TEHETSÉGÍGÉRETEK GONDOZÓI RENDSZERÉNEK KIÉPÍTÉSE INTÉZMÉNYÜNKBEN.

Az előadások a következő témára: "TEHETSÉGÍGÉRETEK GONDOZÓI RENDSZERÉNEK KIÉPÍTÉSE INTÉZMÉNYÜNKBEN."— Előadás másolata:

1 TEHETSÉGÍGÉRETEK GONDOZÓI RENDSZERÉNEK KIÉPÍTÉSE INTÉZMÉNYÜNKBEN

2 Óvodáskorban egy olyan tehetséggondozó rendszerre van szükség, mely teljesen megfelel az esélyegyenlőség elvének. Az óvodás életkor szenzitív életkor, ekkor lehet megalapozni igazán a tehetségfejlesztést. Feltételezzük, hogy minden gyermekben ott szunnyad a tehetségcsírája.

3 A gyermek folyamatos megfigyelése gyermek diagnosztika alapján 3 év 4 ÉV5 ÉV 6 – 7 év megkínálni a gyermeket változatos tevékenységekkel  már erősebben megmutatkozik a gyermek érdeklődési iránya, speciális adottsága  Kiemelkedő adottságok felfedezése, egyéni, differenciált fejlesztés Minden 5 éves gyermek beazonosítása adottságok, érdeklődés, motiváció alapján.  Különböző tehetségterületeknek megfelelő műhelyek szervezése. Egy műhelyben 5-15 fő fejlesztése történik Nyomon követés

4 A programok tervének elkészítése párhuzamosan zajlik az azonosítási folyamatokkal. Gyakorlatilag ekkor látjuk, hogy hogyan tudjuk lefedni az összes területet, úgy hogy minden 5-6 éves gyermek bekerüljön a neki megfelelő műhelybe. A műhelyprogramok elkészítésénél fő szempont a komplexitás, az erős és a gyenge oldal fejlesztése, az együttműködés, a konstruktív problémamegoldás képességének erősítése.

5

6 Az elméleti felkészültség mellett nagyon fontos a felnőttek érdeklődési iránya, hiszen tehetséges gyermeket, tehetséges pedagógus nevelhet. Az érdeklődése által motivált pedagógus képes olyan érzelmi töltettel dúsítani tevékenységeit, melyek elemi erővel hatnak a gyermekre. A probléma izgalma, a témakör szeretete, kíváncsiság, érdeklődés átragad a gyermekekre. Az igazi alkotólégkör megteremtése különleges „erőmezőt” hoz létre a gyermek és felnőtt között. Mindkét fél merít ebből az erőből. A felnőtt kiéli kreativitását, átadja tudását – a gyermek magába szívja, mint a szivacs, amit lát, hall, s önmaga is igyekszik tevékenyen részt venni a folyamatban. Ez a régi megszokottnál más pedagógus – gyerek viszonyt feltételez. Az egymásra figyelés, egymás megbecsülésén alapul.

7 Kézművesség, vizuális tér alakítás, gyöngyfűzés 4 fő Zene, hangszer ismeret, kórusmuzsik a 7 fő Logikai, gondolkodtató játékok 4 fő Mozgás, kinesztetikus 4 fő bábművészet 1 fő rendkívüli kreativitás a projektmód- szerben 6 fő Jó kommunikációs, megfelelő előadókészség 6 fő

8 Felnőtt művészeti csoportok Szülői- óvónői kórus „csodafurulya” Óvónői furulya zenekar „Gyöngy” ékszer készítő cs. Mese-mese mátka” bábcsoport „Meseország” Felnőtt drámacsoport (Vackor Ó.) „Mesevarázs” felnőtt dráma )műhely (Attila u)

9

10 MűhelyBartókAttilaVackor Téri-vizuális: Kreatív műhely Vuchetichné K. Ida Szűz Zoltánné Hofbauerné Gyurasits Zsuzsanna Rigó Krisztina Kalicskó Attiláné Németh Kálmánné Nyelvi: Drámajáték – bábműhely Jánosik Éva, Varga Gáborné Frankó Katalin Becsák Anita Baranyi Tamásné, Timkova Lívia Kinesztetikus: Népi gyermekjáték Csomai Vivien Molnár Kinga Csomai Vivien Horváthné Herceg Melinda Ayres torna Kovács Ferencné Frankó Katalin Zenei: Halász Katalin Curawyné Hajnal Lídia Őriné Vörös Judit Rigó Krisztina Talentum műhely (városi) „Pacsirták” kezdő csoport I. Szabóné Oláh Márta Talentum műhely (városi) Után követő csoport 1I. osztályosok részére Halász Katalin Észforgató, logikai műhely Szabóné Oláh Márta Tóthné Szabó Ilona Szabóné Oláh Márta Dobos Attiláné Weil Ádámné

11 Hatásvizsgálat (szülői kérdőívek alapján) Érezte-e a műhelyek pozitív hatását gyermekén?

12 Műhelyek hatása az óvoda életére

13 Köszönöm a figyelmet!