A szociális segély indokoltsági célzása – önkormányzati esettanulmányok tapasztalatai (vázlat) Bódis Lajos – Nagy Gyula.

Az előadások a következő témára: "A szociális segély indokoltsági célzása – önkormányzati esettanulmányok tapasztalatai (vázlat) Bódis Lajos – Nagy Gyula."— Előadás másolata:

1 A szociális segély indokoltsági célzása – önkormányzati esettanulmányok tapasztalatai (vázlat) Bódis Lajos – Nagy Gyula

2 Az esettanulmány tárgya 44 település önkormányzata és a segélyezettekkel való együttműködést végző szervezetek gyakorlata (2007 nyara) Kutatási módszer interjúk és adatgyűjtés A szakpolitika egyik főszereplője a segélyben részesülőkkel kapcsolatot tartó és döntési önállósággal rendelkező ügyintéző (illetve az állami és önkormányzati célokat végrehajtó apparátusok) Érdemes megismerni és az eljárások megtervezésekor figyelembe venni az őket terhelő költségeket és a döntéseiket befolyásoló más tényezőket

3 Javaslatok 1 1.A megélhetési költségek szerepének növelése a jogosultsági vizsgálatban Jövedelem- és vagyonvizsgálat a jogosultsági vizsgálat most erre összpontosul alacsony költség, rossz eredmény-költség viszony Megélhetési költségek vizsgálata és környezettanulmány magasabb költség, lényegesen jobb várható eredmény-költség viszony A fajlagos költség szakmai protokoll kidolgozásával és a feladatok egy részének kistérségi szintre helyezésével csökkenthető

4 Javaslatok 2/1 2. A munkalehetőség-felajánlás szerepének növelése az indokoltsági vizsgálatban Az önkormányzatok jelentős része nagyon akarja, jelentős része nagyon nem akarja Az alapos jogosultsági vizsgálat helyett a segély megállapítása esetenként azon múlik, hogy a kérelmező mennyire tart attól, hogy közfoglalkoztatásban kell részt vennie a tipikusan ilyen munkát végző szegényekkel, sok esetben romákkal együtt A széles körű és kötelező közfoglalkoztatás sértheti az önkormányzat mint intézményfenntartó és munkáltató szempontjait

5 Javaslatok 2/2 A szakszerű eljárásnak egyaránt biztosítani kell a segélyben részesülők és az önkormányzatok szabálykövetését Több eljárási részlet jelenleg alulszabályozott (például a kimentési kérelmek kezelése: különböző orvosi igazolások, gyermekfelügyeleti nehézségek, normál munkaviszony létesítésére tett ígéret, néhány napos munkaviszony esetén)  a döntési hatáskör és költség túl nagy része kerül az ügyintézőkhöz a felsőbb szintekhez képest  szubjektivitás és konfliktuskerülés A fajlagos költség szakmai protokoll kidolgozásával, esetleg jogszabályi pontosítással, és a feladatok egy részének kistérségi szintre helyezésével csökkenthető

6 Javaslatok 3/1 3. Szabályozás és rugalmasság, támogatás és ellenőrzés egyensúlya az önkormányzatok és az együttműködést végző munkaügyi és szociális intézmények eljárásaiban Indokoltsági vizsgálat az önkormányzati munkafelajánláson keresztül  az eredménye erősen függ attól, hogy az egyes önkormányzatok és ügyintézők milyen költségeket és hasznokat tulajdonítanak neki  növeli a most is jelentős különbségeket a segélyezés feltételeinek tényleges érvényesítésében Indokoltsági vizsgálat a segélyben részesülők rendszeres együttműködési kötelezettsége keretében  az érintett intézmények a mostaninál intenzívebben és egységesebben végezhetik, intézményközi együttműködéssel pedig tovább növelhető a hatékonysága

7 Javaslatok 3/2 A segélyben részesülők magatartásának meghatározása A segélyben részesülőkkel foglalkozó ügyintézők feladatainak meghatározása A fejlesztés célszerű iránya az egységes keretekben végzett egyéni esetmenedzsment, mely most egyik intézménytípus eljárásaira sem jellemző Beilleszkedést segítő program Álláskeresési megállapodás Szabályozottság és rugalmasság, szolgáltatási színvonal és ellenőrzési hatékonyság növelése lehetséges egyszerre és azonos eljárásokban A jogilag kifogásolható esetek illetve a jogorvoslati eljárások számának növekedése várható a részletesebb szabályozás, fokozottabb ellenőrzés, egyéni esetmenedzsment esetén

8 Javaslatok 4 4. Az önkormányzatok, a szociális és a munkaügyi intézmények közti információcsere és együttműködés javítása Távolról sem csak az adatbázisok összekötése és a hozzáférés biztosítása, hanem a külön-külön vezetett naplószerű nyilvántartások tartalmi gazdagítása és az egyéni esetmenedzsmentben való közös használata Minden intézményi szinten magasabb költséggel jár, és kulcskérdés a munkamegosztás megfelelő kialakítása (országos, megye (régió), kistérség, intézményvezetés)