Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Társas lény – 5 Előítéletek.

Az előadások a következő témára: "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Társas lény – 5 Előítéletek."— Előadás másolata:

1 Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Társas lény – 5 Előítéletek

2 Filozófia 2 Affektív dimenzió Eddig kognitív folyamatokról volt szó, a percepcióról és a gondolkodásról, Most azonban bevezetjük az attitűd fogalmát, bevezetjük a szociális információ-feldolgozás folyamatába az affektív – érzelmi – dimenziót is Attitűd: pozitív vagy negatív viszonyulás: tárgyak személyek, csoportok, helyzetek stb. iránti vonzalmak, vagy tőlük való idegenkedések Néha kifejezem az érzelmet: szeretem a narancsot, ki nem állhatom a republikánusokat Máskor ismereteket mondok: a narancs sok vitamint tartalmaz, a rep. nem viseltetnek részvéttel a szegények iránt Néha cselekedetek: minden reggel eszem egy narancsot, sohasem szavazok a republikánusokra Az attitűdnek van kognitív (értelmi), affektív (érzelmi) és konatív (cselekvési) összetevője

3 Filozófia 3 Attitüdök P. kisebbségekkel szembeni negatív attitűdök: kognitív komponens: egy csoportról való negatív vélekedés affektív komponens: a negatív érzés (előítélet) viselkedéses összetevő: diszkrimináció, a csoporttagok ellen irányuló cselekedet Sztereotípiák – Előítéletek – Diszkrimináció az attribució alapvető eleme: nem vagyunk elegendő információ birtokában, így kell döntenünk Példa: egy protestáns és egy katolikus észreveszik, amint egy katolikus pap bemegy a nyilvánosházba: a protestáns gúnyosan mosolyog: milyen képmutató az egyház, a katolikus büszke, még ha egy nyilvánosházban haldokol is vki, a pap azért bemegy feladni az utolsó kenetet

4 Filozófia 4 Önfenntartó az előítélet A tények sem zavarják, az előítéletes ember immunis az infokkal szemben További komponens: mivel alapvetően egy igazságos világban szeretnénk hinni, hajlamosak vagyunk az áldozat hibáztatására (ez ironikus: az igazságosságba vetett hit vezet a saját igazságtalanságunkhoz) Saját magamat kímélem, optimista torzítás, velem nem történhetnek meg rossz dolgok „Bizonyára kiérdemelték” érv: a zsidók nem véletlenül voltak a tört folyamán mindig áldozatok, ha megerőszakolták a nőt, biztos kihívóan viselkedett, ha a feketék/zsidók, stb nem akarnak bajba kerülni, miért nem tűnnek el a színről/ fogják be a szájukat.

5 Filozófia 5 Nemi sztereotípiák Nők – otthon, gyerek, házasság, magas szorongási szinttel, alacsony önértékeléssel kapcsoljuk össze és nem a magas társadalmi státussal és a kvalifikált munkával Kísérlet: képen asztal fölé hajló emberek, kérdés: ki a csoport szellemi vezére: ha ffi ül az asztalfőn, akkor ő, ha nő, akkor vki mást választanak a kísérleti személyek Persze a férfiakról alkotott sztereotípiák (eltart, nyugodt, kiegyensúlyozott, jó apa stb) legalább ennyire veszélyesek és rombolóak

6 Filozófia 6 Az előítélet okai Pl az önigazolás: ha elhitetem magammal, hogy a csoporttagjai buták, alacsonyrendűek, erkölcstelenek, könnyebb megfosztanom a továbbtanulástól, vagy könnyebb bántanom, diszkriminálnom őket Ha a társadalmi ranglétra alján vagyok, fontos lehet, hogy vki még alattam is legyen - akinek hanyatlik a szociális státusa, hajlamosabb az előítéletre Gyakran azok tűnnek a legrasszistábbnak, akik iskolázottságukat és foglalkoztatásukat tekintve lent vannak – de bőséggel van ellenpélda is4 Miért? 1 szükségük van vkit lenézni? 2 konkurálnak velük a kisebbségi csoportok? 3 frusztráltabbak mint mások és ezért agresszívabbak? 4 műveletlenebbek, világképük leegyszerűsített?

7 Filozófia 7 Nézzük egyenként: 1) Gazdasági politikai konkurencia ha nincsen munka, feszültebb a helyzet, nagyobb az előítélet, a diszkrimináció ha a vendégmunkások tőlem veszik el a munkát, elfogultabb vagyok velük szemben Kínaiakkal szemben nagy az előítélet Amerikában a 19 sz-ban, de amikor vasutat kell építeni (ez nehéz, veszélyes, és a fehéreknek nem fűlött hozzá a foga) akkor csökken, de aztán megépül a vasút, és megint felszökik Az előítélet termőtalaja a verseny és a konfliktus Elegendő a versengés ahhoz, hogy előítéletet váltson ki?

8 Filozófia 8 Versengés -> előítélet? Muzafer Sherif gyerekekkel végzett terepkísérlete: Két csoportot alkot a cserkésztáborban, ezeknek összetartó jelet ad (név, zászló, stb), majd versenyhelyzetekben konfliktusba hozza őket Köv.: belső összetartás, kiválóan működnek együtt a csoporton belül (közösen főznek, kötélhidat építenek) De a másik csoporttal versenyezniük kell, rögbi, számháború, alaposan meg is utálják az ellenfelet, a süteményt eleszik a másik csoport tagjai elől A kutatók végül megszüntetik a versengést, de az előítéletek és az utálat nem szűnik meg csakúgy, ehhez egyéb fortélyokra van szükség (erről majd később)

9 Filozófia 9 2) Bűnbak A frusztráció valamely csoporttal szembeni agresszióhoz vezet, általában a frusztrációt okozó túl hatalmas ahhoz, hogy odavágjak, inkább máson éljük ki. Kís. személyeket nehéz feladat megoldásával frusztrálnak egy beígért mozielőadás helyett, majd kisebbségi csoportokról nyilatkozva nagyobb előítéletet tanúsítottak a frusztráció ráadásul szelektív agresszióhoz vezet, azzal szemben leszünk csak agresszívebbek, aki a kívülálló csoporthoz tartozik

10 Filozófia 10 De nem mindenki egyformán előítéletes, van aki hajlamosabb 3) előítéletes személyiség Ezt méri az un. F skála (fasizmus skála eredetileg, de a későbbiekben egyaránt jó bármilyen előítéletes személyiség mérésére) autoritariánus – tekintélyelvű személyiség 5 legfontosabb ismérve (ez egyébként eredetileg freudista magyarázat, tekintélyelvű nevelés hatására merev elnyomó, rugalmatlan felettes én alakul ki): merev gondolkodásmód, nem tűri a gyengeséget sem másban sem magában, híve a megtorlásnak, gyanakvó, erős tisztelet a tekintély iránt

11 Filozófia 11 Az előítéletes személyiség mérhető: mennyire ért egyet az ilyen kijelentésekkel: - a szexuális bűntettet elkövetőket nem elég börtönbe zárni, nyilvánosan meg kell korbácsolni - az engedelmesség és a tekintélytisztelet a legfontosabb erény, amit a gyermeknek meg kell tanulnia - az emberek többnyire észre sem veszik, hogy titkos összeesküvések egész életünket átfonják Stb.

12 Filozófia 12 4) Előítélet és konformitás Az Egyesült Államokban délen több az előítélet a feketékkel szemben, pedig kisebb a konkurencia mint északon, az F skála egyenletes eloszlású délen és északon, ráadásul délen kisebb az antiszemitizmus Eredetileg történelmi okai voltak, majd a konformizmus fenntartotta Érdekes rítusok, egy ny-virginiai bányában a föld alatt a fehérek és a feketék együtt dolgoznak, összetartanak, de elkülönülnek, amikor feljönnek a föld felszínére konformitás: a föld felett a bányászok a társadalomban uralkodó normáknak engedelmeskednek konformitás mérhető, pl dél-Afrikában mutat korrelációt az előítélettel

13 Filozófia 13 Az intézményrendszer is fenntarthatja D-Afrika meg volta győződve a lakosság (a 70-es években), hogy a fekték több bűncselekményt követnek el, mert több fekete fegyencet látnak. De azért látnak több fekete fegyencet, mert a fehéreket tilos volt közmunkára fogni Törvény persze meg is teremthet előítéletet: kötelező szegregáció A média felelőssége, reklámokból úgy tűnik, feketék nem használnak aszpirint, borotvahabot, nincsenek valóságos problémáik, érzelmeik Viszont sok köztük a sportoló (pedig vannak olyan feketék is, akik nem tudják 11 sec alatt lefutni a 100 m-t, se nem kosaraznak, és nem is dobolnak) Hasonlóképp: nők, amikor megjelennek a médiában, gyakran bájos de együgyű lények, szexuális tárgyak, ffiaktól függő lények, passzívak, otthon vannak, fiatalabbak, mint ffi munkatársaik Ha sokszor látunk vmit hajlamosabbak vagyunk elhinni

14 Filozófia 14 A jog megváltoztatja az erkölcsöket? 1954: USA legfelsőbb bíróság egyenlőtlennek nyilvánítja az „elkülönített de egyenlő” iskolákat (fkték és fehérek külön iskolában), mert ez kisebbrendűségi érzést teremt Hatalmas vita: sokan megjósolják: összecsapások lesznek Mások: halasszák addigra a döntést, amikor az attitűdök már megváltoztak! (pl felvilágosító jellegű filmekkel meggyőzik az előítéletes embereket) Ellenérv: ez fordítva is lehet, az információs kampány önmagában nem feltétlenül vezet eredményhez (pl. ha nagy az ellenállás, a konformitás, a társ –gazd konfliktusok nem tűnnek el) de a jog megváltoztathatja az erkölcsöket és az attitűdöket a viselkedés megváltoztatja az attitűdöt: ha rákényszerítünk feketéket és fehéreket, hogy egymás társaságában legyenek: konkrét tapasztalatokat szereznek egymásról és csökkenhetnek az előítéletek

15 Filozófia 15 persze nem asszimetrikus helyzetben: ha a fekete rabszolga vagy cipőpucoló és a fehér úr, akkor ez a helyzet mindkét oldalról csak növeli az előítéletet (harag alulról, lenézés fölülről) Egyenlő pozícióban történő vegyítés csökkentheti: pl. lakótelepen összevegyíteni a lakosokat, szemben az elkülönítéssel: csökken az előítélet De ez csak akkor működik, ha egyéb folyamatok nem kavarnak be (ceteris paribus) pl. ha el lehet onnan gyorsan költözni, hova feketék költöznek, akkor nem működik a dolog Ha elkerülhető a dolog, ha ki lehet bújni alóla, ha a hatalom összekacsint a fehér emberrel, akkor ezek a stratégiák nem működnek, nincsen atttűdváltás ‘54 után az USAban ott volt zavargás, ahol nem elég keményen vezették be az integrációt

16 Filozófia 16 További problémák: Ha bedobom a korábban rosszabb iskolákba járt fekete gyereket, akinek a háttere is kevésbé intellektuális, a fehérek közé, frusztrálódni fog, sokkal komolyabb versenyhelyzetbe kerül, önbecsülése csökken Mindez tehát nem olyan egyszerű megoldás hogyan lehet ezt feloldani? M. Sherif: a megszilárdult bizalmatlanságot nem lehet egykönnyen megszüntetni Egymásrautaltságra van szükség: Elrontja a vízvezetéket, meg kell tolni a teherautót, szükségállapotot kreál, csak a két csoport együtt tudja megoldani, kölcsönös függés, kooperáció elkerülhetetlen

17 Filozófia 17 Aronson: mozaikmódszer -1 A hagyományos iskolában a két jelentkező jótanuló egymás versenytársa, az egyik örülhet, ha a másik – a felszólított – belesül a válaszba Aki nem jelentkezik, hanem igyekszik meghúzni magát, könnyen megutálhatja a jótanulókat, azok pedig megvethetik a rossztanulókat Ha még mindehhez faji különbségek is járnak... A diákok megtanulják: van egy tekintély, a tanár, egy helyes válasz van a kérdésre, ha nem működnek együtt, hanem konkurálnak, akkor jön a jutalom a nagyhatalmú személytől, nem alakul ki együttműködés, barátság, megértés, stb. A hátrányos helyzetű kommunikációképtelen diák és a tanár hallgatólagos külön megállapodása: nem zaklatják egymást

18 Filozófia 18 Aronson: mozaikmódszer - 2 Mozaikmódszer: egy könyv különféle részeit a csoport különféle tagjai olvassák, csak ők tudják átadni az infot a teljes csoportnak A csoporttagok tehát arra vannak szorítva, hogy végighallgassák egymást, jó teljesítményre ösztökéljék a hátrányos helyzetű kommunikációképtelen diákot is Hamar megtanulják, hogy kooperálniuk kell Nem fogok jutalmat kapni, ha a társaim rovására akarok jó lenni a tanárnál Ez a módszer az empátiát is fejleszti

19 Filozófia 19 Empátia mérése Kísérlet: rajzos történet tíz éves kisgyerek elé: az első képen egy kisfiú szomorúan búcsút vesz apjától a repülőtéren, másodikon a postás csomagot hoz a gyereknek, az kinyitja, benne repülő, elsírja magát, Kérdés1: miért sír a gyerek? – jól megválaszolják, mert az apja távozására emlékezteti a fiút a repülő Kérdés2: mit gondol a postás, miért sír a gyerek? Ebben az életkorban legtöbb gyerek téved: abból az egocentrikus feltételezésből indul ki, hogy a postásnak is azok az infok állnak rendelkezésére, mint neki Mozaikmódszeres gyerekek: megértik, hogy a postás ezt nem tudja, tehát biztos zavarba jön, amikor azt látja a kisfiú sír a játék láttán Mozaikmódszer korlátai: igazából kisgyerekeknél a legeredményesebb, nem általános és tökéletes megoldás az előítéletre (részben mert felnőtteket sokkal nehezebb ilyen hatékonyan instruálni).