A fejés története.

Az előadások a következő témára: "A fejés története."— Előadás másolata:

1 A fejés története

2 A fejés kezdete Több ezer éves írásos bizonyítékok vannak a fejés menetéről (Mezopotámia, Egyiptom).

3 - Már az időszámítás előtti ötödik évezredből maradt fenn a fejésről, a tej vajjá való feldolgozásáról ábrázolás. Időszámítás előtti III. századból származó görög vázakép szerint a rénszarvasok eurázsiai pásztora a teheneket guggolva, kényszer alkalmazása nélkül, hátulról feji. Egy 1600-ból származó leírás a tehenek megtévesztéses fejési módjáról ír (élő borjú, szalmával kitömött borjú). A tejleadási reflex kiváltásának egy másik ősi módszere a külső nemi szervek ingerlése. (Herodotosz ír a levegő-befúvás alkalmazásáról, Tibet és Kína határán élő pásztornépek nemi szervek simogatást végzik, Hortobágy).

4 Az Alpok marhatenyésztői tájak szerint különböző fejést segítő eljárásokat alkalmaztak:
- a masszírozásos fejési módszert, - a melegvizes ruhával beborítás módszerét a fejés előtt. Problémát jelentett a kis tejtermelés, és a tejvisszatartás.

5 A kis tejtermelés okai:
A tenyésztői munka alacsony hatékonysága. A higiénia, tartás (technológiai elemek, pihenés, itatás, etetés) és takarmányozás (nem megfelelő minőségű és mennyiségű) alacsony színvonala. A fejés végrehajtása.

6 A tejvisszatartás okai:
A tejleadásra irányuló tudatos szelekció hiánya. A tejtermelés és tejleadás biológiai hátterének nem kellő ismerete. Fejés alkalmával a különböző ingerek hiánya. A napi két-háromszori fejés. A fejés nem megfelelő módja.

7 A gépi fejés története Időszámításunk előtt az egyiptomiak bimbócsatorna katéterezést alkalmaztak. Angliában 1936-ban szabadalmaztatták.

8 „Bütykös-tárcsás" fejőgép
„Bütykös-tárcsás" fejőgép. A gépnek kicsi volt a hatékonysága, sok tej maradt vissza a tőgyben, nem felelt meg minden tőgybimbóhoz, és sok sérülést is okozott.

9 Az első légritkításos fejőkészülékek (1900-as évek eleje) ,kalaphoz" hasonlítottak, amelyeket az egész tőgyre helyeztek fel. A tőgyek eltérő mérete és az alacsony hatásfok miatt ez a géptípus sem tudott elterjedni.

10 Hulbert és Marc (1902, Anglia):
az első maihoz hasonló fejőgép szerkesztése. USA: a kalapszerű fejőkészüléket négy részre osztották, ezzel létrejöttek a fejőkelyhek. Fejőkelyhek csőszerű szerkezetek voltak. 1920: a mai fejőgépekkel megegyező géptípusok megjelenése.

11 A fejőgép kialakításánál a kézi fejést, vagy a borjú szopását utánzó eszközök létrehozására törekedtek. A hatékony gépi fejés fontos tényezője a tőgy jó előkészítése. A gépi fejés leglényegesebb eleme a vákuum. A fejőberendezés olyan gépcsoport, amely önmagában vagy külső áramforrásra kapcsolva a tehenek fejésére alkalmas. Alapvető szerkezeti egységük: - Fejőkészülék(ek), -Vákuumszolgáltató gépi csoport, annak vezetékei és szerelvényei.

12 Köszönöm a figyelmet!