Gyermekjóléti szolgálatok szakmai napja június 6.

Az előadások a következő témára: "Gyermekjóléti szolgálatok szakmai napja június 6."— Előadás másolata:

1 Gyermekjóléti szolgálatok szakmai napja 2013. június 6.
Felhasznált kép forrása: Internet

2 Felhasznált kép forrása: Internet

3 Az előadás témái Adatvédelem A gyermekjóléti szolgálatok és a szakszolgáltatás kapcsolata

4 Adatkezelési szabályok meghatározása az adatkezelők
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról A törvény célja: Adatkezelési szabályok meghatározása annak érdekében, hogy az adatkezelők a természetes személyek magánszféráját tiszteletben tartsák.

5 Adatkezelő Aki az adatkezelés célját meghatározza, az adatkezelést végrehajtja, vagy az általa megbízottal végrehajtatja

6 Adatkezelés az adatok felvétele felhasználása rögzítés rendszerezése
tárolása felhasználása továbbítása törlése

7 Adatfajták Személyes adat Különleges adat név azonosító jel
egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális szociális azonosságra jellemző ismeret, adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés Különleges adat faji eredetre, politikai véleményre vagy pártállásra, érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, nemzetiséghez tartozásra, vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, bűnügyi személyes adat

8 Hozzájárulás Az érintett akaratának
önkéntes és határozott kinyilvánítása, mely megfelelő tájékoztatáson alapul, s mellyel félreérthetetlen beleegyezését adja személyes adatai kezeléséhez.

9 Hozzájárulás adatok kezeléséhez
Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (kötelező adatkezelés). Különleges adat akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul

10 Az adatkezelés céljáról való tájékoztatás (Gyvt.)
Az ügyfelet tájékoztatni kell: az intézmény által vezetett, rá vonatkozó nyilvántartásokról. A gyermek törvényes képviselője köteles a tájékoztatás megtörténtéről nyilatkozni, ha az ellátás igénybevételéről nem kötöttek megállapodást. Adatkezelésre jogosult: a gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője, a családgondozó

11 Kezelhető adatkör Felhasznált kép forrása: Internet

12 A gyermekre vonatkozó általános adatok
Természetes személyazonosító adatok, lakcím, társadalombiztosítási azonosító jel, állampolgárság, anyanyelvi adat, családi jogállás, veszélyeztetettség megállapításához szükséges és elégséges adatok (különösen vagyoni helyzet, környezet, élelmezés, ruházat, lakhatási viszonyok), megfelelő ellátáshoz, gondozáshoz szükséges és elégséges adatok (különösen a személyiségre, magatartásra, személyes kapcsolatokra, szokásokra, tanulmányi eredményre, neveltségi állapotra vonatkozó adatok), egészségi állapot, büntetlen előélet.

13 Gyermekkel kapcsolatos eljárási adatok
a vele kapcsolatos hatósági, bírósági eljárásokra, határozatokra vonatkozó adatok, kóros szenvedélye, áldozattá válásának körülményei, elkövetett bűncselekmény milyen testi, lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, anyagi kárt okozott, büntetőeljárásra vonatkozó adatok (eljáró hatóság megnevezése, ügyszám, a foganatosított büntetőeljárási intézkedések, vádemelés megtörténte, elhalasztása, mellőzése, a kérelmező büntetőeljárási pozíciója, az ügyben volt-e/van-e folyamatban közvetítői eljárás)

14 A gyermek személyes kapcsolatai
testvéreinek személyazonosító, saját gyermekének személyazonosító, kapcsolattartásra jogosult hozzátartozójának személyazonosító, lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó személyek személyazonosító és személyes körülményeire vonatkozó, sorsának megtervezése szempontjából jelentőséggel bíró személyek, így különösen a korábbi gondozók, szomszédok elérhetőségére vonatkozó, háziorvosának, védőnőjének, óvodai, iskolai nevelés esetén a köznevelési intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó adatok.

15 Szülő/törvényes képviselő adatai
személyazonosító, vagyoni helyzet, munkahely, iskolai végzettség, kapcsolatai, gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó adatok, egészségi állapot, büntetlen előélet, áldozattá válásának körülményei, elkövetett bűncselekmény milyen testi, lelki sérülés, érzelmi megrázkódtatást, anyagi kárt okozott számára, büntetőeljárásra vonatkozó adatok (eljáró hatóság megnevezése, ügyszám, a foganatosított büntetőeljárási intézkedések, vádemelés megtörténte, elhalasztása, mellőzése, a kérelmező büntetőeljárási pozíciója, az ügyben volt-e/van-e folyamatban közvetítői eljárás)

16 Adatkezelésre jogosultak
helyi önkormányzat képviselő-testülete, a gyámhatóság, a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője, a helyettes szülő, nevelőszülő, a gyermekjogi képviselő, a betegjogi képviselő, az ellátottjogi képviselő, az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, a gyermekvédelmi szakértői bizottság

17 Adatkezelés további jogosultjai
A gyermek, a szülő/törvényes képviselő személyazonosító adatai, egészségi állapotára, vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok továbbíthatók a szociális hatáskört gyakorló szervnek a szociális ellátás megállapítása, a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak, az igazságügyi szakértőnek bűnüldözés és bűnmegelőzés, illetve bírósági eljárás lefolytatása, a külföldi hatóságnak, illetve bíróságnak családi jogállás, gyermektartás, kapcsolattartás, gyámság, örökbefogadás, a gyermek érdekében tett ideiglenes intézkedés, valamint a gyermek jogellenes külföldre vitelének megszüntetése, a minisztériumnak, a gyermekvédelmi ágazati irányítási tevékenység és a külön jogszabályban meghatározott központi hatósági feladatok ellátása céljából.

18 Iratbetekintési jog A gyermek szülője/törvényes képviselője a szolgáltató/intézmény vezetőjénél kérelmezheti, hogy betekinthessen a gyermekvédelmi nyilvántartásnak a gyermek vonatkozásában kitöltött adatlapjaiba, valamint a gyermekjóléti szolgálatnál keletkezett, illetve részére megküldött, a gyermekkel kapcsolatos iratba. Az iratokról kivonat vagy másolat kérhető.

19 Iratbetekintési jog Az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában nem lehet betekinteni a másik szülőre vonatkozó, különleges adatot tartalmazó iratba, kivéve, ha az a gyermek érdekében kezdeményezett, a gyermek védelembe vételére vagy átmeneti nevelésbe vételére irányuló gyámhatósági eljárás, a gyermek elhelyezésének megváltoztatására irányuló bírósági eljárás megindításához elengedhetetlenül szükséges.

20 Iratbetekintési jog Az intézményvezető és a családgondozó a gyermek és az őt nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő tartózkodási helyére vonatkozóan megtagadhatja a szülő tájékoztatását, illetve korlátozhatja a szülő iratbetekintési jogát, ha a szülő ellen gyermeke vagy a gyermeket nevelő másik szülő sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig, a szülő ellen gyermeke vagy a gyermeket nevelő másik szülő sérelmére elkövetett külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartó határozat vagy megelőző távoltartó határozat iránti eljárás van folyamatban, a távoltartás időtartamáig.

21 A gyermekjóléti szolgálat és a szakellátás kapcsolata
Felhasznált kép forrása: Internet

22 Alapvetés A gyermeknek joga van örökbefogadó családban vagy
más, családot pótló ellátás formájában a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez.

23 „Egy gyermek élete olyan, mint egy papírlap,
Felhasznált kép forrása: Internet melyen minden arra járó nyomot hagy.” /kínai közmondás/

24 Tervezés Felhasznált kép forrása: Internet

25 Elhelyezési értekezlet
Célja Elhelyezési javaslat kialakítása (egyéni elhelyezési terv) Résztvevői (meghívandók) Gyermek, szülő, illetékes gyermekjóléti szolgálat, javasolt gondozási hely képviselői, (gyermekjogi képviselő) Javaslat formája Gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjai (TESZ-1, TESZ-2)

26 Egyéni elhelyezési terv megküldése
A nevelésbe vételről, gondozási hely megváltoztatásáról, kapcsolattartás módosításáról rendelkező gyámhivatali határozatban elfogadott egyéni elhelyezési tervet a TGYSZ megküldi a gondozási helynek, a gyermekjóléti szolgálatnak.

27 Feladatok meghatározása
Minden esetben olvassuk végig az adatlapot, különös tekintettel a ránk vonatkozó feladatokra, csak ezt követően írjuk alá!

28 Feladatok meghatározása
A gyermekjóléti szolgálat a családból kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján teljesíti. Családgondozói részvétel fontossága az elhelyezési értekezleten (aláírással hitelesítés) A tervben általában feltüntetett feladatok a hivatalos ügyek intézésének segítése, életvezetési tanácsadás, munkahelykereséshez történő segítségnyújtás, kapcsolattartáshoz történő segítségnyújtás, családlátogatás.

29 Feladatok meghatározása
A gyermekjóléti szolgálat felelősségi körébe sorolják a gyermekkel való kapcsolattartás szervezését, az azzal kapcsolatos felkészítést, a normakövető életvitel folytatása érdekében a szociális problémamegoldó képességek fejlesztését, életvezetési tanácsadást, a nevelési ismeretek, készségek fejlesztése terén a gyermeki szükségletek és a szülői kompetenciák, feladatok megismertetését, a gyermekvédelmi szakemberekkel való együttműködés tekintetében a tájékoztatást, tanácsadást, ellenőrzést.

30 Feladatok meghatározásának elsődleges célja
A hazagondozási folyamat megtervezése.

31 A gondozási hely meglátogatása
A nevelésbe vételt követően a családgondozó a gyermeket gondozási helyén az elhelyezését követő két hónapon belül felkeresi, és tájékozódik beilleszkedéséről, a gyermek látogatásának lehetőségeiről. A nevelésbe vétel időtartama alatt a családgondozó folyamatosan kapcsolatot tart a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózat, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat családgondozójával.

32 A szakellátás családgondozójának látogatása
A családgondozó a gyermek befogadását követően két hónapon belül személyesen felkeresi a gyermek egyéni elhelyezési tervében megjelölt szülőt vagy más hozzátartozót, az illetékes gyermekjóléti szolgálatot. A nevelésbe vétel időtartama alatt A családgondozó folyamatosan kapcsolatot tart az illetékes gyermekjóléti szolgálattal.

33 „Macis” lapok Felhasznált kép forrása: Internet

34 Nevelésbe vétel felülvizsgálata Előkészítés
Gyámhivatali megkeresésre Nevelésbe vételi határozatban rögzített határidő betartásával megkeresés nélküli megküldés Gondozási hely kérésére előzetes tájékoztatás

35 Nevelésbe vétel felülvizsgálata GYSZ-8 adatlap célja
NM rendelet 2/A. § (1) bekezdés Cél, hogy biztosítsa a gyermekek élethelyzetének feltárását, sorsának megtervezését, végigkísérését.

36 Nevelésbe vétel felülvizsgálata GYSZ-8 adatlap tartalma
Az I. pont: családdal, gyermekkel történt megbeszélések, találkozások, intézményekkel, személyekkel történt konzultáció Dátum Kivel Hol, milyen módon

37 Nevelésbe vétel felülvizsgálata GYSZ-8 adatlap tartalma
A II. pont: szülői kapcsolattartás alakulása módja, rendszeressége kapcsolattartás tapasztalatai intézménytől, családgondozótól a jogosult szülő milyen támogatást kapott módja, formája megfelelt-e a szülőnek, segítette-e a kapcsolattartást szükséges-e a módosítás f) alpont: elemezze a szülő-gyermek kapcsolatának alakulását (kül. tek. a gondozási-nevelési feladatokra) (az esetleges későbbi hazagondozás szempontjából – tekintet nélkül a hazagondozás jelen idő szerinti esetlegesen csekély realitására – lényeges, hogy a családgondozó a szükséges információk beszerzését követően meg tudja fogalmazni, hogyan alakult a szülő-gyermek kapcsolattartás)

38 Nevelésbe vétel felülvizsgálata GYSZ-8 adatlap tartalma
A III. pont: Információk azokról, akikhez a gyermek hazagondozható Felülvizsgálat idején aktuális állapot rögzítése (egészségi állapot, munka, anyagi és lakáskörülmények, család külső kapcsolatai) Bekövetkezett változások rögzítése - háztartásszervezési, életmódbeli, életvezetési változás - a család állapota, dinamikájának alakulása

39 Nevelésbe vétel felülvizsgálata GYSZ-8 adatlap tartalma
A IV. pont: Következtetések, javaslatok Szükséges-e a nevelésbe vétel fenntartása? Válaszát indokolja is meg! Szükség van-e az „Egyéni elhelyezési terv” módosítására, ha igen, miért? Javaslat! GYSZ-7 adatlap szükséges módosításai (családi kapcsolatok, családgondozás) Szükség van-e a gyermek elhelyezésének megváltoztatására? Ha igen, miért? Javaslat! A helyzetértékelést végző egyéb javaslata (öbf.)

40 Az örökbefogadás előkészítése
Felhasznált kép forrása: Internet

41 Örökbefogadhatóvá nyilvánítás
A gyámhatóság az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülő gyermekével önhibájából egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt az átmeneti nevelés nem szüntethető meg.

42 Örökbefogadhatóvá nyilvánítás
A gyámhatóság az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja abban az esetben is, ha a szülő lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helye hátrahagyása nélkül megváltoztatja, melynek felderítésére irányuló intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre, vagy a szülő fél éven át gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot.

43 Örökbefogadhatóvá nyilvánítás
Az örökbefogadhatónak nyilvánítás szempontjából nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak a levélírás, a telefonhívás, a csomagküldés és a gyámhatóság határozatában szabályozottól jelentősen eltérő évenkénti egy-két látogatás.

44 Nevelésbe vétel felülvizsgálata GYSZ-8 adatlap tartalma
A nevelésbe vételt követő időszakot illetően fontos, hogy a féléves/éves helyzetértékelést rögzítő GYSZ-8 adatlapból kitűnjön: a gyermekvédelmi gondoskodás fennállásának időtartama alatt miben mutatkozik a családgondozói tevékenység.

45 Nevelésbe vétel felülvizsgálata GYSZ-8 adatlap tartalma
Összhang az adatlap belső tartalmában III. egység i) alpontja: A szülő gyermekjóléti szolgálat családgondozójával való együttműködésének a bemutatása Pl.: ‘az anya minden hónapban felkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, negyedévente otthonában felkeresik’. AZONBAN: Az I. pont: a családdal/gyermekkel történt megbeszélések, találkozások felsorolása a vér szerinti anya otthonában április 11. és szeptember 27. napja között egy alkalommal jelent meg a családgondozó.

46 Családlátogatások Egyeztetett látogatások
amikorra a látogatást tervezte volna a családgondozó, a szülő jelezte – több esetben – hogy az időpont mégsem megfelelő, ajánlotta, hogy majd értesíti a családgondozót, mikor alkalmas a látogatása. Bejelentés nélküli látogatások a szülő távolléte miatt nem vezet eredményre, a családgondozó rögzítheti, hogy megkísérelte a kapcsolatfelvételt, a valós élethelyzet megtapasztalása a családnál, informálódás a szülő, a család mindennapi életviteléről, észlelt, családon belüli működési zavar vagy egyéb tényező kiküszöbölésére családgondozási teendők megtétele.

47 Együttműködés – segítségnyújtás - kompetenciahatárok
Felhasznált kép forrása: Internet

48 Együttműködés – segítségnyújtás - kompetenciahatárok
GYSZ-8 adatlap funkciója a gyermekjóléti szolgálat által a nevelésbe vett gyermek felülvizsgálata érdekében végzett helyzetértékelés rögzítése Az adatlap továbbítása: a gyámhivatalnak a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak a gyámnak

49 Együttműködés – segítségnyújtás - kompetenciahatárok

50 Együttműködés – segítségnyújtás - kompetenciahatárok
„GH-3” Az adatlap funkciója: a nevelésbe vett gyermeket gondozó személy, intézmény felülvizsgálat előtti beszámolója. Az adatlap kitöltője: a nevelőszülő a nevelőszülő tanácsadóval együtt vagy a gyermeket gondozó intézmény. Az adatlap továbbítása: felülvizsgálat esetén a gyámhivatal és a gyermekjóléti szolgálat részére.

51 Együttműködés – segítségnyújtás - kompetenciahatárok
A településeken élő nevelőszülők megkeresése, tanács/ információ kérés egyes jogosultságokra, juttatásokra vonatkozóan a segítő szándék mellett fel kell hívnia a nevelőszülő figyelmének felhívása arra, hogy a nála nevelkedő, nevelésbe vett gyermekek esetében – különösen ellátással kapcsolatos kérdésekben – először nevelőszülői tanácsadójához kell fordulnia. Emellett a szakmai kapcsolatok erősítése érdekében családgondozói kapcsolatfelvétel a tanácsadóval és tájékoztatás arról, ha a családgondozó tanácsot adott az érintett nevelőszülőnek.

52 Engedély nélküli eltávozás
A gondozási hely kapcsolatfelvétele a gyermekjóléti szolgálattal engedély nélküli eltávozással kapcsolatban Családlátogatás Gondozási hely értesítése a gyermek megtalálása esetén

53 Családgondozói munkát is érintő változások 2014. január. 1-től
Felhasznált kép forrása: Internet

54 A gyermekvédelmi gyám vér szerinti családdal kapcsolatos feladatai
Kirendelését követő 30 napon belül felveszi a kapcsolatot a gyermek szüleivel, fenntartja azt a gyermekvédelmi gondoskodás időtartama alatt, illetve a nevelésbe vétel megszüntetését követő 3 hónapig, együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal a vér szerinti család helyzetének megismerése érdekében

55 A gyám és a gyermek elhelyezése
A gyermekvédelmi gyámot január 1. után sem illeti meg a gyermek elhelyezésének joga, de a gyermeket súlyos veszélyeztetettsége miatt másik, biztonságos gondozási helyre viheti, egyidejűleg értesítve a gyámhatóságot, és kérve a gondozási hely megváltoztatását.

56 A nevelőszülői gyámság
egyes gyámi feladatok ellátására a gyermekvédelmi gyám kezdeményezésére ha már legalább 2 éve háztartásában neveli a gyermeket nincs folyamatban eljárás a nevelésbe vétel megszüntetésére a nevelőszülő vállalja a gyermek törvényes képviseletének ellátását

57 Nevelőszülő által ellátható törvényes képviseleti feladatok
eljár a gyermek személyes okmányainak beszerzése érdekében kéri a gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítását kéri a gyermek tartózkodási engedélyének meghosszabbítását törvényes képviselőként nyilatkozatot tesz a gyermeken végzendő egészségügyi beavatkozásokhoz eljár a gyermek iskolai beíratása, tanulói jogviszonyának, magántanulói jogállásának létesítése, megszüntetése ügyében

58 Változások a nevelésbe vétel felülvizsgálatának rendszerében
A gondozási helyet meghatározó döntés jogerőre emelkedését követő első 2 évben – félévente Kivéve: nevelésbe vétel megszüntetése, családbafogadás, örökbefogadás előkészítése zajlik, vagy per van folyamatban a gyermek elhelyezése vagy a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt

59 Változások a nevelésbe vétel felülvizsgálatának rendszerében
A gondozási helyet meghatározó döntés jogerőre emelkedését követő 3. évtől – évente Kivéve: ha a gyermek betöltötte a 9. évét: kétévente

60 Változások a nevelőszülői ellátásban
Befogadó szülő: Helyettes szülő Nevelőszülő Különleges nevelőszülő Speciális nevelőszülő

61 Befogadó szülő Saját háztartásában nyújt átmeneti vagy tartós jelleggel teljes körű ellátást a befogadott gyermeknek/fiatal felnőttnek

62 Változás a nevelőszülővé válás kritériumaiban
24. életév betöltése, cselekvőképesség, büntetlen előélet, képzésben részvétel, személyisége, egészségügyi állapota alapján alkalmas kiegyensúlyozott fejlődés biztosítására, hazagondozás, örökbefogadás támogatására, gondozásába helyezett gyermeknél legalább 18 évvel idősebb és életkora alapján alkalmas a gyermek, fiatal felnőtt életkori szükségleteiből adódó feladatok ellátására

63 Változás az ellátottak létszámában
2013. dec. 31-ig Nevelőszülő: Saját gyermekkel együtt legfeljebb 4 fő 2014. jan. 1-től Nevelőszülő: Saját gyermekkel együtt legfeljebb 6 fő Csökkenteni kell a gyermeklétszámot különleges, illetve speciális ellátási szükségletű gyermek ellátása esetén a speciális, különleges nevelőszülőknél meghatározott szabályok szerint.

64 Változás az ellátottak létszámában
2013. dec. 31-ig Speciális hivatásos nevelőszülő: Saját gyermekkel legfeljebb 3 fő, de legfeljebb 2 lehet speciális szükségletű 2014. jan. 1-től Saját gyermekkel együtt legfeljebb 6 fő DE: az elhelyezhető gyermekek számát minden speciális ellátási szükségletű gyermek ellátása esetén 1 fővel, 2 fő speciális ellátási szükségletű gyermek után 2 fővel kell csökkenteni.

65 Változás az ellátottak létszámában
2013. dec. 31-ig Különleges hivatásos nevelőszülő: Saját gyermekkel együtt legalább 3, legfeljebb 5 fő, de Legfeljebb 2 lehet különleges szükségletű. 2014. jan. 1-től Különleges nevelőszülő Saját gyermekkel együtt legfeljebb 6 fő 1-2 fő különleges ellátási szükségletű gyermek ellátása esetén, az elhelyezhető gyermekek számát 1 fővel, 3-4 különleges ellátási szükségletű gyermek ellátása esetén, az elhelyezhető gyermekek számát 2 fővel kell csökkenteni.

66 Eltérés a főszabálytól Gyvt. 54. § (10) bek.
Indokolt esetben, így különösen testvérek együttes elhelyezésénél, a nevelőszülő kérelmére vagy beleegyezésével a jogszabályban meghatározott gyermeklétszámtól – a gyermek érdekében – el lehet térni.

67 dr. Képíró Angéla gyermekvédelmi szakreferens
Köszönöm a figyelmet! Felhasznált kép forrása: Internet dr. Képíró Angéla gyermekvédelmi szakreferens