Kutatás-történet : Magyar Háztartás Panel vizsgálat (TÁRKI, Budapesti Corvinus Egyetem elődje, KSH) 2007, NKTH Jedlik-pályázat: Háztartások Életút.

Az előadások a következő témára: "Kutatás-történet : Magyar Háztartás Panel vizsgálat (TÁRKI, Budapesti Corvinus Egyetem elődje, KSH) 2007, NKTH Jedlik-pályázat: Háztartások Életút."— Előadás másolata:

1

2 Kutatás-történet : Magyar Háztartás Panel vizsgálat (TÁRKI, Budapesti Corvinus Egyetem elődje, KSH) 2007, NKTH Jedlik-pályázat: Háztartások Életút Vizsgálata: az 1993-as MHP minta felkeresése Adatfelvétel: március – május Longitudinális és retrospektív adatgyűjtés Vizsgálati egység: MHP - háztartás; HÉV - egyén Súlyozás Információ, dokumentáció és adatállomány:

3 Minta

4 Tartalomjegyzék - gyorsjelentések
1. Nyertesek és vesztesek (Kolosi – Tóth – Keller) 2. Foglalkozási turbulencia (Róbert) 3. Vállalkozói hajlandóság (Lengyel) 4. Szüléstörténetek (Bartus – Gábos) 5. Kapcsolatháló-dinamika (Kopasz – Szántó – Várhalmi) 6. Gyermekkori háttér és iskolázottság (Gábos – Szivós) 7. Optimizmus és depresszió (Keller) 8. Életszínvonal-utak (Bernát – Páthy-Dencső) 9. Vallási változás (Hegedűs) 10. Szavazói hűség (Fábián) Módszertani tanulságok

5 A gyermekkori háttér és az iskolázottság
Gábos András (TÁRKI) Szivós Péter (TÁRKI) Rövidtáv – hosszútáv Rövid távú alkalmazkodás és hosszú távú folyamatok a munkapiacon Konferencia az MTA Közgazdaságtudományi Intézete és az MTA Munkatudományi Bizottsága rendezésében Szirák, november

6 Kutatási kérdés: milyen szerepe van egyéni és a szülői háztartás jellemzőinek a gyermekek iskolázottságában (és az iskolázottságon keresztül társadalmi helyzetük meghatározódásában), és az utóbbiakon belül vajon a kulturális tőke (szülők iskolázottsága) vagy a vagyon (háztartás éves jövedelme) játszik-e fontosabb szerepet? Vizsgált népesség: a Magyar Háztartás Panel (MHP) vizsgálat első hullámában még gyerekek (4-15 évesek, 2007-ben évesek) Vizsgált kérdések: hova jutottak 2007-re? összehasonlítás a szülőkkel gyermekkori háttér szerepe

7 A gyermekek és szüleik iskolai végzettsége 2007-ben

8 A gyermekek iskolai végzettsége néhány fő társadalmi-demográfiai jellemző szerint

9 A gyermekek iskolai végzettsége néhány fő társadalmi-demográfiai jellemző szerint (férfi)

10 A gyermekek iskolai végzettsége a szülők iskolázottságához viszonyítva

11 A gyermekek iskolai végzettsége az apához viszonyítva, 1992-es jövedelem szerint

12

13 Összegzés A kulturális tőke átörökítése fontosabb, mint a vagyon szerepe, de ez utóbbi is megfigyelhető A magasabb gyermekszám negatívan hat a gyermekek iskolázottságára A gyermek neme is meghatározó: a lányoknak nagyobb esélye van a magasabb végzettség megszerzésére A roma származás önmagában is jelentősen csökkenti az érettségi megszerzésének esélyét