Magyar Könyvvizsgálói Kamara Minőségellenőrzési Bizottság

Az előadások a következő témára: "Magyar Könyvvizsgálói Kamara Minőségellenőrzési Bizottság"— Előadás másolata:

1 Magyar Könyvvizsgálói Kamara Minőségellenőrzési Bizottság
Tervezés 2010 Magyar Könyvvizsgálói Kamara Munkácsi Márta Minőségellenőrzési Bizottság MKVK Minőségellenőrzési bizottság 2005

2 Feladatok a könyvvizsgálati munka egyes szakaszaiban
Dokumentálási feladatok az egyes munkaszakaszokban Megbízás elfogadása Tervezés Bizonyítékgyűjtés Áttekintés Jelentés készítése MKVK MEB 2007

3 Megbízás elfogadása Függetlenség, szakmai feltételek vizsgálata, a vezetés tisztességének mérlegelése Előző könyvvizsgálóval kapcsolatfelvétel Előző időszaki beszámoló áttekintése Elfogadó nyilatkozat Szerződés Régebbi megbízás esetén a megbízás fenntartásának vizsgálata A cégbírósági bejegyzés ellenőrzése MKVK MEB 2007

4 Tervezés-kockázatbecslés
Standard előírások 300 st Tervezés 315 st A gazdálkodó megismerése, kockázat felmérése 320 st Lényegesség a könyvvizsgálatban 330 st A könyvvizsgáló által a becsült kockázatokra adott válaszként alkalmazott eljárások Kapcsolódó standardok st Szolgáltató szervezetek igénybevételének ellenőrzése (402.st.) 550 st Kapcsolt vállalkozások 560 st A fordulónap utáni események 570 st Vállalkozás folytatásának elve st Mások munkájának felhasználása ( st.) MKVK MEB 2007

5 Kockázatalapú megközelítés
KK Könyvvizsgálati kockázat =nem megfelelő jelentés kiadása Annak kockázata, hogy a könyvvizsgáló hitelesítő záradékot ad egy olyan beszámolóra, amelyre korlátozott vagy elutasító záradékot kellett volna adnia A könyvvizsgálói kockázat annak függvénye, hogy mekkora annak kockázata, hogy a pénzügyi kimutatások lényeges hibás állítást tartalmaznak (eredendő kockázat) mekkora annak kockázata, hogy a számviteli nyilvántartások nem felelnek meg a törvényes előírásoknak, illetve a belső ellenőrzés elég erős-e ahhoz, hogy előírások betartása biztosított legyen (ellenőrzési kockázat) mekkora annak valószínűsége, hogy a könyvvizsgáló az elvégzett eljárások során nem tárja fel az előforduló hibát (feltárási kockázat) MKVK MEB 2007

6 Kockázatalapú megközelítés
Eredendő kockázat feltárása a beszámoló egészének szintjén: A gazdálkodó megismerése során rögzíteni kell a feltárt kockázatokat ( pl. a vezetés tisztessége, kényszerítő körülmények, tevékenység jellege) Célszerű kérdőívet szerkeszteni és a kapott válaszok alapján értékelni a beszámoló egészére vonatkozó kockázatot! A kockázattal érintett területeken intenzívebb ellenőrzés szükséges MKVK MEB 2007

7 Kockázatalapú megközelítés
Eredendő kockázat feltárása a számlaegyenlegek, ügyletcsoportok szintjén: A beszámoló egyes soraira kiterjedően meg kell vizsgálni, hogy fennállnak-e a hiba valószínűségét növelő tényezők (pl. korábbi hibák, bonyolult számítások, szokatlan ügyletek, sok esemény, kapcsolt vállalkozással bonyolított ügyletek, becslés) Elemző eljárással kiszűrjük azokat a területeket, ahol az adat vagy a változás mértéke szokatlan, fel kell tárni az okát Célszerű egy táblázatot szerkeszteni, amelyben a mérleg és az eredménykimutatás minden tételére elvégezzük a hiba valószínűségét növelő tényezők mérlegelését, majd a kapott pontokat összesítve kijelöljük a jelentős és nem jelentős területeket! MKVK MEB 2007

8 Kockázatalapú megközelítés
Ellenőrzési kockázat feltárása a belső ellenőrzés hatékonysága vizsgálatával A könyvvizsgáló feltárja, hogy a számviteli nyilvántartások megfelelnek-e törvényi előírásoknak, továbbá létezik-e belső ellenőrzés, az mennyire hatékonyan működik milyen az ellenőrzési környezet (szabályozás, vezetői hozzáállás, megtett intézkedések) működik-e a gazdálkodó kockázat-felmérési folyamata milyen ellenőrzési eljárások történnek (feladatkörök, felelősség, utalványozási, engedélyezési jogkörök, folyamatba épített és vezetői ellenőrzések) alkalmaznak-e a beszámoló készítése szempontjából releváns kontrollokat (analitika, statisztika, üzleti terv-értékelés) MKVK MEB 2007

9 Kockázatalapú megközelítés
Feltárási kockázat A könyvvizsgálónak úgy kell kialakítani a vizsgálati eljárásokat, hogy az eredendő és az ellenőrzési kockázatra tekintettel a beszámolóban előforduló hibát a vizsgálat során nagy valószínűséggel feltárja megfelelő mintavételezés, hogy a levont következtetés olyan megfeleljen annak, mintha teljes körű vizsgálatot végzett volna megfelelő elemzési eljárás alkalmazása a helyes következtetés érdekében és a hiba felismerése A feltárási kockázat nagyobb szakmai tapasztalatok birtokában, valamint a minta növelésével csökkenthető! MKVK MEB 2007

10 Tervezés-kockázatbecslés
A könyvvizsgálónak ki kell dolgoznia és dokumentálni kell az átfogó könyvvizsgálati stratégiát, amelyben le kell írnia a könyvvizsgálat várható hatókörét és irányítását A tervezési munka terjedelme függ a gazdálkodó szervezet méretétől, a könyvvizsgálat összetettségétől és a könyvvizsgálónak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatosan szerzett tapasztalataitól, valamint az üzleti tevékenység ismeretétől A megismerést célzó eljárásokat kockázatbecslési eljárásoknak nevezzük: 1. a gazdálkodó és környezetének megismerése 2. a számviteli és belső ellenőrzési rendszer megismerése 3. a kockázatot jelentő körülmények, események megismerése MKVK MEB 2007

11 A gazdálkodó és környezetének megismerése
A könyvvizsgálónak meg kell ismernie: az ágazati szabályozásokat és külső tényezőket (315/22) a gazdálkodó jellegét, üzleti tevékenységét, tőke- és tulajdon-viszonyait, a befektetések és a finanszírozás módját (315/25) a gazdálkodó céljait és stratégiáit, valamint a kapcsolódó üzleti kockázatokat, amelyek lényeges hibás állítást eredményezhetnek a pénzügyi kimutatásokban (315/30) a gazdálkodó pénzügyi teljesítményének értékelését és áttekintését (315/35), beleértve az értékelések realitását, ezek felhasználását a vezetés részéről, valamint az értékelések alapjául szolgáló információk valódiságát és a levont következtetések helyességének megítélését MKVK MEB 2007

12 A gazdálkodó és környezetének megismerése
„A könyvvizsgálónak meg kell ismernie a könyvvizsgálat szempontjából releváns belső ellenőrzést.” (315/41) A könyvvizsgálónak meg kell ismernie a gazdálkodót és annak környezetét – a belső ellenőrzést is beleértve - olyan mértékben, amely elegendő ahhoz, hogy felmérje akár a csalásból, akár a hibából eredő lényeges hibás állítások kockázatát, az eljárásokat ennek megfelelően megtervezze és végrehajtsa (315/2) A belső ellenőrzés az irányítással megbízottak, a vezetés és egyéb személyek által tervezett és végrehajtott folyamat - a beszámoló megbízhatósága, - a működés hatékonysága, - a törvények és jogszabályok betartása céljából. MKVK MEB 2007

13 A gazdálkodó és környezetének megismerése
A belső ellenőrzés összetevői (315/43): 1. ellenőrzési környezet (vezetők személyes közreműködése, etika, hozzáértés, irányítással megbízott személyek részvétele, vezetés működési stílusa, szervezeti felépítés, a gazdálkodó céljai és kontrolljai) 2. gazdálkodó ellenőrzési eljárásai (tevékenységek jóváhagyása és felülvizsgálata, ügyletek kezdeményezése, rögzítése, szerepeltetése a nyilvántartásokban, eszközök védelme, vezetői, folyamatba épített, társult ellenőrzés ) 3. beszámoló készítés és információs rendszer (szakmai felkészültség, számviteli politika alkalmazása, megfelelő információk biztosítása, valós bemutatás szándéka) 4. kontrollok (hibák megelőzése, feltárása, helyesbítése) MKVK MEB 2007

14 Kockázatbecslés és könyvvizsgálati megközelítés
A számviteli és belső ellenőrzési rendszer megismerésének menete: a számviteli rendszer működésének feltárása a rutin, nem rutin ügyletek és a számviteli becslések csoportjainak meghatározása az ellenőrzési pontok beazonosítása folyamatábra segítségével A rendszer megismerésének eszközei: megkérdezés, kérdőív, dokumentumok tanulmányozása, tevékenység megfigyelése, ügyletek végigkövetése Amennyiben a könyvvizsgáló a számviteli és belső ellenőrzés megismerése alapján megállapítja, hogy az hatékony, abban a kívánatos kontrollok jelen vannak, csökkentheti-e az alapvető vizsgálati eljárásokat! MKVK MEB 2007

15 A számviteli rendszer működésének feltárása
A könyvvizsgálónak olyan mértékben kell a számviteli rendszert megismerni, hogy azonosítani és értelmezni tudja: - a gazdálkodó szervezet tevékenységében előforduló ügyletcsoportokat (beszerzés, termelés, beruházás, értékesítés, bérelszámolás, befektetés, finanszírozás stb.) - az ügyletek kezdeményezési módját - a közzétételre kerülő éves beszámolót alátámasztó jelentős számviteli nyilvántartásokat, dokumentumokat és könyvelési számlákat, valamint - a számviteli és beszámoló készítési rendszer folyamatát, a jelentősebb gazdasági eseményeket és más ügyleteket a kezdeményezésétől a beszámolóban történő megjelenésükig MKVK Minőségellenőrzési bizottság 2005

16 A rutin, nem rutin ügyletek és a számviteli becslések beazonosítása
A rutin ügyletek jellemzői:- szokásos- nagy számban előforduló- ismétlődő- objektíven mérhető tranzakciók,- elszámolásuk azonos és egyszerű- azonos módon történik a feldolgozásuk- a belső ellenőrzés hatékonyan kontrollálhatja a feldolgozást (beszerzés, készletek, termelés, értékesítés, tárgyi eszköz, létszám, bér, pénztár, bank) A nem rutin ügyletek jellemzői:- szokásostól eltérő nagyságúak- ritkán előfordulók- nem ismétlődök- kis számban fordulnak elő,- előre nem láthatók- külön szubjektív megfontolást igényelnek- a belső ellenőrzéssel hatékonyan nem kontrollálhatók (részesedés forgalma, hitel, lízing, követelés behajtása, káresemények, év végi kamatok, stb.) A becslés egy tétel összegének közelítő számítása pontos mérés hiányában Hiba előfordulás lehetősége magas. Nem rutin művelet. (hasznos élettartam, terven felüli écs., értékvesztés, értékelési tartalék, céltartalék, elhatárolás stb.)

17 Az alkalmazott számviteli politikák megismerése
A könyvvizsgálónak meg kell ismernie a gazdálkodó által választott és alkalmazott számviteli politikákat és mérlegelnie kell, hogy azok megfelelőek-e a gazdálkodó üzleti tevékenysége számára, valamint, hogy összhangban van-e a vonatkozó pénzügyi beszámolási alapelvekkel és az adott ágazatban alkalmazott számviteli politikákkal.” (315/28) A számviteli politika áttekintése során mérlegelni kell, hogy a választott eljárások megfelelnek-e a gazdálkodó üzleti tevékenysége számára összhangban vannak-e a vonatkozó pénzügyi elszámolási alapelvekkel (315/28) A számviteli politika megismerését, valamint annak alkalmazását az elszámolások és a bemutatások során dokumentálni kell!

18 A gazdálkodó és környezetének megismerése
A gazdálkodó megismerése már a megbízás elfogadása előtt is fontos: a megbízás elfogadásával járó nagymértékű kockázat elkerülésére a munka volumenének megismerésére, a tényleges elvégezhetőségének felmérésére a könyvvizsgáló szakértelmének, tapasztalatának mérlegelésére, a munka elvállalhatóságának megítélésére MKVK MEB 2007

19 A lényegesség meghatározása
Standard előírások 320 st Lényegesség a könyvvizsgálatban Lényegesség és könyvvizsgálati kockázat összefüggése (320/2,9,10) Lényegesség meghatározása (320/3) Lényegesség - Jelentés összefüggése “minden összefüggés korrekten bemutatott” analóg a C. tv szerinti megbízható valós képpel (320/4) Lényegességgel kell számolni az eljárások jellegének, ütemezésének, a könyvvizsgálat terjedelmének meghatározása-kor, a hibás állítások hatásának értékelésekor (320/8) Hibás állítások hatásának értékelése, összefüggés a jelentéssel (320/12,15) MKVK MEB 2007

20 Lényegesség meghatározása
A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának célja az, hogy képessé tegye a könyvvizsgálót arra vonatkozó véleménye kialakításában, hogy a pénzügyi kimutatásokat minden lényeges vonatkozásban a beszámoló készítésére vonatkozó előírások betartásával állították össze (valóságnak megfelelő, korrekt képet mutat) (320/4) Az információ lényeges, ha annak hiánya vagy hibás állítása befolyással lehet a felhasználóknak a pénzügyi kimutatások alapján hozott gazdasági döntéseire (320/3) MKVK MEB 2007

21 Lényegesség meghatározása
Megállapítása tervezéskor küszöbérték vagy határérték formájában történik, de a véleményt befolyásoló lényeges hiba lehet számszerűsített, ill. nem számszerűsített A lényegesség nem objektív kategória (különösen nem a minőségileg hibás állítások vonatkozásában), a hibás állítások feltárásakor a könyvvizsgálónak mindig az adott helyzetben kell mérlegelnie a lényegességet Annak eldöntése, hogy mi tekinthető lényegesnek, szakmai megítélés függvénye MKVK MEB 2007

22 Lényegesség meghatározása
Lényegességi küszöbérték számítása: adózás előtti eredmény 5 % árbevétel ½-1 % mérleg főösszeg % saját tőke % adózott eredmény % A fenti mutatók közül a legkisebb és a legnagyobb alapulvételével a küszöbérték megállapítása A lényegességi küszöbérték köztes adat, amit a könyvvizsgáló a kockázatbecslés során gyűjtött információk szakmai mérlegelésével állapít meg és az új információk alapján a könyvvizsgálat során is módosít MKVK MEB 2007

23 A lényegesség értelmezése
A pénzügyi kimutatások korrekt módon való bemutatásának értékelésekor a könyvvizsgálónak meg kell ítélnie, hogy lényegesnek minősül-e a könyvvizsgálat folyamán feltárt nem helyesbített hibás állítások összessége A lényegesség értelmezései: Lényegességi küszöb, mint hitelesítési hibahatár: ha a beszámoló összességében ilyen mértékű hibás állításokat tartalmaz, akkor a könyvvizsgáló korlátozott vagy elutasító véleményt ad Javítási hibahatár (a lényegességi küszöb 75%-a): amely összegig előforduló hiba nem igényel javítást. Ezt meghaladó hiba esetén mérlegelni kell, hogy a hiba figyelmen kívül hagyása nem eredményez-e lényeges hibás állítást a beszámolóban Egyedileg jelentős tétel alsó határa (a hibahatár 1/3-a): olyan ügylet, tranzakció, amely nem igényel külön kivizsgálást, mert hibás előfordulása esetén sem befolyásolja lényegesen a megbízható, valós képet.

24 A lényegesség értelmezése
Amikor nem számít a lényegességi küszöb! amikor a feltárt hiba az egész beszámoló valódiságára lényeges hatással van (vállalkozás folytatásnak elve) kiemelten fontos tétel hibás (pl saját tőke) több tétel besorolása hibás, melyek elemzése során a felhasználó téves információt kaphat a megállapított osztaléknak nincs fedezete nem jelentős a hiba, de nyereség helyett veszteség jelenik meg a hitelszerződésben kikötött feltételek nem teljesülnek MKVK MEB 2007

25 Lényeges, hibás állítás kockázatának felmérése
A könyvvizsgálónak azonosítani kell és fel kell mérnie a lényeges hibás állítások kockázatát a pénzügyi kimutatások szintjén, valamint az állítások szintjén az ügyletcsoportok, számlaegyenlegek és közzétételek tekintetében Ennek érdekében a könyvvizsgáló azonosítja a kockázatokat a pénzügyi kimutatások szintjén, valamint az állítások, az ügyletcsoportok, számlaegyenlegek és közzétételek tekintetében mérlegeli a kockázatok mértékét (okozhat-e lényeges hibát) és annak valószínűségét, hogy a hiba bekövetkezhet-e A beszámoló szintjén is jelentős célokat kritikus könyvvizsgálati céloknak nevezzük MKVK MEB 2007

26 Kockázatbecslés és könyvvizsgálati megközelítés
Könyvvizsgálati súlypontozás: Az egyes területeken a jelentős, a közepesen jelentős és alacsony jelentőségű könyvvizsgálati célok meghatározása Kisvállalkozásoknál mérlegsorokra, indokolt esetben és nagyobbaknál mélyebb csoportokra végezzük a kockázatbecslést A beszámoló szintjén a lényegesség alapján a kritikus könyvvizsgálati célok megjelölése A célok meghatározása háttér elemzések alapján, a kockázat felmérés folyamatában történik! MKVK MEB 2007

27 Kockázatbecslés és könyvvizsgálati megközelítés
A súlypontozást a beszámoló egészére és területenként, az üzleti tevékenység ismerete, a belső ellenőrzési és számviteli rendszer előzetes felmérése és a kockázatbecslés, valamint a lényegesség figyelembevételével kell elkészíteni A könyvvizsgálati célok közötti súlypontozás a könyvvizsgáló szakmai megítélésének a függvénye A célok meghatározásának folyamata területenként a kockázat mérlegelésével történik (események tömege, bonyolultsága, értékek, változások, ügyletek jellege, ügyfelek, becslések, korábbi hibák stb.) 54. dia A tervezés szakaszában kialakult kritikus és jelentős könyvvizsgálati célok a könyvvizsgálat során folyamatos mérlegelést igényelnek, mert az alkalmazott eljárások újabb célokat is feltárhatnak MKVK MEB 2007

28 Kockázatbecslés és könyvvizsgálati megközelítés
A könyvvizsgálónak minden állításra bizonyítékot kell beszerezni, hiszen kellő bizonyossággal kell alátámasztani véleményét. Ennek során az alábbi területeket kell vizsgálnia: L Létezés/előfordulás (létezik-e az eszköz v. forrás, megtörtént-e a gazdasági esemény) J Jogok és kötelezettségek (a gazdálkodó birtokolja-e a jogot, terheli-e a kötelezettség) T Teljesség (minden eseményt rögzítenek, minden eszközt, kötelezettséget bemutatnak) É Értékelés (megfelelő összeg és helyesbítések is szerepelnek) B Bemutatás és közzététel (megfelelő hely, megfelelő hangsúly) P Pontosság (egyezőségek, összefüggések és valós bemutatás) Ielh Időszakok közötti elhatárolás (összegek és időszak) Ért Érthetőség/besorolás (helyes soron, világos közzététel)

29 Kockázatbecslés eredménye a célok kijelölése
A kockázatbecslés eredménye alapján az eljárások tervezése (az ell. kockázat, lényeges tételek, eredendő kockázatok háttere külön munkalapokon) Terület pl. Nem rutin lízing hitel Érték magas sok tétel Becs-lés Változás Kapcs. váll. ……… Ere-dendő kock Lénye-gességi küszöb feletti Jelen-tős ter Releváns állítás jelentős kv- i cél Ingatlan Készlet Saját t. x x x x x x J L J T É B P Ért M T.E. besz. Szolg. ig. N L É B P Ielh Vevők Szállítók Adótart. Kr. J L J T É B Árbev Egyéb rf x x É B P Ért Ielh MKVK MEB 2007 MKVK Minőségellenőrzési bizottság 2005

30 A tervezés további elemei
Kritikus és jelentős könyvvizsgálati célokhoz tartozó eljárások jellege és meghatározása (rendszerbeli megközelítés, elemző eljárások, alapvető vizsgálati eljárások) előző dia Külső szakértők, más könyvvizsgálók munkájának felhasználása (másik könyvvizsgáló, szakértő, belső minőségvizsgáló) Logisztikai és egyéb kérdések (kapcsolt vállalkozások, fordulónap utáni események, a vállalkozás folytatásának elve; a munka ütemezése, időráfordítások) Könyvvizsgálat tervezési dokumentumai (a tervezési folyamat minden eleme dokumentálandó, a tervezési folyamat végső eredménye az ügyfél-specifikus munkaprogram) MKVK MEB 2007

31 Vizsgálati eljárások tervezése a pénzügyi kimutatások egyes tételei alátámasztásához
Kritikus és jelentős célokhoz tartozó eljárások tervezése Rendszerbeli megközelítés – az ellenőrzési rendszer hatékony és arról meg is lehet győződni, a könyvvizsgálati eljárás alapulhat az ellenőrzési teszteken Alapvető vizsgálati eljárások – olyan tesztek, amelyek elvégzése útján könyvvizsgálati bizonyítékokat lehet szerezni a pénzügyi kimutatásokban található lényeges hibás állítások feltárása céljából. Két típusa van (ezek kombinációja is lehetséges): Adatok, tranzakciók és egyenlegek részleteinek tesztelése Elemző eljárások – Az elemző eljárások a lényeges gazdasági mutatók és tendenciák elemzését jelentik, beleértve olyan változások és összefüggések vizsgálatát, amelyek nincsenek összhangban más releváns információkkal, vagy amelyek eltérnek a prognosztizált nagyságrendektől A könyvvizsgálati eljárásokat a körülmények szakszerű megítélésével kell kiválasztani MKVK MEB 2007

32 A tervezési folyamat egyéb kérdései
Egyéb tervezendő területek Másik könyvvizsgáló munkájának felhasználása (új megbízás, konszolidálás, felelősség megosztása) Vállalati belső audit (a megbízónál működő belső audit munkájára annak megbízhatósága esetén támaszkodhat a könyvvizsgáló) Szakértő munkájának felhasználása (vagyon értékelés, jogszabályi értelmezések, szerződések jogi értelmezése) Fordulónap utáni események feltárása (lényeges körülmények megváltozása, hatásuk a gazdálkodóra, vagy a beszámolóban foglaltakra) Kapcsolt felek azonosítása (kapcsolt felek köre, ügyletek megítélése, elszámolása) MKVK MEB 2007

33 A tervezési folyamat egyéb kérdései
Logisztikai tényezők (szervezési kérdések) - munka ütemezése - ügyféllel való egyeztetés - várható időráfordítások A feladatok pontos kijelölését az egyes területekre a munkaprogram tartalmazza MKVK MEB 2007

34 Tervezési dokumentum A könyvvizsgálónak ki kell dolgoznia és dokumentálnia kell a könyvvizsgálati programot, amelyben lefekteti az átfogó könyvvizsgálati terv végrehajtásához szükséges tervezett könyvvizsgálati eljárások jellegét, ütemezését, terjedelmét. (300/149) A könyvvizsgálati program utasítások rendszere, eszközül szolgál a munka pontos végrehajtásának ellenőrzéséhez, rögzítéséhez Tartalmazza minden egyes terület könyvvizsgálati céljait, a tervezett időráfordítást, a különböző könyvvizsgálati területeket, eljárásokat A könyvvizsgálati program elkészítésekor elvárt, hogy a könyvvizsgáló vegye figyelembe az eredendő kockázat és ellenőrzési kockázat becslésének eredményeit, valamint az alapvető vizsgálati eljárások révén elérendő bizonyosság szükséges szintjét Az átfogó könyvvizsgálati tervet és a könyvvizsgálati programot szükség esetén a könyvvizsgálat folyamán módosítani kell (300/16) MKVK MEB 2007

35 Tervezési folyamat összefoglalása
Az ügyfél üzleti tevékenysége, vezetés céljai (eredendő kockázat) Számviteli rendszer felmérése (hibák kiszűrése, ellenőrzési kockázat) Belső ellenőrzési rendszer (ellenőrzési környezet, információs rendszer, ellenőrzési tevékenységek, ellenőrzési kockázat) Lényegesség meghatározása (pü-i kimutatások szintjén is jelentős) Kockázatbecslés főbb tényezőnként a jelentős és a kritikus területek kijelölése indokolással Könyvvizsgálati célok kijelölése Külső szakértők munkájának igénybevétele Egyéb kérdések Logisztika A tervezési dokumentum alapján készül a részletes munkaprogram, ahol a konkrét vizsgálati eljárások, megoldások szerepelnek MKVK MEB 2007

36 A tervezés folyamata az új standardok szerint

37 A tervezés folyamata az új standardok szerint

38 A tervezés folyamata az új standardok szerint

39 Bizonyítékok Standard előírások 500-599 st.
500 st Könyvvizsgálati bizonyítékok 501 st. Könyvvizsgálati bizonyítékok-kiegészítő módszerek 510 st. Első megbízás - nyitó egyenlegek 520 st. Elemző eljárások 530 st. Könyvvizsgálati mintavételezési és egyéb szelektív vizsgálati eljárások 540 st. Számviteli becslések vizsgálata 550 st. Kapcsolt vállalkozások 560 st. A fordulónap utáni események 570 st. A vállalkozás folytatásának elve 580 st. Vezetés nyilatkozatai MKVK MEB 2007

40 Bizonyítékok „A könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő bizonyítékot kell szerezni ahhoz, hogy olyan elfogadható következtetéseket tudjon levonni, amelyre a könyvvizsgálói záradékot alapozni tudja” (500/2) Ha a könyvvizsgáló nem képes elegendő és megfelelő bizonyítékhoz jutni, akkor korlátozott véleményt (záradékot), vagy a vélemény-nyilvánítás elutasítását tartalmazó záradékot kell adnia. A véleménnyel kapcsolatos következtetések levonására alkalmas bizonyítékok: Fontos értékelni a bizonyítékok megbízhatóságát - elegendő – mennyiségre vonatkozik, könyvvizsgáló megítélésétől függ - megfelelő - minőségileg alkalmas egy adott állítás alátámasztására MKVK MEB 2007

41 Bizonyítékgyűjtés Bizonyítékszerzési eszközök (500. standard)
szemrevételezés (500/26) megfigyelés (500/29) információk bekérése (500/30) visszaigazolás (500/35) újraszámítás (500/36) elemző eljárások (500/38) –változások, összefüggések ellenőrzése A könyvvizsgáló bizonyítékok jellemzői könyvvizsgálói vélemény alátámasztására szolgálnak munkapapíron rögzítettek, dokumentáltak időben helytállóak Az ügyféltől kapott lemásolt alapdokumentum önmagában nem könyvvizsgálati dokumentáció, azt minden esetben munkalaphoz kell csatolni, melyen szerepel, hogy milyen állítás megerősítésére milyen vizsgálatot végzett a könyvvizsgáló, és milyen következtetésre jutott! MKVK MEB 2007

42 Bizonyítékgyűjtés – alkalmazható eljárások
A bizonyítékok megszerzése során alkalmazható eljárások (530. standard) Kockázatbecslési eljárások a gazdálkodó és környezete megismerése céljából (kockázatok felmérése) Ellenőrzési rendszer tesztek a számviteli és belső ellenőrzési rendszer feltárására (belső ellenőrzés adatainak felhasználásakor) Alapvető vizsgálati eljárások a pénzügyi kimutatásokban található lényeges hibás állítások feltárása céljából Ahhoz, hogy a könyvvizsgáló meg tudja ítélni, hogy a pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet nyújtanak-e, a beszámoló állításait értelmeznie kell: az ügyletcsoportokra és eseményekre az időszak végi számla-egyenlegekre vonatkozóan a bemutatással és közzététellel kapcsolatban MKVK MEB 2007

43 Bizonyítékgyűjtés- Vizsgálati eljárások
Alapvető vizsgálati eljárások elvégzése Elemző eljárások: Ha a könyvvizsgáló az elemző eljárások során olyan ingadozásokat, vagy összefüggéseket állapít meg, melyek nincsenek összhangban más információkkal, vagy eltérnek a prognosztizált nagyságrendektől, akkor vizsgálatokat kell lefolytatni a magyarázatok, bizonyítékok szerzésére Mintavételezési és egyéb szelektív eljárások: Bizonyítékok azok a könyvvizsgáló által megszerzett információk, amelyek alapul szolgálnak a könyvvizsgálói véleménnyel kapcsolatos következtetések levonására. Ezek: alapbizonylatok (számla, főkönyv, analitika, szerződés, jegyzőkönyv, pénzmozgások alapján készült munkapapírok) könyvelést alátámasztó bizonyítékok (fizikai létezés, harmadik fél nyilatkozata, számítás, elemzés) MKVK MEB 2007

44 Külső szakértők, belső ellenőrzés munkájának felhasználása
Standard előírások 600 Másik könyvvizsgáló munkájának felhasználása 610 Vállalati belső audit 620 Szakértő munkájának felhasználása Másik könyvvizsgáló munkájának felhasználási területei: Felelősség megosztás, ha a saját közreműködés nem elegendő a feladat ellátására Közreműködés az előző könyvvizsgálóval a megbízás elfogadásának mérlegelésekor, valamint a nyitó egyenlegek áttekintésekor Konszolidálás esetén a konszolidálást végző könyvvizsgáló és a konszolidálásba bevont cégek könyvvizsgálói között Jelentés-minősítés: a vezető könyvvizsgáló felelősségét nem korlátozhatja azáltal, hogy a leányvállalati, vagy másik könyvvizsgáló munkájára támaszkodik MKVK MEB 2007

45 Külső szakértők, belső ellenőrzés munkájának felhasználása
Vállalati belső audit A gazdálkodón belül létrehozott értékelő tevékenység Feladatai általában: A belső ellenőrzés nyomon követése (a vezetésnek tartozik felelősséggel) A pénzügyi és gazdálkodási információk vizsgálata (feldolgozások módszere, teljes körűsége, pontossága, konkrét vizsgálódások, tesztelések) Az üzleti tevékenység vizsgálata (elemzések, értékelések, nem pénzügyi ellenőrzések) A törvények, jogszabályok, belső előírások betartásának ellenőrzése) A belső audit felmérése a külső könyvvizsgáló számára a kockázatbecslés szempontjából releváns MKVK MEB 2007

46 Külső szakértők, belső ellenőrzés munkájának felhasználása
Szakértő munkájának felhasználása Szakértő munkájának felhasználásakor a könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő bizonyítékot kell szereznie arra vonatkozóan, hogy annak munkája a könyvvizsgálat céljaira megfelelő (620/2) Szakértő igénybevételének szükségessége: bizonyos típusú vagyontárgyak értékelései vagyontárgyak mennyiségének, állapotának meghatározása jogi szakvélemények megállapodások, jogszabályok értelmezése Szakértő munkájának igénybevételekor a szakértő szakmai hozzáértése és tárgyilagossága, szakértő munkájának hatóköre, szakértő munkájának értékelése -hivatkozás a szakértőre a könyvvizsgálói jelentésben MKVK MEB 2007

47 Egyéb figyelembeveendő tényezők
Kapcsolt vállalkozások –definíció: Tao. tv. A könyvvizsgálónak olyan eljárásokat kell elvégeznie, amelyek révén elegendő és megfelelő bizonyítékot szerezhet arra nézve, hogy a vezetés azonosította a kapcsolt vállalkozásokat és közzétette a kiegészítő mellékletben azokat, valamint a gazdálkodó és a kapcsolt felek közötti ügyleteket, amelyek lényegesek a kimutatások szempontjából (550/2) A könyvvizsgáló feladata: a kapcsolt felek létezése, feltárása kapcsolt felek közötti viszonyok közzététele kapcsolt felekkel folytatott ügyletek és szabályszerű elszámolásuk MKVK MEB 2007

48 Egyéb figyelembeveendő tényezők
Fordulónap utáni események A könyvvizsgálónak figyelembe kell vennie a fordulónap utáni események hatását a pénzügyi kimutatásokra és a könyvvizsgálói jelentésre (560/2) A könyvvizsgáló feladata: a fordulónap és a jelentés napja közötti események bemutatásának felülvizsgálata tulajdonosok üléseiről készült jegyzőkönyvek megismerése a gazdálkodó legfrissebb kimutatásainak, jelentéseinek elolvasása a vezetés kikérdezése a fordulónap utáni eseményekről (becslések realizálódása, kötelezettség vállalások, eszköz értékesítések, függő tételek ügyében fejlemények Ha a könyvvizsgáló a jelentés dátumát követően a közzétételig olyan tényről szerez tudomást, amely lényeges hatással lehet a kimutatásokra, akkor meg kell tennie a szükséges intézkedéseket MKVK MEB 2007

49 Egyéb figyelembeveendő tényezők
A vállalkozás folytatás elve A könyvvizsgálati eljárások megtervezésekor, és végrehajtásakor, valamint a vizsgálatok eredményének értékelésekor a könyvvizsgálónak át kell gondolnia, hogy a vállalkozás folytatásának elve szolgálhat-e kiindulási alapul a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez (570/2) A vállalkozás folytatása elvet a vezetésnek alkalmazni kell: üzleti tevékenység jellege, állapota tekintetében pénzügyi kérdések, kötelezettségvállalások terén működési kérdések, piaci viszonyok, munkaerő vonatkozásában egyéb fontos kérdések esetén, mint saját tőke, peres eljárások, törvényváltozások A könyvvizsgáló felelőssége a vezetés helytállóan alkalmazza-e a vállalkozás folytatásának feltételezését át kell gondolnia, hogy vannak-e események, kockázatok, amelyek kétséget vetnek fel az egész vizsgálat során feltárt kockázatok jelentős hatást gyakorolhatnak-e a vállalkozás folytatás képességére MKVK MEB 2007

50 Bizonyítékgyűjtés 501 st. Könyvvizsgálati bizonyítékok-kiegészítő módszerek Kiegészítő módszerek alkalmazása specifikus tételekre Jelenlét a fizikai leltárfelvételen Információk bekérése Hosszú lejáratú befektetések bemutatása Üzleti szegmensekre vonatkozó információk MKVK MEB 2007

51 Bizonyítékgyűjtés Információk bekérése:
Teljességi nyilatkozat - tartalma: - a vezetés elismeri saját felelősségét a beszámoló szabályszerű összeállításáért és jóváhagyásáért, - a könyvvizsgálónak nyilatkozatot kell kapnia a vezetéstől azokról az ügyekről, amelyek lényegesek a pénzügyi kimutatásokra nézve és amelyekre egyéb módon elegendő és megfelelő bizonyítékot a könyvvizsgáló nem tud beszerezni Ügyvédi (jogi) levél –ügyvéd hiányában vezetői nyilatkozat része is lehet, de tartalmában részletezni kell Beszámoló egy teljes példánya MKVK MEB 2007

52 Áttekintés A könyvvizsgálói jelentés kibocsátása előtt a megbízásért felelős partner a könyvvizsgálati dokumentáció áttekintése és a munkacsoporttal folytatott megbeszélések révén meg kell győződjön arról, hogy elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szereztek-e be a levont következtetések, valamint a kibocsátandó könyvvizsgálói jelentés alátámasztásához (220/26.) Az áttekintést végző mérlegeli, hogy a munkát a standardok szerint végezték-e további mérlegelést igénylő kérdés felmerült-e levont következtetéseket megfelelően dokumentálták-e megszerzett bizonyíték elegendő és megfelelő-e elemző eljárások eredménye megfelel-e az elvárásoknak

53 Áttekintés A pénzügyi kimutatások korrekt módon való bemutatásának értékelésekor a könyvvizsgálónak meg kell ítélnie, hogy lényegesnek minősül-e a könyvvizsgálat folyamán feltárt nem helyesbített hibás állítások összessége (320/12.) A nem helyesbített hibás állítások összessége magában foglalja: a feltárt hibás állítások, ide értve az előző időszakok folyamán megállapított hibák nettó hatását is a konkrétan fel nem tárható, feltételezett hibák optimális becslését ha a nem helyesbített állítások megközelítik a lényegességi szintet (hibahatár), akkor mérlegelni kell ezeknek a fel nem tárt hibákkal együttesen számított mértékét A hibás állítások hatásának értékelésekor a könyvvizsgálónak a lényegességet figyelembe kell venni! MKVK MEB 2007

54 Áttekintés A könyvvizsgálónak az alapvető vizsgálati eljárásokat mindegyik lényeges ügyletcsoport, számlaegyenleg és közzététel tekintetében végre kell hajtania. Az alapvető vizsgálati eljárásoknak a következőket kell tartalmazniuk: a pénzügyi kimutatások egyeztetése a kapcsolódó számviteli nyilvántartásokkal (főlapos egyeztetések) a pénzügyi kimutatások elkészítése során elszámolt lényeges helyesbítések vizsgálata (hibák javítása, beszámoló módosításai) MKVK MEB 2007

55 Áttekintés A könyvvizsgálónak a megfelelő következtetések levonása érdekében át kell tekintenie a kapcsolt felekkel összefüggő bizonyítékokat, hogy azok nem hiányosak a kapcsolt felek azonosítására vonatkozó információk teljes körűek a kapcsolt felek közzététele megfelelő a pénzügyi kimutatásokban A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálat lefolytatása közben fel kell figyelnie az adott körülmények között szokatlan ügyletekre, amelyek nem azonosított felek létezésére utalhatnak (pl üzleti ok nélküli ügyletek, szokatlan adatfeldolgozás, jelentős új ügyletek) – ezek megléte, kapcsolata éppen az áttekintés során tűnhet fel. MKVK MEB 2007

56 Áttekintés A könyvvizsgálónak olyan eljárásokat kell alkalmaznia, amelyek révén elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezhet arról, hogy minden olyan a könyvvizsgálói jelentés dátumáig bekövetkezett eseményt azonosítottak, amely szükségessé teheti a pénzügyi kimutatások módosítását, vagy az azokban való közzétételt. Ezek rendszerint az alábbi eljárásokat foglalják magukban: a vezetés által alkalmazott eljárások felülvizsgálata a fordulónapot követő vezetői, tulajdonosi jegyzőkönyvek átnézése legfrissebb vezetői információk elolvasása a vezetés kikérdezése a fordulónap utáni eseményekről, amelyek hatással lehetnek a pénzügyi kimutatásokra MKVK MEB 2007

57 Áttekintés A könyvvizsgálónak a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján levont következtetéseket a pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan kiadandó záradék alapjaként értékelni kell (700/11.) Annak mérlegelésekor, hogy a pénzügyi kimutatások a vonatkozó beszámolási alapelveknek megfelelően készültek és ennek megfelelően vannak bemutatva az alábbi megfontolások szükségesek: számviteli politika és számviteli alapelvek összhangja és megfelelősége alkalmazott számviteli becslések megfelelőek a bemutatott információk relevánsak, megbízhatóak MKVK MEB 2007

58 Jelentés-jelentéskészítés
700 St. Könyvvizsgálói jelentés a pénzügyi kimutatásokról “A könyvvizsgálónak a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján levont következtetéseket a pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan kiadandó záradék (vélemény) alapjaként értékelnie kell” (700/11) A könyvvizsgálói jelentés alapelemei: Jelentés megnevezése (független könyvvizsgáló adta ki) Címzett ( tulajdonos, tulajdonosok) Bevezető szakasz A vezetés felelőssége a beszámoló elkészítéséért A könyvvizsgáló felelőssége Véleményező szakasz - záradék Jelentés keltezése Könyvvizsgáló címe és aláírása MKVK MEB 2007

59 Jelentés-jelentéskészítés
A könyvvizsgálói jelentés egyes szakaszainak tartalma: A bevezető szakasz minden kimutatás elnevezése, ami része a beszámolónak utalás a számviteli politikák összegzésére a fordulónap és a kimutatások által lefedett időszak a főbb adatok megadása, azonosítása A vezetés felelőssége a beszámoló elkészítéséért akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításoktól mentes beszámoló elkészítése és valós bemutatása és ennek megfelelő belső ellenőrzés kialakítása és fenntartása a megfelelő számviteli politikák kiválasztása és alkalmazása az adott körülmények között ésszerű becslések alkalmazása MKVK MEB 2007

60 Jelentés-jelentéskészítés
A könyvvizsgálói jelentés egyes szakaszainak tartalma: A könyvvizsgáló felelőssége szakasz a könyvvizsgálatot a Nemzetközi könyvvizsgálati Standardok alapján hajtották végre a könyvvizsgálat magában foglalta a beszámolóban szereplő összegekre, közzétételekre vonatkozó bizonyítékok megszerzésére irányuló eljárásokat, melyek a kockázatok felmérésére (belső ellenőrzés feltárása) támaszkodva tervezett meg a könyvvizsgálat magában foglalta az alkalmazott számviteli politikák megfelelőségének, a vezetés becslései ésszerűségének és pénzügyi kimutatások átfogó bemutatásának értékelését a könyvvizsgálónak le kell szögeznie, hogy a megszerzett bizonyítékok elegendő és megfelelő alapot nyújtnak a záradék kiadásához MKVK MEB 2007

61 Jelentés-jelentéskészítés
Minősített jelentések (701. st) Könyvvizsgálói záradékot nem befolyásoló tényező Figyelemfelhívó megjegyzés útján, egy bekezdés hozzáadásával történik a jelentés minősítés (vállalkozás folytatás, egyéb bizonytalanság) 701/5-7 Könyvvizsgálói záradékot érintő tényezők Korlátozott záradékot kell adni, ha a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy korlátozás nélküli záradék nem adható, de az eltérés nem annyira átfogó és lényeges, hogy elutasító záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását követelné meg. A korlátozott véleményt olyan szófordulattal kell kifejezni, hogy „kivéve” azon tényezők hatásait, amelyekre a korlátozás vonatkozik (701/12) (Lehet hatókör korlátozás vagy véleményeltérés a számviteli politika, közzététel tekintetében)

62 Jelentés-jelentéskészítés
Minősített jelentések (701. st) Könyvvizsgálói záradékot érintő tényezők Elutasító záradékot kell adni, ha a véleményeltérés olyan átfogó és lényeges, hogy a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy a jelentés korlátozása nem fejezi ki kellőképpen a pénzügyi kimutatások félrevezető vagy hiányos jellegét (701/14) A záradék megadását el kell utasítani, ha olyan átfogó és lényeges a hatókör-korlátozás hatása,hogy a könyvvizsgáló nem tudott elegendő és megfelelő bizonyítékot szerezni és így nem áll módjában véleményt mondani a pénzügyi kimutatásokról(701/13) Helyük a jelentésben Rövid – Hosszú jelentés MKVK MEB 2007

63 Kötelező vizsgálati eljárások
Kötelező alapvető eljárások: Tranzakciók, egyenlegek, részleges tesztelése, ahol a minta kiválasztása a lényegességre és a kockázatra épül – fontos: elegendő mennyiségű és minőségileg alkalmas minta Befektetett eszköz, készlet bekerülési értékének ellenőrzése Leltár ellenőrzése. Jelentős készlet esetén jelenlét a fizikai leltárfelvételen Számviteli becslések könyvvizsgálata Vevők, szállítók egyenlegeinek, banki kötelezettségvállalások (hitel fedezete, kezességvállalás) vizsgálata Költségek, bevételek tesztelése

64 Kötelező vizsgálati eljárások
Leltározással kapcsolatos könyvvizsgálói teendők: 1. Leltározás előkészítése (501/12) Leltárutasítás Speciális készletek becslésére eljárások áttekintése Kommunikáció a vezetéssel 2. Leltárfelvételen való jelenlét (501/5 és 501/13) Folyamatok megfigyelése (készlet létéről és állapotáról ad bizonyítékot) Tesztszámítások (mintavételen alapuló számlálás) Leltár előtti utolsó és leltár utáni első raktárbizonylatok feljegyzése Dokumentálás (későbbi tesztelés, összehasonlítás céljára is) Leltármegfigyelés szükséges, anélkül egy alternatív időpontban leltár és teszt indokolt (500/6) MKVK MEB 2007

65 Kötelező vizsgálati eljárások
Leltározással kapcsolatos könyvvizsgálói teendők (folytatás): 3. Leltármegfigyelés eredményeinek értékelése (501/5) Végleges leltárív tesztelése Harmadik félnél tárolt készletek Összesített készletleltár adatai 4. Leltározott készlet értékelése Vásárolt készletek értékelése Befejezetlen termelés készültségi foka Önköltségen történő értékelés Hatókör korlátozás esetei- Jelentésbeli következmények MKVK MEB 2007

66 Kötelező vizsgálati eljárások
Számviteli becslések könyvvizsgálata (540. standard) Lényege: egy tétel közelítő összegének számítása pontos mérés lehetősége híján Példák (540/3) Értékvesztés elszámolása készletek, követelések esetén Értékcsökkenés megállapítása a hasznos élettartam alapján Elhatárolt bevétel Céltartalék képzési kötelezettség peres eljárás vagy garanciális kötelezettség esetére A pénzügyi kimutatásokban szereplő becslésekért a vezetés a felelős A becslések felülvizsgálata könyvvizsgáló által: a vezetés által alkalmazott eljárások felülvizsgálata, tesztelése független becslés összevetése a vezetés becslésével a becslés alapjául szolgált, utólag bekövetkezett események felülvizsgálata az előző időszak becsléseinek helyessége MKVK MEB 2007

67 A könyvvizsgálói jelentés
Közhiteles dokumentum A bizonyítékok logikus és egyértelmű következménye A kérdőívek kiemelt 5.6. kérdésének tárgya Könyvvizsgálói kötelező oktatás anyaga MKVK MEB 2007

68 Kötelező vizsgálati eljárások
Információk bekérése, külső megerősítések 505. standard A könyvvizsgálónak kell meghatároznia, hogy a külső megerősítés szükséges-e a pénzügyi kimutatás bizonyos állításainak alátámasztását szolgáló elegendő és megfelelő bizonyíték beszerzéséhez, tekintettel a lényegességre, a kockázatokra és az egyéb bizonyítékokra (505/2) A visszaigazolások alkalmazási lehetőségei (505/5): Követelések, Kötelezettségek, Bankszámlaegyenlegek, Hitelállomány, Idegen helyen tárolt készletek, Szerződések tartalma, értelmezése A követelések visszaigazolásának folyamata: 1. Külső megerősítési kérelmek megtervezése (505/17) 2. A visszaigazolandó tételek kiválasztása (505/7,10,11) 3. A visszaigazoló levelek elkészítése. másolat, postázás 4. Értékelés, eltérések vizsgálata, alternatív módszerek alkalmazása (501/30,28) MKVK MEB 2007

69 Kötelező vizsgálati eljárások
Információk bekérése peres ügyekről és keresetekről - jogi képviselőtől tájékoztatás kérés (501/32,33) - ügyvezető írja alá, de a könyvvizsgáló postázza (501/34) - része a fordulónap utáni események áttekintésének - ha nincs jogász a teljességi nyilatkozatban kell erről a vezetést megnyilatkoztatni - több jogász esetén jogászonként kell kérni - ha az ügyfél nem járul hozzá, ez hatókör korlátozás Hosszúlejáratú befektetések bemutatása (501/38) Bemutatás ellenőrzése (bizonyítékszerzés) - mérlegelendő a hosszú távú működés - írásbeli nyilatkozat a hosszú távú szándékról (Lehet a teljességi nyilatkozatban is) Értékelés helyessége C. tv szerint MKVK MEB 2007

70 Kötelező vizsgálati eljárások
Vezetés nyilatkozatai 580. standard - Teljességi nyilatkozat - Egyéb vezetői nyilatkozatok „A könyvvizsgálónak bizonyítékot kell szereznie arról, hogy a vezetés elismeri saját felelősségét a pénzügyi kimutatásoknak a beszámoló készítési elvekkel összhangban való, szabályszerű összeállításáért, és jóváhagyásáért. (580/3) “A könyvvizsgálónak írásbeli nyilatkozatot kell kapnia a vezetéstől azokról az ügyekről, amelyek lényegesek a pénzügyi kimutatásokra nézve, és amelyekre elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték létezése indokoltan nem várható” (580/4) “A vezetés nyilatkozatai nem helyettesíthetnek olyan könyvvizsgálati bizonyítékot, amelyek hozzáférhetőségét a könyvvizsgáló ésszerűen elvárhatja” (580/7) Ellentmondás esetén a könyvvizsgáló feladata az ellentmondás tisztázása (580/9) A vezetés nyilatkozatait dokumentálni kell. A standard rendelkezik a Teljességi nyilatkozat kötelező tartalmi elemeiről. Teljességi nyilatkozat nélkül nem lehet könyvvizsgálói jelentést kiadni MKVK MEB 2007

71 TOVÁBBI JÓ MUNKÁT KÍVÁNOK!
Köszönöm a figyelmet! MKVK MEB 2007