megjegyzések a katonai ügyészi és katonai bírói

Az előadások a következő témára: "megjegyzések a katonai ügyészi és katonai bírói"— Előadás másolata:

1 megjegyzések a katonai ügyészi és katonai bírói
„Rendészeti Ágazat Doktoranduszainak V. Országos Fóruma” Alkotmányjogi megjegyzések a katonai ügyészi és katonai bírói jogviszonyok kapcsán Szilvásy György Péter 2013. november 21.

2 Hatályos Btk. (2012. évi C. tv.) 127. § (1) bek.
VISSZATEKINTÉS Hatályos Btk. (2012. évi C. tv.) 127. § (1) bek. E törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.

3 a) évi CLXIV. törvény a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról 11. § (1) Ügyésszé azt a cselekvőképes magyar állampolgárt lehet kinevezni, akinek egyetemi jogi végzettsége van, és külön jogszabály szerint jogi szakvizsgával rendelkezik. A katonai ügyészi kinevezés további feltétele, hogy a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tisztje legyen. b) évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról 5. § (1) A katonai bíróvá való kinevezés előfeltétele az is, hogy a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos tisztje legyen. A kinevezésre történő előterjesztéshez a honvédelemért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges. A katonai bírót erre a tisztségre kell kinevezni.

4 A Hszt. hatálya alá tartozó szervek hivatásos
állományú tagja KIZÁRÓLAG VÁDLOTT lehet a büntetőeljárásban.

5 A fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló évi 10. törvényerejű rendelet idején még egységes a szabályozás, sőt az eredeti Hszt.-ben is. De ma már külön törvények szabályozzák az eltérő jogviszonyokat.

6 Indokolt-e? ne ugyanazon szerv tagjai járjanak el „társaik” ügyében (de: katonák? – ügyészek, bírák?) egyszer nyomozó, másszor ügyész/bíró? (de: beosztott ügyészek, bírák) lehetnek ülnökök (de egyesbíró vagy másodfokú tanács tagja nem)

7 Ráadásul a Be. szerint: 472. § (1) A katonai büntetőeljárásban első fokon és másodfokon hivatásos bíróként katonai bíró, első fokon ülnökként katonai ülnök jár el. (2) Az elsőfokú bíróság a 14. § (1) bekezdés a) pontjában és a 16. § (1) bekezdés a)–v) pontjában meghatározott bűncselekmények esetén tanácsban, egyéb esetekben ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként jár el. (3) Az első fokú bíróság egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban is eljárhat, ha megállapítja, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmény a vádirati minősítéstől eltérően súlyosabban minősülhet. (4) A katonai büntetőeljárásban az ülnök a vádlottnál alacsonyabb rendfokozatú – az (5) bekezdés esetét kivéve – nem lehet. A tanácsot rendszerint annak a Btk § (1) bekezdésében meghatározott szervnek [megj.: OGY őr nem is lehet, nem rendvédelmi szerv] az ülnökeiből kell megalakítani, amelynél a vádlott az elkövetés időpontjában szolgálatot teljesített. Igazságszolgáltatási érdekből ettől a szabálytól el lehet térni.

8 Természetesen újraszabályozásra szorulna a fogalmazói/titkári tisztség ellátásának, a bírói tanács összetételének, a hivatásos szolgálati jogviszonyban eltöltött idő beszámításának stb., stb. kérdése is.

9 Köszönöm a figyelmet!