Népi-urbánus társadalom- és nemzetkép Készítette: Farkas Eszter Kurzus: Nemzeti identitás Kurzustartó: Ablonczy Balázs 2011. Július 8.

Az előadások a következő témára: "Népi-urbánus társadalom- és nemzetkép Készítette: Farkas Eszter Kurzus: Nemzeti identitás Kurzustartó: Ablonczy Balázs 2011. Július 8."— Előadás másolata:

1 Népi-urbánus társadalom- és nemzetkép Készítette: Farkas Eszter Kurzus: Nemzeti identitás Kurzustartó: Ablonczy Balázs 2011. Július 8.

2 Miről lesz szó? A népi-urbánus diskurzus természete, kialakulásának története 3 kérdés: –Hogyan jellemzik magukat? –Hogyan látják a másikat? –Hogyan látják magát a vitát? Nagy Sz. Péter (1990): A népi-urbánus vita dokumentumai 1932-1947; Budapest: Rakéta Könyvkiadó.

3 Gazdaság és társadalom a ’30-as, ’40-es években Nem csak prekoncepciók! Valós problémák. Vagyoni egyenlőtlenségek kiéleződése Erősen centralizált fejlesztéspolitika A „földkérdés”

4 A vita Nem csak gazdasági természetű –Kulturális, attitűdbeli különbségek A legfontosabb társadalmi modernizációs elképzelések (Fricz, 1997) Bal vagy jobb? –„A baloldal összefogásának a hiánya.” (Nagy Sz, 1990) Számít, hogy ki zsidó? –Jelen van a kérdés, de nem tematizál. –„egy helyére szorított, képességei és problémái irányában bontakozó magyar zsidó irodalom szerencse; egy ránk burjánzó, bennünket is elhamisító zsidó magyar irodalom: csapás.” (Németh, 1934.) Konszenzuskeresés helyett a konfliktusok mélyítése mindkét oldalon –„létező hús-vér ellentét felesleges radikalizálása” (Fricz, 1997)

5 Önjellemzés I. - Vidékiek Esélyteremtés; a vidéken „megbújó” értékek –„a polgárságra számíthatunk a legkevésbé, és igenis a mélyrétegekbe kell mennünk”. (Féja, 1932.) Szentimentális kötődés –„A nagy szabad terek, a felhők, az eső, a nap, a virágos mezők és dombok, a folyók, erdők, az ég mosolya és haragja, az egész föld éppoly rejtelmes erővel és sokkal régebben hatnak a lélekre, mint a város aránylag fiatal csodái.” (Szabó Lőrinc, 1935)

6 Önjellemzés II. – Urbánusok Reaktív, informatívabb A polgárság átlépése nem lehetséges –„mert a parasztot nem az irodalmi népieskedés és a politikai faji romantika homeopatikus gyógymódja, hanem az európai urbánus civilizáció gyógyítja meg s teszi majd alkalmassá arra, hogy életfeltételeit megszerezze és biztosítsa”. (Zsolt, 1934.) A népiek megfeledkeznek az ipari munkások leszakadó rétegéről „Igenis, Zsolt Béláék, Ignotusék már évek óta úgy járkálnak a magyar életben, mint a Nyugati Kultúra és Felvilágosultság Rt., mint ma az Egyesült Polgári Szabadság és Hamisítatlan Európai Humanizmus- Művek kizárólagos jogú magyarországi vezérképviselői (…)”. (Kardos, 1934.)

7 Egymás jellemzése I. – Urbánus a népiről Túlzott mártírszerep – a gaz városiak akadályozzák a kibontakozást „Nemzetmentő hős” szerepének kisajátítása „Bennünket az irritált leginkább a falukutatók, a népiesek fellépésében, hogy úgy viselkedtek, mintha ők találták volna fel a földkérdést, az antifeudalizmust, a forradalmiságot.” (Fejtő, 1989.) Városból prédikál a vidéki

8 Egymás jellemzése II. – Vidéki az urbánusról „Nekem is vannak vidéki barátaim” – elefántcsonttorony A városi kultúra felsőbbrendűsége –„a saját gőgjébe vakult „urbanitás” nem tud elképzelni más kultúrát, más erőt, más jelentőséget, csak „urbánusat”, és ezért a népet is „urbanizálni” akarja”. (Szabó, 1935.)

9 A vitáról „Sem az egyik, sem a másik tábor nem tudta megvonni élesen a határvonalat személyes ellenszenvei és elvi ellenvetései közt. Mi túlságosan könnyelműen szimatoltunk „fasizmust”. A népiesek viszont bennünket a polgári világszemlélet élharcosainak kiáltottak ki.” (Fejtő, 1989.) „az irodalmi életben a megoszlás legtöbbször nem a betegség, hanem éppenséggel az egészség jele. A megoszlás a nemzetek életében viszont végzetes lehet. (…) a vita során felbukkanó különvélemények nem kettészakadás volt, hanem szomorú zűrzavar.” (Illyés, 1934)

10 Köszi szépen a figyelmet!