A fizikatanítás problémái és oktatásának konstruktivista megközelítése

Az előadások a következő témára: "A fizikatanítás problémái és oktatásának konstruktivista megközelítése"— Előadás másolata:

1 A fizikatanítás problémái és oktatásának konstruktivista megközelítése
Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai Intézet

2 Az előadásban érintett témák
A tantárgyi obszervációs vizsgálatok fizikára vonatkozó tapasztalatai. Mi lehet a fizikaoktatás célja? A konstruktivista tanuláselmélet néhány, a fizika oktatása szempontjából fontos megállapítása. Néhány javaslat a fizikaoktatás lehetséges megújításához a mechanika példáján keresztül.

3

4

5

6 A konstruktivizmus legfontosabb jellemzői
- A tudást a tanuló aktívan létrehozza, s nem csak passzívan elfogadja. - A tanulók az új tudományos ismeretet a már általuk birtokolt tudásra reflektálva, s abba integrálva hozzák létre. - Az egyének tanulási folyamataiban a világról egyéni interpretációk születnek meg, amelyek „jóságát” adaptivitásuk dönti el. - A tanulás egyéni konstrukciós folyamat, amely azonban nagyon gyakran társas folyamatok során zajlik, melyekben a gondolatok megmagyarázása és megvitatása döntő jelentőségű. - A tanulók magukkal hozzák a világról alkotott saját elképzeléseiket az osztályterembe, s meg kell kapniuk minden lehetőséget arra, hogy azokat kifejezhessék.

7 A konstruktivizmus gyökerei
Posztmodern tudományfilozófiák Kognitív pszichológia

8 Jean Piaget( ) A tudás nem egy tiszta papíron megjelenő lenyomat, hanem az aktív tevékenység eredményeképpen létrejövő, a környezetére reagáló rendszer.

9 Tudáskonstruálás 

10 Pszichológiai háttér Jean Piaget: a gyermeki megismerés konstrukció.
Mit konstruálunk meg? Tudást, ismeretrendszereket, elméleteket, világképet. A információfeldolgozás tudástartalomhoz és konkrét szituációhoz (kontextushoz) kötött . Képesség: tartalom- és kontextusfüggő valami. Metakogníció szerepe.

11 A genetikus út Az oktatás során azt az utat járjuk végig a tanulókkal, ahogy az adott elmélet megszületett! Ne csak a letisztult végeredményt mutassuk be! Milyen új kérdések merültek fel, Hogyan alakult ki egy-egy fontos alapfogalom? Hogyan illeszkedett az adott felfedezés az adott kor ideológiai környezetébe?

12 Néhány összehasonlítás
Konstrukti-vizmus Képesség-pedagógia Képesség Magasan szervezett, jól alkalmazható tudásrendszerek vannak. Általános, bármilyen tudásrendszeren alkalmazható „képességoperátorok” Igazság adaptivitás Igaz – hamis Objektivitás Személyes konstrukciók Objektív valóság tükröződése

13

14 A fizika tanulása Empíria
Könyvek, táblázatok Empíria Előzetes tudás

15 JAVASLATOK A téma tanításának kezdetén diagnosztikus értékelés keretében feltárjuk a gyerekek előzetes tudását. A válaszok függvényében tervezzük meg a gyerekek számára az adott témával kapcsolatos fogalmi váltás eléréséhez szükséges tanulási környezetet. Alternatív magyarázatokat kínálni a gyerekek számára. Sokféle módszer alkalmazható, Az új tananyag kb. ¾-et részének feldolgozása után formatív értékelés az egész osztály számára.

16 A kísérletek lebonyolítása
Problémafelvetés. A gyerekek csoportmunkában konkretizálják a problémát. A gyerekek megtervezik a kísérletet. Hipotéziseket fogalmaznak meg a kísérlet várható lefolyásával kapcsolatban. Amennyiben a tanár engedélyt ad rá, a gyerekek elvégzik a kísérletet. A gyerekek levonják a következtetéseket.

17 Néhány példa

18 Mozgásszemlélet Arisztotelész Newton
Az a test, amelyet más test nem mozgat fokozatosan megáll, ha előtte mozgott. Ha egy testre nem hat más test, akkor vagy helyben marad, vagy tovább mozog. A testek mozgása azért szűnik meg, mert „ilyen a természet rendje”. A testek mozgásának megszűnését testek okozzák, nekiütköznek, súrlódnak vele, akadályozzák a mozgást (gáz, folyadék), folyamatosan érintkezve a testtel lassítják azt. A mozgás fenntartásához egy másik test hatása, erő kell. A mozgás fenntartásához nem egy másik test hatása szükséges. Minél nagyobb erő hat a testre, annál nagyobb sebességgel mozog. A testre ható erő növeli vagy csökkenti a test sebességét, esetleg megváltoztatja a mozgás irányát.

19 Mozgásszemlélet Arisztotelész Newton
Az égi objektumok természetes mozgása az egyenletes körmozgás. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás a „természetes” mozgás. A körmozgás fenntartásához nem szükséges erő. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás fenntartásához nem szükséges erő. Az alma szabadesése természetes mozgásnak tekinthető, hiszen a nehéz testek lefelé esnek, míg a könnyű testek felfelé mozognak. A gravitációs erő hatására történik a mozgás. A Hold számára az egyenletes körmozgás a természetes mozgás, mivel az égi objektumok számára ez a természetes mozgásforma.

20 A newtoni fizika kialakulása
Newton I. törvénye Galilei, körök Descartes, magára hagyott test De, létezik ilyen mozgás? Képzeljétek el a következőt! Két 1 kg tömegű test van a világűrben, mindentől távol, egymástól 1m távolságban, majd elindítjuk ezeket állandó sebességgel. Mi fog velük történni?

21 A newtoni fizika kialakulása
Newton II. törvénye A fáma szerint Newton akkor fedezte fel a gravitáció törvényét, amikor a fejére esett egy alma. Ez az esemény adta az ihletet ahhoz az elgondoláshoz, hogy valójában a lehulló alma és a Hold mozgását azonos törvények irányítják.

22 A newtoni fizika kialakulása
Newton III. törvénye Radikálisan szakított a különböző dinamikai szituációk középkori hierarchikus elképzelésével az objektum-környezet viszonyt illetően. E helyett a dinamikai szereplők egyenrangú viszonyát vette alapul. Ez adja a newtoni fizika világképi jelentőségét.

23 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!