A sertés és baromfi-ágazat versenypozíciója az EU-csatlakozás után

Az előadások a következő témára: "A sertés és baromfi-ágazat versenypozíciója az EU-csatlakozás után"— Előadás másolata:

1 A sertés és baromfi-ágazat versenypozíciója az EU-csatlakozás után
Nyárs Levente tudományos munkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet 1093. Budapest, Zsil u. 3-5

2 A világ sertéshústermelésének megoszlása (2003)
Világtermelés: 98,6 millió tonna Forrás: Ofival 2004

3 Sertéshústermelés alakulása Magyarországon (élősúly)
Forrás: FAO

4 A EU sertéshús termelése 2000 és 2004 között
Forrás: Ofival 2004

5 Részesedés a világ sertéshúsexportjából
Világ sertéshús-kereskedelme: 8,5 millió tonna Főbb exportőrök sertéshús-kereskedelme: 4,6 millió tonna Forrás: Ofival 2004

6 A sertéshús kereskedelem alakulása a főbb termelő országokban
Forrás: FAO

7 Egy főre jutó sertéshúsfogysztás az EU-ban (2004)
Forrás: Ofival, KSH

8 A vágósertés vágóhídi belépési ára az Európai Unió országaiban ("E" minőségi kategória)
Forrás: AKI

9 A vágósertés-termelés hatékonyságának nemzetközi összehasonlítása (2002)
Megnevezés Magyar-ország Kanada Dánia Hollandia Német-ország Francia-ország Egyesült Királyság Egy kocára jutó választott malacok száma (db/év) 15,8 19,17 23,20 22,90 21,22 21,26 21,54 Tömeggyarapodás (g/nap) 520 748 804 768 732 789 657 Takarmányhasznosítás (kg/kg) 4,03 2,69 2,7 2,62 2,94 2,81 Vágási súly (kg/élő testtömeg) 102 113 101 112 116 88,9 Forrás: AKII Statisztikai Osztály, valamint Danish Bacon and Meat Council

10 A hazai sertésállomány üzemméret szerinti megoszlása (2003)
Méretkategória (db sertés ) 1-9 10-49 50-99 1000 és felette Együtt Részesedés az üzemek számából 90,24 8,92 0,49 0,23 0,04 0,09 100,00 Részesedés a sertésállományból 21,97 15,13 3,18 3,74 2,28 53,70 Forrás: KSH Gazdaságszerkezeti Összeírás (2003)

11 Vágósertés Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások)
Ft/t Ft/t Ft/t Jövedelem: -681 Ft/t Forrás: AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások

12 A csatlakozás hatásai Tényleges hatások
A sertéshús közös piaci szervezetének átvételével a hazai szabályozás lényegesen egyszerűsödött. Megszűntek a közvetlen ágazat-specifikus nemzeti támogatások, beleértve az árhoz kötött minőségi támogatást is A magyar termelőknek a jelenleginél élesebb versenyben kell helytállniuk az EU piacán Az EU előírásoknak megfelelni nem képes vágóhidak bezárnak

13 Várható hatások Racionalizálódási folyamat a mezőgazdasági fázisban és a feldolgozásban még inkább felgyorsulhat. A csatlakozás óta nagy mennyiségben érkezik sertéshús a hazai piacra (elsősorban olcsóbb árfekvésű termékek és húsipari alapanyagok, továbbá apróhúsok) Az ágazat szereplőinek maguknak kell megszervezniük a termékpályát. Szigorú állatjóléti és környezetvédelmi előírásoknak megfelelni nem képes állattartó telepek bezárnak

14 Az ágazat versenyképessége javításának alapvető feladatai
A hatékonyság és megfelelőség javítása a tenyésztés és hizlalás modernizálásának (genetikai alapok, technológiai rendszerek, tartási körülmények stb.) nemzeti és vidékfejlesztési forrásokból történő támogatásával; Az elsődleges feldolgozás versenyképességének javítása közösségi beruházási támogatások segítségével, ezáltal kiszámítható felvevőpiac megteremtése; A biztonságos élelmiszer előállítás (eredetazonosítás és nyomon-követhetőség) követelményeinek megteremtése a közösségi jogszabályokkal összhangban; A termékpálya szervezettségének javítása, hosszútávú szerződéses kapcsolatok kiépítése, a piaci zavarok elhárítására kölcsönös biztosítási alapok létrehozása.

15 A baromfihústermelés megoszlása a főbb termelő országokban
Forrás: Ofival 2004

16 A baromfihústermelés alakulása Magyarországon
Forrás: KSH

17 A EU baromfihús termelése 2000 és 2004 között
Forrás: Ofival 2004

18 Részesedés a világ baromfihús-exportjából
Világ baromfihús-kereskedelme: 10,1 millió tonna Főbb exportőrök sertéshús-kereskedelme: 6,9 millió tonna Forrás: Ofival 2004

19 A főbb baromfihús exportőrök kivitelének alakulása
Forrás: FAO

20 Egy főre jutó baromfihús-fogysztás az EU-ban (2002)
Forrás: KSH, FAO

21 A brojler felvásárlási árának alakulása
Forrás: AKI Piaci Információs Osztály

22 A hazai vágócsirke-termelés naturális hatékonyságának összehasonlítása az EU legnagyobb csirkehús-termelő tagállamaival (2002) Megnevezés Magyarország Franciaország Hollandia Egyesült Királyság Hizlalási idő (nap) 42,5 45 41 44 Vágósúly (kg) 2,07 2,45 2,26 2,47 Takarmányfelhasználás (kg/kg) 1,97 1,88 1,78 1,85 Forrás: Baromfi Terméktanács, valamint Nyárs és Papp [2002]

23 A hazai brojler-állomány üzemméret szerinti megoszlása (2003)
Méretkategória (db) < 999 1  10 000 – ≥ Együtt Részesedés az üzemek számából 44,9 26,1 21,2 7,7 100,0 Részesedés a brojler-állományból 0,3 6,9 26,5 66,4 Forrás: KSH Gazdaságszerkezeti Összeírás (2003)

24 Vágócsirke Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások)
Ft/t Ft/t Ft/t Jövedelem: Ft/t Forrás: AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások

25 A csatlakozás hatásai Tényleges hatások
A baromfihús közös piaci szervezetének átvételével a hazai szabályozás lényegesen egyszerűsödött. Megszűntek a közvetlen ágazat-specifikus nemzeti támogatások, beleértve az árhoz kötött minőségi támogatást is A magyar termelőknek a jelenleginél élesebb versenyben kell helytállniuk az EU piacán

26 Várható hatások Racionalizálódási folyamat a mezőgazdasági fázisban és a feldolgozásban még inkább felgyorsulhat. Import nyomás (brazil, thaiföldi csirkehús) Szigorú állatjóléti és környezetvédelmi előírásoknak megfelelni nem képes állattartó telepek bezárnak Az EU szigorú forgalmazási szabályai és szabványai hatására az előírásoknak nem megfelelő vágóhidakról, továbbá a feketegazdaságból származó baromfihús visszaszorulására lehet számítani.

27 Az ágazat versenyképessége javításának alapvető feladatai
A hatékonyság és megfelelőség javítása a tenyésztés, hizlalás és tojástermelés modernizálásának (genetikai alapok, technológiai rendszerek, tartási körülmények stb.) nemzeti és vidékfejlesztési forrásokból történő támogatásával; A biztonságos élelmiszer előállítás (eredetazonosítás és nyomon-követhetőség) követelményeinek megteremtése a közösségi jogszabályokkal összhangban; A termékpálya szervezettségének javítása, hosszú távú szerződéses kapcsolatok kiépítése, megfelelő marketingstratégia kialakítása, ökológiai (szabad)tartás feltételeinek megteremtése; A termékpálya egészét felölelő koordinációk vagy integrációk kialakításának és működtetésének ösztönzése, támogatása.

28 Köszönöm a figyelmet