A Szolvencia II. csoport vonatkozásai

Az előadások a következő témára: "A Szolvencia II. csoport vonatkozásai"— Előadás másolata:

1 A Szolvencia II. csoport vonatkozásai
Szakál Gyöngyvér PSZÁF Szabályozási és jogalkotási főosztály Gyakran olyan hallgatóságnak kell szakmai előadást tartani, amely nem ismeri a témát vagy a szakszavakat. Az anyag esetleg összetett és rengeteg adatot tartalmaz. A hatékony előadáshoz alkalmazzuk a Dale Carnegie Training® által kialakított irányelveket. Vegyük figyelembe a rendelkezésre álló időt és rendszerezzük megfelelően a tananyagot. Szűkítsük le a témakört. Osszuk fel a bemutatót világosan elkülönített részekre. Állítsunk fel logikus sorrendet. Végig egy témára összpontosítsunk. A bemutatót összefoglalással zárjuk, ismételjük meg a fontos lépéseket vagy vonjunk le következtetést. Ne feledkezzünk el a hallgatóságról. Fontos például, hogy az adatok érthetőek és lényegesek legyenek a téma szempontjából. Az adatok és a szakszavak mennyiségét igazítsuk a hallgatósághoz. A fontosabb pontok és lépések magyarázatához használjunk szemléltetőeszközöket. Mindig tartsuk szem előtt a hallgatóság igényeit, és akkor képesebbek lesznek az elhangzottak befogadására.

2 Bevezető Előzőek (3 pillér): egyedi intézményi szint
Milyen kérdések merülnek fel a Szolvencia II. kapcsán a biztosítói csoportok tekintetében? Miért fontos a csoport vonatkozások ismerete? sok magyarországi biztosító része valamilyen csoportnak (leányvállalat, vagy maga is irányító intézmény) Technikai információk A bevezető mondatokban ismertessük a téma fontosságát a hallgatóság számára. Nyújtsunk rövid betekintést a bemutatóba és érzékeltessük a hallgatósággal az értékét. Vegyük figyelembe a hallgatóság érdeklődését és a témával kapcsolatos szaktudását a nyelvezet, a példák és a szemléltetés megválasztásában. Összpontosítsunk arra, hogy mennyire fontos a téma a hallgatóság számára, és akkor jobban oda fognak figyelni.

3 A csoport fogalma EU pénzügyi terminológia: Intézmény + a leányvállalati/anyavállalati, illetve részesedési viszony (20%-nál nagyobb tulajdoni hányad) révén összetartozó vállalkozások összessége Tiszta csoportok: hitelintézeti/befektetési vállalkozási csoportok, biztosítói csoportok Biztosítói csoport: biztosító, viszontbiztosító, biztosítói holding társaság Vegyes csoportok: pénzügyi konglomerátumok (hitelintézetek, befektetési vállalkozások, biztosítók) Ha több pontot, lépést vagy ötletet tárgyalunk, használjunk több diát. Döntsük el, hogy mi a hallgatóság feladata: egy új ötlet megismerése, egy folyamat megértése vagy nagyobb elmélyedés egy ismerős témában. Lássuk el megfelelő magyarázattal az egyes pontokat. A bemutatót támaszuk alá szakmai adatokkal, amely lehet könyv, vagy lemezen tárolt anyag, elektronikus üzenet vagy Interneten található adatok. Az egyes pontokat a hallgatósággal folytatott beszélgetés és visszajelzések mellett fejtsünk ki.

4 Szabályozás EU irányelvek rögzítik kik tartoznak a csoporthoz, mire terjed ki a csoport szintű felügyelet, a Felügyeletek közötti együttműködés kérdéseit: - 2000/12 bankdirektíva a hitelintézeti csoportok konszolidált felügyeletéről 98/78/EK irányelv a biztosítói csoportok biztosítóintézeteinek kiegészítő felügyeletéről 2002/87/EK irányelv a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről Magyarország: a fenti irányelvek harmonizációja megtörtént Határozzuk meg a legjobb lezárási módot mind a hallgatóság, mind a bemutató szempontjából. Fejezzük be összefoglalással; ajánlunk fel egyéb lehetőségeket; javasoljunk egy stratégiát; javasoljunk egy tervet; tűzzünk ki egy célt. Tartsuk magunkat végig a bemutatóban kitűzött célunkhoz, és akkor valószínűleg elérjük azt.

5 Eltérő filozófiai háttér (1)
Bankcsoportok: konszolidált felügyelet - a számviteli konszolidációra épülő un. felügyeleti konszolidációt követel meg az intézményektől és a felügyeletektől, konszolidált felügyelet kiterjed: prudenciális limitek (nagykockázati, befektetési limitek, tőkemegfelelés) csoport szinten történő számítására, anyavállalat felelős a csoport egészének működéséért, felügyelet: kitüntetett szerep jut az anyavállalat felügyeleti hatóságának

6 Eltérő filozófiai háttér (2)
Biztosítói csoportok: solo plus felügyelet (egyedi szinthez képest kiegészítő) - kiegészítő felügyelet: a csoporton belüli ügyletekre, tőkemegfelelésre terjed ki, a csoport szintű tőkemegfelelés számítására 3 módszer, melyből csak az egyik a konszolidálás, nincs kitüntetett szerepű intézmény a csoporton belül, a felügyeletek közötti együttműködés jellege: horizontális (Helsinki protokoll alapján, un. co-cokon keresztül).

7 Biztosítói csoportok és a Szolvencia II.
A Szolvencia II. folyamat kapcsán szükséges-e a biztosítói csoportok szabályozásának módosítása, ha igen mely területeken? A Szolvencia II. biztosítói csoportok felügyelete és a szektorok közötti konzisztencia munkacsoport feladata a fenti kérdés megválaszolása.

8 Követendő célok A Szolvencia II. csoport szintű szabályainak megfogalmazása során törekedni szükséges: a konglomerátumok szabályozásával (időben későbbi, tőkemegfelelés mellett a kockázatkezelés, belső ellenőrzés is felügyelendő csoport szinten, könnyebb átjárás biztosítói csoportok és pénzügyi konglomerátumok között), az új banki tőkeszabályozással (Bázel II) való összhang megteremtésére. A biztosítói szektort olyan sajátosságok jellemzik (lásd előzőek), amelyek miatt ezek nem könnyen megvalósítható célok.

9 Szolvencia II. vs Basel II. (1)
Különbözőségek - Bázel II.: gyakorlatilag lezárult, Szolvencia II.: kicsivel túl a folyamat elején. Bázel II.: EU és nem EU intézményekre, Szolvencia II.: csak EU intézményekre. Bázel II.: alapvetően csoport szintre koncentrál, Szolvencia II.: a tervek szerint továbbra is az egyedi intézményi alapú megfelelés marad a kiindulópont.

10 Szolvencia II. vs Basel II. (2)
Hasonlóságok három pillér, kockázat orientált megközelítés.

11 A Felkérések 2. szakaszában megválaszolandó kérdések (1)
A csoport szintű tőkeszámítás alapelvei a biztosítói csoportoknál (a 18. számú Felkérés alapján) MCR-t, SCR-t kell-e csoport szinten számítani? Adható-e felmentés az egyedi alapú megfelelés alól, ha a biztosító csoport szinten megfelel a tőkemegfelelési előírásoknak? Követelmény legyen-e a szubkonszolidált szintű megfelelés?

12 A Felkérések 2. szakaszában megválaszolandó kérdések (2)
Figyelembe vehetők-e a diverzifikációs hatások (hasznok/költségek) a csoport szintű tőkemegfelelés számítása során? (Bázel II. nem engedi meg az előnyök elismerését a tőkeszámításban.) Legyenek-e szabályozási szinten hozzárendelve felügyeleti lépések a csoport szintű tőkemegfelelésre vonatkozó előírások megsértésének egyes szintjeihez?

13 A Felkérések 2. szakaszában megválaszolandó kérdések (3)
- Hogyan történjen a csoport szintű modellek validálása? - Mire kell kiterjednie csoport szinten a felügyeleti felülvizsgálati folyamatnak? A Bázel II. szabályozáshoz hasonlóan megkövetelhető legyen-e például többlet tőke tartása, ha a csoport szintű tőkeelőírások nem kerülnek betartásra?

14 További munkálatok A Felkérések 2. szakaszában az előző kérdések munkacsoporti megválaszolása a végéhez közeledik. Ezt követően: véleményezés, CEIOPS plenáris ülés, Bizottság A Bizottság a Felkérések 3. szakaszában a felügyeleti hatóságok közötti együttműködés kérdéseinek megválaszolására kérte a munkacsoportot.