruista az ember, és miért nem? Miért racionális az ember, és máskor miért vezeti az állati ösztön („animal spirit”)? Mi az erkölcs, és miként alakul ki, és miért eltérő egyik vagy másik társadalomban? Mi a törvény, és hogyan tanuljuk meg betartani a szabályoknak? Jó-e hogy engedelmeskedünk, vagy rossz, és egyáltalán miért engedelmeskedünk? Miért jön létre, és miért jobb az állammal, mint nélküle? Mi a piac, miért létezik, ha oly sokan kritizálják? Miért és miként létezik még mindig adózás, ha mindenki el akarja kerülni? Miért létezik a család, a házasság?

27 Melyek azok az új fogalmak, amelyekkel a jövőben gyakran fognak találkozni?
Mém elmélet, általában memetics Evolúciósan stabil stratégiák, Evolúciósan adaptív környezet, Evolúciós adaptációk, Evolúciós fejlődés elmélet (evo-devo), Humán etológia, Csoport szelekció, Evolúciós pszichológia, Intézményi (evolúciós) közgazdaságtan, Evolúciós konstrukciók, Megszakított egyensúly (punctuated equlibrium) Billenési pont (tipping point),

28 Mi az evolúció? A hétköznapi gondolkodás számára: változás A társadalomtudományok számára: lépésenkénti, fokozatos, iránnyal rendelkező és esetenként minőségi átalakulásra vezető változás A biológia számára: az egyedek alkotta populáció mintaösszetételének változása

29 A biológiai evolúció-fogalom jellemzői
A replikálódás minta (génrendszer) közvetítésével történik A minta öröklődik A minta a mutációk eredményeképpen változik Az egyedek „rátermettsége” az örökölt mintától függ A populáció egyedei különbözőek, és őket a környezet szelektálja A környezet szelekciója miatt a populáció minta-összetétele folyamatosan változik. Ez a szoros értelemben vett evolúció

30 Az evolúció alapfogalmai
A változatosság elve: egy populációban az egyedek különbözők, vagyis bármely egyed, ha csak kevéssel is, de az összes többi egyedtől eltérő tulajdonságokkal rendelkezik. Az öröklődés elve: az utódok inkább hasonlítanak a szülőkhöz, mint a populáció egy véletlenül kiválasztott másik egyedéhez. Az utódok egyaránt örökölnek előnyös, és hátrányos tulajdonságokat. A mutáció elve: folyamatosan keletkeznek új örökölhető tulajdonságok. (A mutáció = az öröklődést vezérlő minta elemeinek változása. Mechanizmusai: véletlen, szexuális, genetikai áramlás és sodródás) A szelekció elve: egy adott környezetben a különféle tulajdonsággal rendelkező egyedek különböző valószínűséggel maradnak fenn, és hagynak hátra utódokat (A szelekció = az egyedek rátermettségük alapján hagynak utódokat maguk után. Mechanizmusai: természetes-, szexuális-, rokon-, csoport-szelekció) Az evolúció elve: az adott populáció minta-összetétele – minthogy a szelekció rátermettségük alapján „tizedeli” az egyedeket - folyamatosan változik. Az evolúció éppen ez a populáció szintjén végbemenő minta-összetétel változás.

31 A „barkácsoló” evolúció
Barkácsolás = kéznél lévő anyagokból, ideiglenesnek szánt, pillanatnyi problémákra használható, és folyamatosan továbbépíthető megoldás. A barkácsolt „konstrukciók” fajtái: 1. A biológiai felépítés (szem, szív, tüdő, agy) 2. Viselkedési stratégia (párkeresés, utódgondozás) 3. „Rés-konstrukciók” (fészek, boly, háló, barlang) 4. Szociális konstrukció (dominancia-sorrend, feladat-megosztás a csapatban) 5. Mentális konstrukciók (a világ tükrözésének moduljai)

32 A konstrukciók típusai
Adaptáció = nem folyamat, hanem az eredménye (problémamegoldó eszközként használható konstrukció). Melléktermék = valamilyen adaptációhoz szükségszerűen (funkcionálisan) kapcsolódó „dolog”. „Zaj” = véletlenszerűen kialakult „dolog”, amely más formát is ölthetett volna (QWERTZ kiosztás).

33 Az evolúciós adaptációk lényege
1. K. Popper: az élőlények arra kényszerülnek, hogy folyamatosan választ adjanak a környezet kérdéseire. 2. Az élőlények válaszai a környezeti kihívásra valamilyen eszközként használható megoldás, konstrukció . 3. Az evolúciót, ebben a tekintetben, mint a környezet kihívásaira konstrukciókat (adaptív = hatékony megoldásokat) generáló folyamatot lehet tekinteni.

34 A konstrukciók születésének kérdései
A konstrukciókat a környezet formálja. Azt a környezetet, amely a minőségileg új konstrukciókat létrehozza evolúciósan adaptív környezetnek nevezik. A létrejövés három problémát vet fel: 1. Miként jöhet létre egy új konstrukció (pl. a szem?) 2. Miként formálódik ki fokozatosan egy új faj? 3. Hogyan lesz a mintából (a DNS-ből) „megtestesült lény (Ez az un. evo-devo problémája)

35 Az evolúciós módszer fontossága
A biológiában minden jelenségnek csak az evolúció tükrében van értelme. (Th. Dobzhansky) A társadalomban minden jelenségnek csak az evolúció tükrében van értelme. (Marosán György)

36 A biológiai és a társadalmi evolúció hasonlóságai
Élővilág Társadalom Minta Genetikai szerkezet Kultúra Egysége Gének Mémek Komplexuma Kromoszóma (DNS) Kulturális univerzáliák Öröklés A gének átadása az utódoknak A mémek átadása a szocializáció során Mutáció Véletlen és egyedi Néha véletlen, de többnyire irányított Szelekció Véletlen (természetes, szexuális, és csoport) Irányított, ritkán véletlen Evolúció A populáció gén-összetételének változása A társadalom mém-összetételének változása

37 A Polinéziai szigetek betelepülés
A Polinéziai szigetek betelepülése nagyjából i.e évvel ezelőtt kezdődött, és nagyjából i.u. 500-ban befejeződött. A kis hajón érkező – azonos genetikai és kulturális örökséggel rendelkező - csoportok szigetről szigetre hódították meg a térséget. Amikor 1600 táján felfedezték őket szinte minden szigeten eltérő társadalmat találtak. (Chatham sziget – Hawaii) A kutatások szerint öt olyan környezeti tényező van, amely ezt a sokféleséget magyarázza: A sziget éghajlata, Geológiai típusa, A környező tengerek gazdagsága, A terület (sziget) mérete, A felszín szakadozottsága, A sziget távolsága a többi emberlakott területtől J. Diamond: Háborúk, járványok, technikák. (2. fejezet)

38 Kezelhető-e a kultúra a biológiai evolúció mintájára?
Örököljük, amit a korábbi nemzedékek létrehoztak, használjuk, és tovább adjuk, Elemi, vagy gyakran „atomos” szerkezetű, Befolyásolja az egyén túlélését, rátermettséget meghatározó, Mutálódó, szelektálódik, és evolválódik Változását a környezeti kihívások generálják A környezeti kihívásokra intézmények létrehozásával válaszolunk, Hosszú távon az adott környezetben leginkább működőképes társadalmi organizmus (szocio-típus) jön létre.

39 A kulturális evolúció lényege
A kultúra = minta-rendszer, amelynek elemi egységei – mémek – vannak, Örököljük, és átörökítjük, a másolással és tanulással, A kultúra mutációja = a mémek változása, rendszeresen hoz létre változásokat, Az új ötleteket, eszközöket teszteljük, majd használhatóságuktól függően használjuk és tovább adjuk, vagy elfeledjük, A kultúra egyéni, és közösségi rátermettséget befolyásoló A kultúra evolúciója = a közösség mintaösszetétele változik, és új konstrukciók jönnek létre

40 A társadalom „barkácsolt” konstrukcióinak fajtái:
1. Technikai konstrukciók (gátak, házak, eszközök, tűz, kerék, utak stb.) 2. Szociális konstrukciók (piac, tulajdon, vállalkozás, házasság, egyház, pártok stb.) 3. Mentális konstrukciók (nyelv, érzelmek = igazságosság, szégyen, félelem, szépérzék stb.) 4. Logikai konstrukciók (elméletek, ideológiák, fogalmak, szimbólumok stb.) 5. Gesztusbeli konstrukciók (hogyan kell igent jelezni, kacsintani, meghajolni stb.)

41 A kulturális evolúció lényege
A kultúra = minta-rendszer, amelynek elemi egységei (mémek) vannak, Örököljük, és átörökítjük, a másolással és tanulással, A kultúra mutációja = a mémek változása, rendszeresen hoz létre változásokat, Az új ötleteket, eszközöket teszteljük, majd használhatóságuktól függően használjuk és tovább adjuk, vagy elfeledjük, A kultúra egyéni, és közösségi rátermettséget befolyásoló A kultúra evolúciója = a közösség mintaösszetétele változik, és új konstrukciók jönnek létre

42 A kulturális evolúció mechanizmusai
Mutáció (néha véletlen, de a társadalomban többnyire tudatos. Keresik, várják, és terjesztik) Átörökítés (öntudatlan másolás, tudatos tanítás, formális tanulási folyamat) Memetikai vándorlás (a feltaláló és/vagy a találmánya „elvándorol” és másutt is használni kezdik – könyvnyomtatás, vagy a fényképezés) Memetikai sodródás (a kis populációkban a véletlenszerű változások hatása megnő – pl. az elvándoroltak) Memetikai „szex” (kultúrák találkozása és egymást megtermékenyítő hatása)

43 A környezet szerepe az evolúcióban
A környezet vet fel problémákat, és ítéli meg, hogy jól oldottuk-e meg. A környezet szisztematikus nyomása tereli az organizmusokat bizonyos megoldások (adaptációk) felé. A biológiai evolúció világában szelekciós nyomás létezik (pl. meleg, hideg, víz, szárazság), amely meghatározott megoldások (szervek, vagy viselkedés) irányába nyomja az organizmusokat. A kultúra világában az evolúciós nyomás többnyire a már létrehozott kulturális konstrukciók következményei, és a környezet változása újabb konstrukciók felé vezeti a közösségeket A kultúra világában a mutáció többnyire nem véletlen