Egyetemi kormányzás: globális és európai trendek „Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III.” Halász Gábor ELTE PPK.

Az előadások a következő témára: "Egyetemi kormányzás: globális és európai trendek „Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III.” Halász Gábor ELTE PPK."— Előadás másolata:

1 Egyetemi kormányzás: globális és európai trendek „Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III.” Halász Gábor ELTE PPK

2 Amiről szó lesz Mit értünk „egyetemi kormányzás” alatt és miért kell erről beszélnünk?Mit értünk „egyetemi kormányzás” alatt és miért kell erről beszélnünk Milyen globális és európai trendek jellemezik ezt a területet?Milyen globális és európai trendek jellemezik ezt a területet A hazai reformok a globális és európai trendek perspektívájábanA hazai reformok a globális és európai trendek perspektívájában

3

4 Köszönöm a figyelmet!

5 Mi az „egyetemi kormányzás”? Egyetemi kormányzás = felsőoktatási irányítás Miért használjuk az irányítás helyett inkább a kormányzás (governance) fogalmát? –Autonóm, egymásra is ható szereplők…, –…akiknek a viselkedése közvetlenül nem alakítható. A kormányzás szintjei –A rendszer kormányzása –Egyes szervezetek/intézmények kormányzása

6 Miért kell az „egyetemi kormányzásról” beszélnünk? E területen jelentős és nagymértékű változások zajlanak A változások nem átmenetinek tűnnek –sokféle okuk van, amelyek jelentős része a felsőoktatás rendszerén kívül van,sokféle okuk –az okok egymást kölcsönösen erősítik, –és ezeket a legtöbb országban tudatos reformpolitikák támogatják E változások nyomán értékelődik fel a felsőoktatási menedzsment

7 A változások okai Mennyiségi növekedés, expanzió és ezzel együtt járó strukturális változások Átfogó közigazgatási és kormányzási reformok Állami költségvetési nyomás Az oktatás mint új gazdasági ágazat, oktatási piac Egész életen át tartó tanulási és szakképzési politikák hatása Globalizálódás, nemzetközi integráció Nemzeti K+F+I politikák hatása Információs és kommunikációs technológiák Egyéb okok (pl. egyetemi MBA programok)

8 Globális trendek és európai válaszok Globális trendek: az OECD most lezáruló felsőoktatási tematikus vizsgálata ehhez egyedülállóan gazdag információs bázist nyújt…Globális trendek: … de vannak egyéb új források is. Az Európai Unió új felsőoktatási politikája: három pillér, amelyek közül az egyik az egyetemi kormányzás reformjaAz Európai Unió új felsőoktatási politikája

9 OECD felsőoktatási tematikus vizsgálat A vizsgálat weblapja Egyéb források is vannak

10 Globális trendek az egyetemi kormányzásban A kormányok és az intézmények közötti kapcsolatok átalakulása Jóval határozottabb stratégiai jellegű állami irányítás Nagyobb intézményi önállóság/felelősség Ez egy új kormányzási paradigmaEz egy új kormányzási paradigma… aminek erős strukturális vonatkozásai is vannak

11 Határozott stratégiai jellegű állami irányítás Nemzeti döntéshozatali és konzultációs keretek (a konszenzusteremtés, a politikaalakítás és az „új társadalmi szerződés” megkötésének keretei) Explicit, rendszeresen megújított nemzeti ágazati stratégia Indirekt irányítási eszközök gazdag repertoárja (pl. érdekeltségi eszközök, teljesítmény standardok, szerződéses viszonyok, erős értékelési-minőségbiztosítási rendszerek) Evidenciabázis, monitorozás (pl. rendszeres célzott adatfelvételek, országos információ- menedzsment rendszerek)

12 Intézményi önállóság/felelősség Erős intézményi jogi pozíciók megteremtése (új közjogi konstrukciók, alapítványi és társasági formák) Intézményi gazdálkodás kivonása a kormányzati gazdálkodásból (tulajdon, hitelfelvétel, saját bevétel önálló gazdálkodás stb.) Intézményi munkáltatói jogosítványok Intézményi belső menedzsment fejlesztése –Erős, kis létszámú irányító testületek külső szereplőkkel –Erős, gyakran kinevezett belső végrehajtó személy (president, vice-chancellor, rektor) –Belső menedzsment kapacitások erősítése, vezetés-fejlesztés

13 Az erős szabályozó állam (regulatory state) Erős állam Szabályozó állam Igazgató állam Gyenge állam Keresletvezérelt rendszerek autonóm szereplőkkel és erős standardokkal, amelyek betartását az állam garantálja. ►►

14 A kormányzási reformok strukturális vonatkozásai Egységes felsőoktatási rendszer (a korábban elkülönült intézményi szektorok intézményei egy egységes poszt-szekunder oktatási piacon találják magukat, amelyet átfogó nemzeti kvalifikációs és kreditrendszerek szabályoznak) A diverzitás nagymértékben nő (Az egységes kereteken belül az állami politikák a szolgáltatások, a programok, a profilok sokféleségét támogatják)

15 A kormányzási reformok két típusa A kormányzási reformoknak látszólag két típusa van… –1. típus: (ahol korábban erős állami kontroll volt, ott a nagyobb intézményi önállóság/felelősség megteremtése van az előtérben)1. típus: –2. típus: (ahol korábban már nagyobb intézményi önállóság volt, ott az erősebb állami stratégiai vezetés és elszámoltathatóság + diverzitás van az előtérben)2. típus: … valójában e két típus két eltérő „fejlődési stádium” egyazon trenden belül

16 1. típus/a Franciaország (1990-tól): finanszírozási szerződések bevezetése (contractualisation) Svéd reform (1993): önálló intézményi státus, célokkal és eredményekkel történő kormányzás Norvégia – „Quality Reform” (2003) (az egyetemek maguk alakíthatják ki a belső vezetési struktúrájukat - egy részükben a karok önállósága megszűnt, nincs többé kari testület, a dékánok kinevezett személyek lettek) Osztrák egyetemi reform: (2001-2002): új közjogi státusOsztrák egyetemi reform

17 1. típus/b Dán egyetemi törvény: külső tagokkal működő igazgatótanácsok (2003) Japán (2004): az állami egyetemek társasággá alakításaJapán (2004): az állami egyetemek társasággá alakítása Finnország (2008): a japánhoz hasonló megoldást célzó reformjavaslatok Portugália (2008): több egyetem alapítvánnyá alakulhat

18 2. típus Ausztrália, Kanada, Hollandia, Írország, Új- Zéland, Dél-Afrika, Egyesült Királyság, USA –A gazdaság versenyképességet hangsúlyozó állami stratégiák –Teljesítményindikátorok, teljesítményfüggő finanszírozás, szerződés-alku az állam és az egyetemek között –„Vállalkozó egyetem” modell támogatása (menedzsment, intézményi marketig, versenystratégia, külső finanszírozás) Hollandia (1997): egyetemi kormányzási reform (a „vállalati jellegű” vezetési modell radikális bevezetése - NPM elvek térhódítása már a nyolcvanas évektől kezdve) Nemzeti stratégiai és intézményi stratégiák összekapcsolása (pl. Új-Zéland)Nemzeti stratégiai és intézményi stratégiák összekapcsolása (pl. Új-Zéland)

19 Az osztrák egyetemi kormányzási reform 90-es évek: piaci alapon, vállalkozásként működő főiskolai (Fachhochshule) szektor létrehozása (az új kormányzási modellt itt „tesztelik”) 1993-tól: New Public Management elvek térhódítása 2001: az oktatók köztisztviselői státusa megszűnt (egyetemi alkalmazottak lettek) és tandíjat vezettek be 2002-es egyetemi törvény –Teljesen önálló új jogi státus (közjogi rendszeren belül) –5-9 fős Tanács (tagjai felét a kormány nevezi ki - ez nevezi ki a rektort és fogadja el az alapvető stratégiai és szervezeti dokumentumokat) –Erős rektor - a korábbi testületek szerepének redukálódása –Finanszírozás: hároméves szerződések alapján (2006-tól)

20 Az egyetemek társasággá alakítása Japánban 2004-es döntés: az állami egyetemek kivitele az állami jogi keretek közül (incorporation) Intézményi menedzsment rendszerek megerősítése (pl. igazgatótanács, erős elnök) Egyetemek az infrastruktúra és épületek tulajdonosai lettek Megszűntették az oktatók köztisztviselői státusát Nem állami (önkormányzati) intézmények helyi döntéssel válhatnak társasággá 2007-ben 33 társasági formában működő egyetem (public university corporation) működött

21 Állami irányítás megerősítése Új-Zélandon Ötévenként állami stratégiai irányvonalak kiadása Három évente intézményi szintre lebontott irányelvek Minden intézmény stratégiai dokumentumot alkot Az intézményi stratégiai dokumentumot évente megvitatják egy nemzeti testülettel (Tertiary Education Commission) Az intézményi stratégiai dokumentum elfogadása feltétele az állami támogatásnak Cél az állami stratégiai irányítás és az intézményi sokszínűség egyidejű erősítése

22 Egyetemi kormányzás az EU felsőoktatási politikájában A felsőoktatás aktív bevonása a Lisszaboni folyamatba 2003 utánA felsőoktatás aktív bevonása a Lisszaboni folyamatba 2003 után Az új közös politika három pillére: –Vonzóvá tétel (minőség és relevancia)Vonzóvá tétel –KormányzásKormányzás –FinanszírozásFinanszírozás

23 A felsőoktatás aktív bevonása a Lisszaboni folyamatba Javasat az új politikára: bizottsági vitairat (2003) Az új politika megfogalmazása: bizottsági közlemény (2005) Politikai-jogi döntés: tanácsi határozat (2005) Implementációs dokumentum (2006) A politikai-jogi döntés megerősítése: új tanácsi döntés (2007)

24 Vonzóvá tétel (a képzési tartalom minősége és relevanciája) A felsőoktatást a társadalom és főleg a gazdaság számára kell vonzóbbá tenni A képzés minőségének, nemzetközi versenyképességének javítása A képzési tartalmak munkaerő-piaci relevanciáját erősíteni A kvalifikációs rendszert átláthatóbbá tenni a gazdaság számára A képzést egész életen át tartó tanuláshoz jobban hozzákapcsolni

25 Kormányzás Állam és intézmények kapcsolata –Az állam mikro-menedzsment helyett stratégiai irányítást végezzen… –…és intézmények önállóbbak (alkalmazkodásra képesek) legyenek, nagyobb felelősséggel és elszámoltathatósággal Belső vezetésre vonatkozó konkrét elvek –Saját stratégia meghatározása, erőforrások ehhez rendelése –Emberi erőforrásokkal való önálló gazdálkodás –Saját tantervi programok meghatározása –Infrastruktúrával és forrásokkal önálló gazdálkodás Ehhez professzionális intézményi menedzsment kell, amit képzéssel kell támogatni Részlet a „2005/C 292/01 sz.” Tanácsi Határozat szövegéből

26 Finanszírozás A társadalom (gazdaság) több pénzt ad, de cserében relevánsabb képzés kér Az igénybevevők nagyobb szerepet kapnak a finanszírozásban (hozzájárulnak de ellenőrizni is akarnak) A források felhasználását hatékonyabbá kell tenni

27 A hazai reformok és a nemzetközi trendek Van-e felsőoktatási kormányzási reform Magyarországon? Történt-e elmozdulás a globális/európai trendek irányába? –Van-e erős stratégiai állami irányítás? (nemzeti stratégia, konzultáció, információs rendszer, monitorozás, finanszírozás - hároméves finanszírozási szerződések – minőségértékelés) –Van-e erős intézményi önállóság/felelősség? (státus, tulajdon, intézményirányító testület, erős, kinevezett végrehajtó vezető, stratégiaalkotás - intézményfejlesztési terv, K+F+I stratégia, minőségfejlesztési program, képzési program - belső szabályok - SZMSZ, követelményrendszerek) A stratégiai szintű állami irányítás gyenge és az intézmények jelentős hányada nincs felkészülve az önállóságra Szükséges a menedzsment kapacitások és a vezetés fejlesztése