Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai Intézet

Az előadások a következő témára: "Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai Intézet"— Előadás másolata:

1 Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai Intézet rad8012@helka.iif.hu
A projektmódszer alkalmazási lehetőségei hátrányos helyzetű/roma tanulók integrált nevelésében Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai Intézet

2 Fejlesztési területek
SuliNova Kht. HEFOP 2.1.A központi program Óvoda-iskola átmenet Lemorzsolódás Dráma Projekt Árnyalt tanulóértékelés… Hatékony tanuló megismerési technikák Kooperatív tanulás Tanórai differenciálás heterogén csoportban Multikultúra Tevékenységközpontú pedagógia Integrációs pedagógiai rendszer (IPR ) Oktatási szakértői Tanártovábbképzés és alapképzés (didaktika és szakmódszertan)

3 Résztvevők Szakmai vezető: Szőke Judit Szakmai tanácsadók:
Nahalka István és Knausz Imre A projekt munkacsoport tagjai: Csirmaz Mátyás Mayer Ágnes Radnóti Katalin

4 Programunk legfontosabb alapvetései
A tényleges esélyegyenlőség megvalósítása az iskolában. A modern oktatási módszerek megismertetése ennek érdekében, hogy a leendő tanárok képesek legyenek minden gyerek megfelelő szintű fejlesztésére. A hátrányos helyzet tudatos és reflektív kezelése a majdani tanári munkában. A hallgatók érzékenyek legyenek a társadalmi különbségekre. A hallgatók tudjanak az integrált neveléshez megfelelő tanulási környezetet kialakítani. A hallgatók leendő tanári munkájában ne a gyerekek deficitjeire, hanem erősségeikre koncentráljanak. Leendő tantestületükben rugalmasak legyenek a változásokra.

5 szeretet, türelem, tolerancia.
Pedagógiai koncepció Mit jelent a projektoktatás az integráció szempontjából? Konstruktivista megközelítés. A pedagógus szerepének megváltozása. A műveltségeszmény kitágítása. Reformpedagógiai alapok. Mottó: szeretet, türelem, tolerancia.

6

7 Fő témakörök Bevezetés (2,2,2) Tanuláselméleti háttér (8,4,3)
A tanulók a közoktatásban (10,6,2) A projekt definiálása, története, kialakulása (8,6,2) A projektek lebonyolítási módjai, értékelési lehetőségei (25,15,8) Különböző témájú projektek elemzése (15,10,6) Az egyes tanulók lehetséges részvétele a projektmunkában (5,5,3) A szülők felkészítése a gyerekek újszerű tanulási helyzetére (5,5,2,) A tanításművészet elemei (10,5,0) Értékelés (2,2,2)

8 Mi a projektoktatás? P robléma centrikus,
R eformpedagógiai elemekből építkező O lyan újszerű szervezési mód, melynek a J áték is része lehet, az E gyéni munka is fontos eleme, de K is csoportokban is történhet a T anulás.

9 Mi a projektoktatás? A projekt talán legfontosabb ismérve az integráció szempontjából, hogy nem egyedül az ismeret- és műveltségközpontú szemlélettel, vagyis nem az intellektuális fejlődés értékeit abszolutizáló módon közelíti meg a tanulást, a tudást, és hanem a személyiség egészének formálódására apellál. Ezzel mintegy demokratizálja is az oktatást.

10 Módszertani repertoár
A projektmódszer önmagában is képes reprezentálni egy meglehetősen széles módszertani repertoárt, melynek fontos elemei: differenciálás, motiváció, többféle megközelítés, kontextuselv, a gyerekek igényeihez való igazodás. Nő a pedagógus szaktárgyi tudásának magas szintje iránti igény. Ez a szaktárgyi tudás azonban szorosan összefonódik az adott területen releváns gyermeki elképzelések, az erre vonatkozó kutatási eredmények alapos ismeretével.

11 Néhány módszertani elv,
amely az esélyegyenlőtlenségekkel való megküzdéshez kapcsolódik, és a projektmódszer kiemelésének irányába mutat: kontextuselv, gyerekek saját élethelyzetei, együttműködés, együtt munkálkodás, a vélemények megbeszélése, holisztikus megközelítése a felmerülő kérdéseknek, az egyes tanulási témáknak, tág tevékenységrepertoár, kellően széles tudásrendszert mozgósítása, egymás megismerése jó, ha minél komplexebb, az egymásrautaltságot erősen tartalmazó, az együttműködést igénylő feladathelyzetekben történik.

12 Az alapképzés sajátosságai
A hallgatók az oktatási folyamatot megelőzően már rendelkeznek különböző prekoncepciókkal, melyeket igyekszünk feltárni a képzés, illetve a fő témák elején. A kompetenciák fejlesztése az érdeklődésen, a kíváncsiságon alapul. A hallgatók a tényeket és elméleteket azok alkalmazása során szervezhessék újra saját koncepciójukat. Az oktatási folyamat során mindvégig szükséges a metakogníció ösztönzése, mely segít a hallgatóknak egyéni tanulási céljaik megfogalmazásában és a tanulási folyamat saját kontrolljában. Ez későbbi tanári munkájuk során a továbbfejlődés egyik feltétele.

13 A hallgatók várható előzetes tudása a tanítási módszerekről:
kicsit „poroszosan”, hagyományosan gondolkodók, akiknek fenntartásaik vannak az újszerű módszerekkel kapcsolatban, akik már teljes mértékben elfogadták az újszerű módszereket, és inkább technikai jellegű tanácsokat várnak.

14 A hallgatók várható előzetes tudása a gyerekekről I.
Valószínűleg ritka, de gondolkodhat valaki úgy is, hogy valójában a gyerekek közt nincsenek lényeges különbségek. Valószínűleg jóval többen gondolkodnak úgy, hogy a gyerekek közt igenis vannak különbségek, de ezek adottak, rögzítettek, teljesen függetlenek az iskolai pedagógia folyamatoktól és e tekintetben a pedagógia tehetetlen, vagyis hárítja a problémát. Lehetnek olyan hallgatók, akik nem tartják rögzítettnek a gyerekek közt lévő különbségeket, de az, hogy a gyerek mennyire képes élni az iskola nyújtotta lehetőségekkel az csakis a gyereke szorgalmán, esetleg családi hátterén múlik. Vagyis ebben az esetben is a probléma hárítása történik meg.

15 A hallgatók várható előzetes tudása a gyerekekről II.
Lehetnek olyan hallgatói elképzelések, akik mintegy „egydimenziós személyiség felfogással” rendelkeznek, és a gyerekek közti különbségek kezelését homogén csoportok kialakításával, a szegregáció egy formájával, tudják csak elképzelni. És valószínűleg lesznek olyan hallgatók, akik képesek a gyerekek teljes személyiségét tekintetbe venni, „sokdimenziós személyiség modellben” gondolkodnak, túllátnak az esetleges szűk tantárgyi korlátokon. Nyitott arra, hogy meg lehet találni minden gyerekhez a „hozzávezető utat”.

16 Szakmódszertani felhasználás célkitűzései I.
A szaktudományi és a pedagógiai ismeretek szintézise. A pedagógiai stúdiumokban már megismert, újszerű alkalmazási lehetőségeinek számbavétele konkrét szakmai példákon keresztül. A tanulók lehetséges helyzeteinek megismerése az adott szaktárgy/műveltségi terület ismereteinek feldolgozása során.

17 Szakmódszertani felhasználás célkitűzései II.
Azoknak a lehetséges tanulási és problémamegoldási helyzeteknek a megismerése, amelyekbe a tanulók az adott szaktárgy/műveltségi terület ismereteinek feldolgozása során kerülhetnek. Képes legyen minden hallgató a szaktárgyából differenciált feladatsorok összeállítására, széleskörű tevékenységrendszer felkínálására a lehetséges projektfeladatok megoldásához, a gyerekek egyéni gondolkodási útjainak nyomkövetésére a szaktárgy tanulása során, a szaktárgy tanulása során előforduló sajátos gyermeki értelmezések felismerésére stb.

18 Tevékenységek jellege
Jelen képzési csomag esetében mi is minél gyakrabban alkalmazni kívánunk különböző kollektív munkaformákat. Elsősorban 3, legfeljebb 4 fős csoportok számára fogalmaztunk meg különböző problémákat, melyeken először egyénileg kell gondolkodni, majd utána csoportosan megbeszélni a megfogalmazódott gondolatokat, végül az egész közösség elé tárni. Reflexió különböző tevékenységekre. Több projektfeladat megoldása.

19 A megváltozott pedagógusszerep jellemzői
Szempontok Hagyományos felfogás Újszerű felfogás A gyerekekhez való viszony A kollegákhoz való viszony A szülőkhöz való viszony A tananyaghoz való viszony A különböző információhordozókhoz való viszony

20 Projektfeladatok Felmérés készítése a tanári munkával, az iskolával kapcsolatban. Az altémák az alábbiak lehetnek: Milyen lehet a jó (szakos) tanár (tanító)? Milyen személyiségjegyekkel kell, hogy rendelkezzen a jó tanár? Milyen élményeik vannak saját tanulásukkal kapcsolatban? A hallgatók, milyen tanárok szeretnének lenni? Hogyan válhat tanár személyiséggé egy tanárjelölt? Hogyan tudjuk ezt elősegíteni? Hogyan kell tanítani a jelöltek szerint? Milyen tanárt szeretnék? - adatgyűjtés gyerekek körében. Milyen tanórákat szeretnék? – adatgyűjtés.

21 Köszönöm a figyelmet!