Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár Az EU lisszaboni stratégiájának magyarországi megvalósítása.

Az előadások a következő témára: "Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár Az EU lisszaboni stratégiájának magyarországi megvalósítása."— Előadás másolata:

1 Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár Az EU lisszaboni stratégiájának magyarországi megvalósítása

2 A jelentés tartalma A lisszaboni stratégia fő vonásai  Célkitűzések, megvalósítási eszközök  Megvalósítás, értékelés Magyarország teljesítménye a lisszaboni stratégia végrehajtásában  Nemzeti akcióprogram  Gazdasági reformok  Strukturális indikátorok  Belső piaci eredményösszesítés Összefoglalás, következtetések

3 A lisszaboni stratégia fő vonásai: az LS definíciója, erőssége Definíció: Reformokra vonatkozó, a versenyképesség javítását célzó átfogó stratégia. Reformja (PLS) kidolgozás alatt van. Erőssége: Pragmatikus és rugalmas keretrendszer, alkalmas közösségi szintű célok érvényesítésére a szakpolitikák koordinációja révén.

4 A lisszaboni stratégia fő vonásai: gyengeségek Kevés az EB által hozzáadott érték. A célkitűzések túldimenzionáltak. A célok nincsenek hierarchikus sorrendbe szervezve. Nincs prioritás. Nyitott koordináció – nincsenek szankciók a nem teljesítőkkel szemben. Magyarország számára a LS külső adottság, végre kell hajtania a nemzeti akcióprogramban vállaltakat.

5 A magyar teljesítmény: a nemzeti akcióprogram Koncentráltan tükrözi a LS és a magyar gazdaságpolitika gyengeségeit. Mechanikus válaszok az EB kérdéseire. Az egyes programok nem állnak össze egységes stratégiává. A prognózis, a cél- és eszközkijelölés jórészt leíró elemei keverednek. A célok általánosak, nincs összhang a célok, illetve az eszközök és a források között. Nincs tágabb időhorizontú fejlesztési stratégia. A globális válság felülírta a nemzeti akcióprogramban vázolt makrogazdasági pályát.

6 A magyar teljesítmény: gazdasági reformok Az EU-csatlakozás után lassulás a reformok terén. Magyarország az új tagállamok középmezőnyében helyezkedik el. A régi EU-tagországokhoz viszonyítva a reformdinamika terén Magyarország az utolsó helyen van.

7 A magyar teljesítmény: strukturális indikátorok Magyarországnak a GDP 9 komponensére kellene figyelmet fordítania (teljes tényezőtermelékenység, tőkemélyülés, oktatás, munkaerő-piaci aktivitás minden korcsoportban, azon belül a fiatalok, a 25- 54 éves nők, a férfiak és az idősek körében, bevándorlás). Magyarország a GDP alakulása szempontjából releváns 20 szakpolitika közül 11-ben alulteljesített. Az EB figyelmen kívül hagyta a fekete vagy szürke gazdaságot, ezáltal nem ad valós képet a magyar teljesítményről.

8 A magyar teljesítmény: belső piaci eredmény-összehasonlítás A közösségi jogszabályok átvétele terén Magyarország kielégítő teljesítménnyel az EU középmezőnyében van. Az új EU-tagállamok közül csak Lengyelország és Csehország van mögötte. Csekély ráfordítással lehet jó eredményt elérni a gazdasági fejlettségi szinttől függetlenül.

9 Összefoglalás, következtetések Magyarország az indikátorok többségét tekintve a 23-24. helyen van az EU-ban. Jelentős lehet az előrelépés a fekete és szürke gazdaság visszaszorításával. A gazdaságpolitika átfogó reformjára van szükség (jövőkép, hosszú távú fejlesztés- stratégia stb.) A megvalósítási korlátok jelentősek.