Készítette: Harangozó Richárd.  Hayes-Rooth féle osztályozás:  Interpretáció  Előrejelzés  Diagnózis  Objektumtervezés  Tevékenységtervezés  Őrzés/monitorozás.

Az előadások a következő témára: "Készítette: Harangozó Richárd.  Hayes-Rooth féle osztályozás:  Interpretáció  Előrejelzés  Diagnózis  Objektumtervezés  Tevékenységtervezés  Őrzés/monitorozás."— Előadás másolata:

1 Készítette: Harangozó Richárd

2  Hayes-Rooth féle osztályozás:  Interpretáció  Előrejelzés  Diagnózis  Objektumtervezés  Tevékenységtervezés  Őrzés/monitorozás  Hibaelhárítás  Javítás  Oktatás  Szabályozás

3  Procedurális problémák  Diagnosztizáló problémák  Monitorozó/őrző problémák  Konfiguráló vagy objektumtervező problémák  Tevékenységtervező problémák

4  Jellemző megvalósítási alaptechnika:  Hagyományos programozás  Miért használjunk tudásalapú rendszert  Nagyon gyorsan és inkrementálisan szeretnénk fejleszteni  A programot majd gyakran kell módosítani  A rendszerfejlesztő és/vagy a módosítást végző szakember nem ismeri a hagyományos nyelveket

5  Jellemző típusjegyek:  A szakértő egyrészt saját megfigyeléseire, másrészt más ember megfigyeléseire alapozza következtetéseit  A szakértő egy vagy több lehetséges okot választ ki egy jól meghatározott listából, és megpróbálja azt igazolni az észlelt és kapott adatok alapján  Jellemző megvalósítási alaptechnikák:  Szabályalapú technika  Hibrid technika

6  Jelek/jelzések folyamatos figyelése során akcióba lépés, ha a kívánttól eltérő szituáció áll elő, vagy hibás jel-minta adódik  Jellemző megvalósítási alaptechnikák  Szabályalapú technika  Hibrid technika

7  A szabályalapú rendszereknél alkalmazott cél- és adatvezérelt stratégiák erőteljesek és flexibilisek:  Legtöbb szabályalapú rendszer kombinálja a kétféle láncolt technikát  Hibrid rendszereknél a stratégiát megadó, átfogó stratégia a célvezérelt

8  Jellemző problématípusok:  minden típus, kivéve az egyszerű eseteket  A hibrid technikát felhasználó eszközök sokszínűek, univerzálisak, azonban felhasználásuk nem javasolható a hagyományos nagy rendszerek, ill. bizonyos egyszerű, kisméretű tudásalapú alkalmazások esetén

9

10  Feladat elemzés: milyen a feladat külső természete. Ez a feladatvégzés környezetének elemzésével határozható meg, amikor is megvizsgáljuk, hogy a jelenlegi körülmények közötti feladatvégzés esetén milyen a feladatvégző ember és a szakértő viselkedése.  Feladat szerkezet meghatározás: milyen a feladat struktúrája, belső természete. Mi megy végbe a feladatvégző ember és a szakember fejében, miközben a feladatot megoldja

11  Intelligens feladat megoldásai segédletként  Intelligens tanácsadó rendszer, PC-N  Intelligens tanácsadó rendszer, nagygépen működtethető szakértő rendszer fejlesztése  Nagy stratégiai rendszer kifejlesztése  Beágyazott szakértői rendszer

12  Mikor célszerű feladatmegoldó segédletekkel dolgozni?  A válaszidő nagysága nem olyan fontos, mint a válaszadás pontossága  Viszonylag ritkán fordul elő, hogy meg kell oldani problémákat  Kis hibák, súlyos következményekkel járhatnak  Kézikönyvek, egyéb segédletek használata nem okoz hatékonyságcsökkenést  A feladatmegoldás sok lépésben, vagy bonyolult döntéshozatali folyamat során valósulhat csak meg

13  A feladatmegoldó segédletek következő típusai:  Információ szolgáltatás: neveket, számokat segít megkeresni  Eljárás alkalmazásban segítségmegoldás: a felhasználót lépésről-lépésre vezeti egy eljárás alkalmazásában  Algoritmus döntéshozatalnál segítségadás: a felhasználót vezeti egy döntési folyamat elvégzésénél  Heurisztikus jellegű döntéshozatalnál segítésadás

14  Tárgyköri szakértő rendelkezésre állnak  Eset-adatok rendelkezésre állnak  Szűk problémakörből vett, jól definiált a feladat  Procedurális a feladat  Strukturált elemzéssel oldható a feladat

15  Köznapi tudás kezelését  Az analógián alapuló következtetéseket  Az érzékeléssel összefüggő ismeretek kezelését  A nagyon gyakran változó tárgyterületeket  Azokat a feladatokat, ahol a szakértők egyetértése nem biztosítható  A bonyolult geometriai és térbeli következtetéseket  A bonyolult oksági, vagy időkezelést igénylő következtetéseket

16  Fel kell mérni, hogy  A leendő felhasználók igényelnek-e egyáltalán támogatást  Ismeri-e a felhasználó a számítógépet, milyen esetekben használja  Milyen szoftvereket ismernek a felhasználók, és melyeket használnak rendszeresek  Rendszerrel szemben támasztott követelmények  Sebesség  Elfogadható pontosság  Magyarázatadás igénye

17  A feladatvégzés környezetének elemzése: megvizsgáljuk, hogy milyen a feladatvégző ember és a tárgyköri szakértő viselkedése és ebből kiindulva érdemes-e tovább foglalkozni a feladattal.  A feladatelemzés szempontjai:  Milyen problémájuk van az embereknek, miközben a feladatot végzik  Milyen okokra vezethető vissza  Egy hagyományos adatfolyam elemzés segítene-e az elemzésben

18  Az első interjúk addig tartanak, amíg nem tisztáztuk teljesen a feladat-végrehajtás lényegét  Eközben válaszolni kell a következő kérdésekre:  KI lesz a szakértő rendszer felhasználója?  MI CÉLBÓL fogják használni a rendszert?  HOL fogják a rendszert használni?  MIKOR fogják használni?  MIÉRT fogják használni a rendszert?

19  Olyan személy, aki tudásalapú/szakértő rendszert tervez és fejleszt. Általában magasan képzett informatikai szakember, aki jártas az MI módszereinek és eszközeinek alkalmazásában.  A jó tudásmérnök legfontosabb tulajdonságai:  Kíváncsiság, türelem, kitartás, személytelenség, jó kommunikációs képesség  A szakértővel szembeni tisztelet, kritikusság  Hit a munka fontosságában és sikerességben

20  A szakértővel való együttműködés főbb problémái:  A jó szakértő megtalálása  Egy vagy több szakértő bevonása a munkába  A felhasználók bevonása  A rendszertesztelő szakértő kiválasztása  Kommunikációs problémák

21  A tudásszerzés vagy ismeretszerzés nem csak a szakértő rendszer fejlesztés végéig tartó folyamat, hanem a tárgyterület változásait figyelembevevő, folyamatos tudásbázis aktualizálásának is elengedhetetlen összetevője  A tudásszerzés a következő tevékenységekre terjed ki:  A tudásalapú rendszer által kezelendő tárgyterületi ismeretek forrásainak feltárása összegyűjtése, elemzése, rendszerezése, finomítása  Az összegyűjtött ismeretanyag formalizálása, megvalósítása

22  A tudásszerzés folyamatának szereplői:  Tárgyterületi szakértő  Tudásmérnök  Rendszerszervező  Tudásbázis-adminisztrátor

23 Tudásszerzési módokRendszerépítési fázisok Kezdeti interjúk a szakértővel vagy szakértőkkel és a felhasználókkal Projekt kiválasztás Kezdeti tudásszerző interjúkElemzés, tervezés Esetek tesztelése és további tudásszerző interjúk Prototípus fejlesztés Tesztelés felhasználókkal és további szakértők bevonásával Rendszerfejlesztés

24  Közvetlen módszerek: a szakértői ismeretanyag emberi segédlettel történő kibocsátása  Direkt módszerek: a tudásmérnök a probléma megoldásának folyamatát figyelve, arra vonatkozó kérdések segítségével igyekszik megszerezni az ismereteket.  Indirekt módszerek: a tudásmérnök a rejtett szakértői tudást igyekszik felderíteni, különleges pszichológiailag átgondolt feladatok elé állítva a szakértőt

25  Közvetett vagy automatikus módszerek: adott információkból számítógéppel történő „tudáskigyűjtés”, általában a gépi tanulás eszközeinek felhasználásával  Induktív eszközök: egyik legismertebb az ID3 algoritmus, amely objektumok adott tulajdonságok szerint osztályozásával optimális döntési fát generál  Adatbázisokból való automatikus tudásszerzés: adatbányászat, tudásfelfedezés

26  Leggyakrabban az általános elvek tisztázásával kell kezdeni  Nem szabad kényszeríteni a szakértőt a számára szokatlan formalizmusra  Nem helyes megszakítani a szakértőt  Célszer magnóra/videóra venni a beszélgetést  Írásos és egyéb forrásokból is célszerű tájékozódni

27  Célszerű a prototípus technika alkalmazása:  A rendszerrel támasztott követelmények meghatározásnál  Egy lehetséges megoldás megtervezésnél  A fejlesztés részvevőinek együttműködési készségének eldöntésére  A felhasználói felület és szolgáltatások kikísérletezésére  A tervezett rendszernek az alkalmazói környezetre való hatásának vizsgálatára  A felhasználók betanításánál, mint segédeszköz  Marketing célú demonstrációk tartására

28