ARAB EMIRÁTUSOK 8..

Az előadások a következő témára: "ARAB EMIRÁTUSOK 8.."— Előadás másolata:

1 ARAB EMIRÁTUSOK 8.

2 Hivatalos nyelv – Az arab.
Arab Emirátusok - Az Egyesült Arab Emírségek (EAE, rövid alakban Arab Emírségek) egy olajban gazdag állam Délnyugat-Ázsiában az Arab-félsziget délkeleti részén. Hét emírséget foglal magában: Abu-Dhabi-t, Ajman-t, Dubaj-t, Fujeira-t, Ras al-Khaimah-t, Sharjah-t és Umm al-Quwain-t előtt úgy ismerték őket, hogy „fegyverszüneti államok”, utalva a britek és néhány arab sejk közötti 19. századi fegyverszünetre. Szomszédai Omán, Szaúd-Arábia és Katar. Az ország a Közel-Kelet része. Fővárosa - Abu Dhabi ( ) Nagyobb városai –Dubai (Dubayy) , Es-Sárka (ash-Shāriqah) , El-Ain (al-’Ayn) Államforma – alkotmányos monarchia. Az Egyesült Arab Emírségek politikai és kormányzati struktúra keretein belül egy szövetségi elnökjelöltet állit, majd választ. A monarchia egy szövetség a hét Emirátus között. Az elnökség és a miniszterelnökség gyakorlatilag örökletes az Al Nahyan klán-Abu Dhabi és az Al Maktoum klán-Dubai között. Az elnököt aki az uralkodó, Abu Dhabi de a miniszterelnököt és az államfő helyettesét Dubai adja és fordítva. A szövetségi rendszerben a végrehajtó hatalom az elnök, alelnök, a Szövetségi Legfelsőbb Tanács (a "hét uralkodó”), és a kabinet, azaz a Miniszterek Tanácsa kezéven van. A jogalkotó ág egy parlamenti testületből áll, a Szövetségi Nemzeti Tanács. A független igazságszolgáltatást az alkotmány tartalmazza és a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság biztosítja.. Hivatalos nyelv – Az arab. Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – A 2006-os népszámlálás adatai szerint az összlakosság 22%-a őshonos arab. Kisebbségben vannak országukban. Más arab nemzetségekből 23%-ban élnek itt és a fele pedig dél-ázsiai eredetü. A nemek közti arány természetellenes, ugyanis a férfi/nő arány 2,7, messze a legmagasabb a Perzsa-öböl térségében. A lakosság 88 % -a városokban lakik, a többi vagy a sivatagi olajmezőkön vagy pedig nomád életmódot folytat. A domináns vallás, 96%-ban az iszlám, ezek zöme szunnita. Az iszlám államvallás, de az állam toleráns más vallások iránt, akár keresztény (Fülöp-szigetek) akár hindu (India) vallásuak. Függetlenség – december 2. Terület – km² (112.) Népesség évi becslés (139.) Népsűrűség – 59,8 fő/km² GDP ,3 milliárd USD (54.) - Egy főre jutó USD/fő Pénznem – Emirátusi dirham (AED) Időzóna – UTC + 4

3 Nemzetközi gépkocsijel – UAE Hívószám - +971
Történelme - A 16. században a mai ország egy része a Török Birodalom közvetlen befolyása alá került. A britek ezt a régiót "Kalózpart" néven ismerték, mert itt volt azoknak a tengeri portyázóknak bázisa, akik veszélyeztették a térség hajózását a 17. századtól a 19. századig ben a britek az indiai kereskedelem védelmében hadjáratot indítottak Ras al-Khaimah kalózai ellen. Megszállták a kalózok főhadiszállását és más parti városokat is. A következő évben békeszerződést írtak alá a parti sejkekkel. A kalózportyák mégis folytatódtak 1835-ig, amikor a sejkek beleegyeztek, hogy nem veszélyeztetik tovább a tenger nyugalmát ban szerződést kötöttek az Egyesült Királysággal, amelyben a sejkek beleegyeztek az örökös tengeri békébe. Ezt a britek ki is kényszerítették. A sejkek egymás közötti vitáikban a britekhez fordultak közvetítésért. Hogy gátat vessenek más európai országok térségbeli törekvéseinek, az Egyesült Királyság és a Szerződéses Sejkségek 1892-es szerződésükben szorosabbra fonták kötelékeiket. A sejkek beleegyeztek, hogy nem törekszenek megszerezni olyan területet, amely az Egyesült Királyság birtokában van és nem lépnek kapcsolatba külföldi kormánnyal az Egyesült Királyság hozzájárulása nélkül. Viszonzásképpen az Egyesült Királyság ígéretet tett, hogy megvédi őket minden tenger felől jövő támadással szemben és segítséget nyújt, ha a szárazföld felől érné őket támadás. Az 1960-as évek elején olajat fedeztek fel Abu Dhabiban. Ezután gyors egymásutánban követték egymást azok az események, amelyek a sejkségek szövetségére, a mai ország megalapítására vezettek ben Zajed bin Szultán al-Nahyan lett Abu Dhabi uralkodója. Ugyanekkor a britek kezdték elveszíteni olajipari beruházásaikat az amerikai olajvállalatok javára szerződések révén. 1968-ban az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy felszámolja szerződéses együttműködését a hét szerződéses sejkséggel, valamint Bahrainnal és Katarral, és megszünteti felettük védnökségét. Abu Dhabi és Dubaj uralkodói úgy döntöttek, hogy unióra lépnek. Alkotmányt dolgoztak ki. A többi öt emírség uralkodóit is meghívták egy találkozóra, és felszólították őket a csatlakozásra. A két alapító uralkodó megállapodása alapján Adi Bitar írta az alkotmányt 1971 december 2-án. Aznap Dubajban, a sejk vendégházában négy másik emirátus is beleegyezett, hogy megalapítsák az Egyesült Arab Emirátusokat. Ras al-Khaimah később csatlakozott, 1972 elején november 2-án meghalt az Egyesült Arab Emírségek első elnöke, Zajed bin Szultán al-Nahyan sejk. Legidősebb fia, Kalifa bin Zayed al-Nahyan lett utódja Abu Dhabi trónján. Az alkotmánynak megfelelően az Egyesült Arab Emírségek Legfelsőbb Uralkodói Tanácsa Kalifát választotta elnökké.

4

5 Abu Dhabi – A Nagy Mecset

6 A minaret

7 Belső kép

8 Építészek tobzódása

9 Abu Dhabi – A Művészetek Háza

10 Abu Dhabi – Központi kórház

11 Abu Dhabi - Az Emirates Palace Hotel-bejárat

12 Abu Dhabi - Az Emirates Palace Hotel

13 Abu Dhabi - Az Emirates Palace Hotel-sétány

14 Az ősi vadászat szimbóluma

15 Dubai - Városkép

16 Dubai – Sétahajókázás a városban

17 Dubai – fűnyírás a parkokban

18 Dubai – modern dzsungel

19 Dubai – Régebbi épületek

20 Dubai - Óratorony

21 Dubai - Amfiteátrum

22 Dubai – Kelet-Nyugat találkozása

23 Dubai – Régebbi kereskedelmi központ

24 Dubai – Régi berber lakóház

25 Dubai – A Burj al Arab szálloda és a Medinat

26 A Burj Dubai szálloda, a világ legmagasabb épülete

27 Dubai - Felüljáró

28 Dubai - Arab szépség

29 Dubai – Bastakiya, az óváros

30 Dubai – Jomeira, iráni stílus

31 Dubai – Jumeirah mecset

32 Dubai – kikötői kép

33 Pihenés

34 Dubai – Kereskedelmi központ

35 Dubai - Városkép

36 Az új Dubai

37 Széltorony

38 Dubai – a régi város

39 Dubai – A bazárban

40 Dubai – Az óváros a tengerről

41 Dubai - Bevásárlás

42 Dubai – építészeti remekmű

43 Dubai - Utcakép

44 Dubai – A Pálma lakótelep

45 Dubai – Házak a „pálmalevélen”

46 Dubai – A Földgömb-szigetek

47 Sharjah - Minaretek

48 Sharjah - Erőd

49 Sharjah - Városkép

50 Sharjah – A Kristály-plaza

51 Belső felvétel

52 Sharjah – King Faisal mecset

53 Sharjah – Kuweit-tér

54 Sharjah - Utcakép

55 Sharjah - Utcakép

56 Etisalat – telekommunikációs központ

57 Alagút

58 Tengerparti sétány

59 Beduinok

60 VÉGE Készítette: Fehér László – 2009 május Zene : Mezdeka - Beledi

61 További pps-ppt letöltése: