4. EA: A talajpusztulás formái, hatásuk és kiterjedésük

Az előadások a következő témára: "4. EA: A talajpusztulás formái, hatásuk és kiterjedésük"— Előadás másolata:

1 4. EA: A talajpusztulás formái, hatásuk és kiterjedésük
az egyes talajpusztulási formák csoportosítása (fizikai és kémiai) és rövid ismertetése (erózió, defláció, tömörödés, porosodás, savanyodás, szikesedés, talajszennyezés stb.) az egyes talajpusztulási formák hatása az emberi és a természeti környezetre az egyes talajpusztulási formák területi elterjedése (hazánkban és külföldön) talajpusztulás térképek bemutatása (erózió, defláció, szikesedés, savanyodás) Szent István Egyetem, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

2 A talajpusztulás formái
Talajpusztulási formák csoportosítása fizikai kémiai - erózió, - defláció, - tömörödés, szerkezetromlás porosodás stb. - szikesedés, - savanyodás, - tápanyagkimosódás, - talajszennyezés. Szent István Egyetem, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

3 1. latin eredetű szó, erodare = kirágni,
A talajpusztulás formái Az erózió fogalma 1. latin eredetű szó, erodare = kirágni, Szent István Egyetem, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

4 A talajpusztulás formái
2. természetes erózió A Föld szilárd kérgé-nek kialakulása óta hat. Zavartalan természeti körülmények között lassan megy végbe, egyensúlyi állapot alakul ki a mállás és az anyag elhordása között (kivéve meredek falú kanyonokban, ld. kép). Szent István Egyetem, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

5 A talajpusztulás formái
3. gyorsított erózió: az emberi tevékenységek (erdőirtás, túllegeltetés, lejtőirányú talajművelés, közlekedés stb.) hatására kialakuló talajpusztulás. Szent István Egyetem, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

6 A talajpusztulás formái
Tömörödés A talajtömörödés elsődleges forrásai a nagy súlyú művelőeszközök, de jelentős tömörítő hatása van a nagy tömegben legelő állatok tömegének is. A káros tömörség kialakulásával csökken a talaj levegőzöttsége, nő a felszínen lefolyó csapadék mennyisége, s ezzel a talajba jutó csapadék mennyisége, a növények tápanyag- és vízfelvevő képessége stb. A települések, ipartelepek és a közöttük vezető utak számának növekedésével nő a lefedett és tömődött talajok mennyisége is. Szent István Egyetem, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

7 Szerkezetromlás, porosodás
A talajpusztulás formái Szerkezetromlás, porosodás A sokmenetes gazdálkodás nem csak a talajtömörödés kialakulásának, hanem a szerkezet romlásának is ‘kedvez’. Az ‘agyon’művelt talajok szerkezete folyamatosan romlik, amely folyamatot csak gyorsítja a gyakran művelt, így gyakran fedetlenül maradt talajfelszínre hulló csapadék szerkezetromboló hatása. Intenzív mezőgazdasági üzemekben gyakori az igen alacsony térfogat-tömegű felső, poros talajréteg kialakulása, amely mind az eróziónak, mind a deflációnak kevéssé áll ellent. Szent István Egyetem, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

8 A talajpusztulás formái
Savanyodás A savanyodás nehezen nyomon követhető jelenség, hiszen a logaritmikus skálán kifejezett pH változásához szeres koncentráció változásra van szükség ahhoz, hogy a különbségeket ki tudjuk fejezni. Ehhez járul az is, hogy a talaj pufferkapacitása jelentős mértékben képes tompítani a savanyító hatást, így amikor a pH csökkenést tapasztaljuk, már sokkal rosszabb a helyzet, mint azt gondolnánk, vagy ahogyan azt mérjük. Szent István Egyetem, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

9 A talajpusztulás formái
A savanyodás elsődleges okozójaként az ipart és a mezőgazdaságot szokták felsorakoztatni. A II. VH utáni időszakban a mg. azért került szóba, mert a műtrágyát kijuttatását központilag támogatták. Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy a mesze-zésre is jelentős támogatást kaptak a TSZ-ek, amely éppen a savanyodás elleni küzdelemben játszik fontos szerepet. Egyetemünkön Stefanovits Pál professzor úr évvel ezelőtti méréseivel összehasonlítva Simon Barbara (Agrokémiai és Talajtani Tsz) végzett a talajsavanyodás ütemére vonatkozó monitoring tevékenységet. Szent István Egyetem, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

10 A talajpusztulás formái
Szikesedés A szikes talajok kialakulásához alapvetően három tényező együttes hatására van szükség: - kevés csapadék/erős párolgás (ld. vízháztartás típusok) 0,5-2 méter Na+ - magas talajvízszint Na+ Na+ benne - sok Na+ Na+ Na+ Szent István Egyetem, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

11 A talajpusztulás formái
Talajszennyezés A közműolló nyílása, a csatornázás hiánya miatt településeink döntő többsége egy szennyvíztavon úszik. A különböző ipari tevékenységek következtében számos szennyezőanyag kerül talajainkba: - bányák meddőhányóiból, - iszaptározókból (ld. Verespatak), - olaj- és gázvezetékekből, benzinkutak tartályaiból, - veszélyeshulladék tározókból (radioaktív is!). Szent István Egyetem, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

12 A talajpusztulás hatásai
Szent István Egyetem, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

13 A talajpusztulás hatásai - erózió
Becslések szerint a Föld felszínének 25 %-án érvényesül az erózió hatása. A Föld folyói 4×1012 t/év görgetett, 1,2×1013 t/év lebegtetett, és 2,5×1012 t/év oldott hordalékot szállítanak a tengerekbe. Ld. „The limits”: Szent István Egyetem, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

14 A talajpusztulás hatása az emberi és a természetes környezetben itthon és külföldön
Szent István Egyetem, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

15 A talajpusztulás térképi megjelenítése
Szent István Egyetem, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet