Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaHenrik Kovács Megváltozta több, mint 10 éve
1
Szöveg Ügyfélérdekek kezelése a GVH eljárásaiban dr. Bara Zoltán, elnöki tanácsadó Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlése Pécs 2011. szept. 30.
2
Az ügyfélbarát hivatal Juhász Miklós, 2010. okt. 1-i bizottsági meghallgatásán vetette fel ezt a fogalmat. Mit kell ezen érteni? a súlyos következményekkel járó jogsértések megelőzésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni –a szankciók súlyosbodása: növekvő bírságok, büntetőjogi következmények, vállalati hírnévromlás a piaci szereplők jobban legyenek tisztában azzal, hogy milyen magatartás válthat ki beavatkozást, ill. ennek milyen következményei lehetnek (ismerjék a versenyjogi szabályokat) –a versenyjogi tilalmak „keretszabály” jellegűek, azaz nem konkrét magatartásra vonatkoznak, vagyis ezek versenyjogi megítélése függ a piaci körülményektől (kivéve az ún. hardcore kartelleket) –az esetjogi gyakorlat tölti ki tartalommal ezeket a szabályokat, amelyek naprakész ismerete nem várható el a vállalkozásoktól –új intézmények kialakítására vagy régebben bevált módszerek felélesztésére van szükség (Az ügyfélbarát hivatal ezen kívül még mást is jelent, de ez a témánk szempontjából most kevésbé fontos.)
3
Közérdek, ügyfélérdek, ügyfélbarát hivatal Kétféle ügyfél: fogyasztó és vállalkozás, témánk szempontjából most csak a vállalkozásokkal foglalkozunk. A közérdek a tisztességes verseny körülmények fenntartásához fűződik. A verseny tisztaságát törvények védik, amelyek tilalmak, illetve kötelezettségek formájában kötik a vállalkozásokat. Ezen tilalmak betartásának ellenőrzése a hivatal törvényi kötelessége. E tilalmak megszegése versenyfelügyeleti eljárást von maga után. Az ügyfelek érdeke és a közérdek egybeesik a tisztességesen versenyezni kívánó vállalkozások esetében. Ennek ellenére előfordulhat, hogy a két érdek ellentmondásba kerül. Az ügyfélbarát hivatal arra törekszik, hogy ez minél ritkábban forduljon elő, illetve figyelemmel legyen az ügyfeleknek a tisztességes eljáráshoz, a megfelelő szankciókhoz, illetve a tájékoztatáshoz fűződő érdekeire anélkül, hogy ezzel a törvények betartatásából fakadó kötelességének teljesítését veszélyeztetné.
4
A vállalkozásokkal való kapcsolat fő formái Eljárás alatt A vizsgálati szakaszban –konzultáció adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről –konzultáció kötelezettség-vállalásról A döntéshozatali szakaszban –előzetes álláspont közlése –iratbetekintés –az ügyfél álláspontjának kifejtése Eljárás előtt –fúziós ügyekben –antitröszt magatartások tárgyában (panasz/bejelentés) Eljáráson kívül –megfelelési program (compliance) –véleményfelmérés, -kérés a hivatal részéről –találkozók, konferenciák
5
Az ügyfélérdekek figyelembevétele eljáráson kívül Megfelelési program (compliance) - a felmérések azt mutatták, hogy a vállalkozások nem tudnak eleget a versenyjogról; főképpen a kisebb vállalkozások - compliance: a tiszta verseny melletti elköteleződés - az OFT négy lépéses programja 1. a veszély azonosítása 2. a veszély osztályozása 3. a veszély mérséklése 4. a fentiek rendszeres felülvizsgálata - a hivatal tájékoztató kiadványa - versenyjogi audit - a megfelelési jellegű magatartások szerepe az eljárásokban
6
Az ügyfélérdekek figyelembevétele eljáráson kívül Egyéb eszközök –véleményfelmérés, -kérés a hivatal részéről közvéleménykutatások nyilvános véleménykérés a fúziós űrlapról –találkozók, konferenciák
7
Ügyfélérdekek kezelése eljárás előtt Fúziós ügyekben –state of play egyeztetések informális egyeztetés –célja, elvei, menete előzetes egyeztetés –felek kezdeményezhetik, jellemző kérdések köztes egyeztetés –hiánypótlás tárgyában, versenyaggályokról, kötelezettség-vállalás Antitröszt magatartások tárgyában –korábban: a megállapodások jogszerűsége megállapításának kérelmezhetősége; 2005-től megszűnt –előzetes vélemény kérése - de csak újszerű tényállások esetében –engedékenységi politika
8
Az ügyfelek érdekeinek kezelése az eljárás során A vizsgálati szakaszban konzultáció adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről konzultáció kötelezettség-vállalásról A döntéshozatali szakaszban előzetes álláspont közlése iratbetekintés az ügyfél álláspontjának kifejtése (a védekezési lehetőségek szélesítése – pl. a hatékonysági védekezés irányában) differenciált szankciórendszer (ne a kiszabott bírság nagysága legyen a hivatal eredményességének fő mutatója)
9
A fúziós eljárás felülvizsgálata 1. űrlap; 2. konzultáció; 3. bejelentési küszöbszámok felülvizsgálata nem indokolt 4. összefonódás végrehajtásának felfüggesztése; 5. szerződéskötés előtti előzetes bejelentés lehetősége; 6. nem egyértelmű helyzetekben iránymutatás kiadásának lehetősége; 7. kötelezettség-szabás; 8. versenyhatóságok közötti információ csere; 9. Vt-vizsgálat együttműködés
10
A fúziós űrlap két típusú űrlap alkalmazása minél kevesebb formai megkötés az egyszerűsített űrlap az egyértelműbb esetekre fókuszálna az NKI[1] anyaga alapján, így annak alkalmazási küszöbe elválhatna a 3/2009-es közlemény szerinti küszöböktől[1] a küszöböket az összetett eljárás küszöbei alatt volna célszerű meghúzni a brit mintára horizontális kapcsolatok esetében 10%-nál, vertikális és egyéb kapcsolatoknál pedig 15%-nál egyszerűsített űrlap tartalma: felek és vállalkozás-csoportok bemutatása a releváns piacon, tranzakció leírása azzal, hogy hová lett még bejelentve, árbevételi adatok (benne az EU-s küszöbszámok vizsgálatához szükséges adatokkal), releváns piacok részesedési adatokkal, fúzió előtti és utáni irányítási viszonyok bemutatása csak a megállapodás, de nem kellenek az éves beszámolók, piactanulmányok, hitelességi nyilatkozat) egyszerű másolat és fordítás is legyen elég (ebben az esetben kell hitelességi nyiletkozat) az űrlap kérjen rövid (max. 500 szavas) információt a felektől a tranzakció leírását illetően, amelyet a GVH honlapján tegyen közzé, hogy harmadik felek a véleményüket kifejthessék
11
A konzultáció közlemény kiadása szükséges pre-notifikációs konzultációk a) általános rész [előnyök (problémák korai felismerése és kezelése, ezzel az eljárás gyorsítása); elvek (önkéntesség, informalítás, kötőerő hiánya, titoktartás)]; b) technikai információk (kinél és milyen módon lehet kezdeményezni); c) szükséges információk köre (űrlap tervezete vagy felek, tranzakció, piacok, részesedések, hatások leírása és prezentálása); d) időpont (két héttel beadás előtt, úgy hogy legyen elég ideje a GVH-nak áttanulmányozni); e) résztvevők köre f) titoktartás garanciái g) elutasítási okok (rosszhiszeműség, információ hiány);
12
Mit szeretnénk elérni az ügyfélérdekek hatékonyabb kezelésével? bővüljenek a vállalkozások ismeretei a versenyjogról, illetve a versenyjog sértések következményeiről hozzuk közelebb a hivatalt az ügyfelekhez újszerű konzultációs lehetőségek kialakításával törekedjünk arra, hogy minél több jogsértés elkerülhető legyen tegyük hatákonyabbá a jogsértések kivizsgálását a szankció-rendszert tegyük rugalmasabbá a kérelmes eljárásokat tegyük gyorsabbá csökkentsük az ügyfeleket terhelő adminsztrációs terheket
13
Köszönöm a figyelmet!
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.