a területi információs rendszerben

Az előadások a következő témára: "a területi információs rendszerben"— Előadás másolata:

1 a területi információs rendszerben
A KSH szerepe a területi információs rendszerben Pukli Péter Központi Statisztikai Hivatal

2 A statisztikai információs rendszert a felhasználók igényei formálják.
Mi az igény a területi információs rendszerrel szemben? Mit kell támogatnia az információs rendszernek? Adjon átfogó képet a gazdasági-társadalmi fejlettség területi metszetéről. Szolgáltasson információkat a fejlesztési programokhoz, hogy a gazdaság fejlesztése területi metszetben is megalapozott legyen.

3 A területi adatok iránti kereslet folyamatosan nő.
Hajtóerői: A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. Törvény az EU csatlakozás a területfejlesztési programok, NFT operatív programjai, a kistérségi funkció felerősödése, a közigazgatás reformja,

4 A felhasználók kormányzat, területfejlesztési intézményrendszer,
az önkormányzatok vezetői és szakapparátusai, kutatók, üzleti szféra, oktatási és egészségügyi intézmények, non-profit szervezetek, média.

5 Milyen formákban testesül meg e támogatási funkció?
Helyzetelemzésekhez szükségesek az időben ismétlődő állapotfelvételek a társadalomról, a gazdaságról. Statisztikai monitoringhoz a gazdasági-társadalmi folyamatok regisztrálása területi ismérvek mentén. A területi kutatáshoz, elemzésekhez módszertani támogatás (mutatók, nomenklatúrák).

6 Információk a helyzetelemzésekhez.
a társadalmi-gazdasági folyamatok térszerkezetének és az azokra ható tényezőknek az elemzése, a terület és településfejlesztés kiemelt célterületeinek meghatározásához tényadatok, a települések közötti valós munka- és lakóhelyi, közlekedési kapcsolatok elemzése (centrum-periféria; kistérségi kapcsolatrendszer).

7 Módszertani támogatás.
mutatószámok, a szakstatisztikák legfontosabb fogalmai, elemzési módszerek, nomenklatúrák, tevékenységi osztályozás (TEÁOR), termék osztályozások, területi nomenklatúra.

8 Egy kitüntetett indikátor: a területi GDP.
között továbbra is támogatási cél az alacsonyan fejlett NUTS 2 régiók felzárkóztatása (három év átlagában az egy lakosra jutó, GDP nem éri el az EU átlag 75,0%-át) A 7 hazai NUTS 2 régió végéig az 1. célkitűzés alá tartozik. A közötti fejlesztési időszakban a Közép-Magyarországi régió kikerül az ún. konvergencia régiók közül. A 6 másik NUTS 2 régiónk továbbra is konvergencia régió.

9 Az érvényes EU NUTS szabályozás hazai szintjeinek összefoglalása, 2006. október 1.
NUTS 1 – statisztikai nagyrégió: NUTS 2 – tervezési, statisztikai régió: NUTS 3 – megye, főváros: LAU 1 – területfejlesztési kistérség: LAU 2 – települések:

10 Adatforrások. I. A KSH településstatisztikai adatbázis rendszere,
a T-STAR (LAU 2 szinten mintegy 600 változó). II. Az Eurostat REGIO adatbázisa. III. Megyei-regionális statisztikai adatbázis – MR-STAR. IV. Az Eurostat városi statisztikai adatgyűjtése, az Urban Audit. V. az Országos területfejlesztési és területrendezési információs rendszer, a TeIR.

11 I. A T-STAR Témakörök: Terület, lakónépesség, állandó népesség, népmozgalom, Munkanélküliség, személyi jövedelemadó, Lakásállomány, lakásépítés, közműellátás, környezet, Egészségügy, szociális ellátás, önkormányzati segélyezés, Oktatás, kultúra, igazságszolgáltatás, Gazdasági szervezetek, Kereskedelem, idegenforgalom, gépjárművek, telefon, kábeltévé, Önkormányzati költségvetés.

12 II. Az Eurostat REGIO adatbázisa
Témakörök: Mezőgazdasági statisztika, Népesedés statisztika, Nemzeti számlák, Oktatás, Munkaerő-piaci statisztika, Migrációs statisztika, Tudomány és technológia, Gazdaság-szerkezeti statisztika, Egészségügyi statisztika, Turizmus statisztikája, Közlekedési és energia statisztika, Környezeti statisztika.

13 III. Megyei-regionális statisztikai adatbázis – MR-STAR
Az Eurostat REGIO adatbázisának mintájára, annál bővebb tartalommal építette ki a KSH. A társadalomstatisztikai adatokat általában 1990-től, a gazdaságstatisztikai adatokat 1992-től tartalmazza. Az adatbázis témacsoportjainak száma 28, változóinak száma több mint 3300.

14 Témakörök:

15 IV. Az Eurostat városi statisztikai adatbázis, az Urban Audit
Az Eurostat részletes városi statisztikai adatok gyűjtését határozta el az 1990-es évek végén. Az EU-27-ek 258 városára vonatkozóan rendelkeznek jelenleg adatokkal, A gyűjtött változók száma 333, a számított indikátorok száma 265, Referencia évek: 1991, 1996, 2001. Hazai viszonylatban valamennyi lakos feletti városra, (Budapest, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Debrecen, Győr, Kecskemét, Székesfehérvár és Szeged) kiterjed.

16 A KSH honlapjáról letölthető területi kiadványok (válogatás)
A KSH regionális igazgatóságainak negyedéves tájékoztatói, 2006 A gazdasági fejlődés regionális különbségei Magyarországon, 2005 A gazdasági versenyképesség területi különbségei Magyarországon, 2005 A jövedelem és a fogyasztás területi különbségei, 2006 Közép-Európai régiók az európai unióban, 2005 A tervezési-statisztikai kistérségek fontosabb adatai, 2004 A bruttó hazai termék területi különbségei, 2003

17 Adatbázisok – letölthető katalógussal és ismertetővel
T-STAR, BP-STAR – településstatisztika és budapesti kerületi adatbázis MR-STAR – megyei és regionális statisztikai adatbázis MATÉRIA – magyar közigazgatási térinformatikai adatbázis BUTÉRIA – budapesti kerületsoros térinformatikai adatbázis TER – INFO CD – a területi számjelrendszer lekérdezhető adatbázisa Területi atlasz

18 A TeIR az Országos területfejlesztési és területrendezési információs rendszer.
A területi statisztikai adatbázisok, a népszámlálások, a mezőgazdasági összeírások és a mikrocenzusok település, illetve megyesoros adatainak legfontosabb felhasználója és másodlagos forrása. A TeIR a hivatalos statisztikai szolgálat tagjaitól, közigazgatási nyilvántartásokból és regiszterekből vesz át adatokat. Adatbázisát térinformatikai alkalmazásokkal kiegészíti.

19 Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer adatbázisai (a hozzáféréssel rendelkezők számára érhető el)

20 A TeIR szolgáltatásai a hozzáféréssel rendelkezők számára
Térinformatikai alkalmazások, Interaktív elemző rendszer, Támogatási alrendszer, Eurostat adatkezelő, Régiók helyzetelemzése, Regionális, megyei, kistérségi és települési helyzetképek (új) Kistérségi információs modul, Települési adatok lekérdezése, Elkészített elemzések használata, Intézmények illetékességi területének lekérdezése

21 Hogyan tovább: a KSH és az Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az ÚMFT ágazati és regionális anyagaiba, az egyes operatív programokba beépültek a KSH által gyűjtött statisztika adatok. Az ágazati koncepciók megalapozásában, a helyzetértékelések elkészítésében közreműködött a KSH. Az Értékelési Albizottság és az Indikátor Munkacsoport munkájában részt vettek a KSH munkatársai. Az ÚMFT társadalmi egyeztetésre kiküldött változatának 91 indikátorát két lépcsőben ellenőrizte a KSH. A KSH és az NFÜ együttműködési megállapodásban rögzíti a további munkát.

22 Hogyan tovább: a felhasználói igények kielégítésében
Korlátok: a számviteli előírások (székhely, telep), a teljeskörű adatgyűjtések költségigénye, (3,5 millió háztartás, 2 millió gazdasági egység) az adatszolgáltatók terhelhetősége, a területi nomenklatúra részletezettsége, az egyedi adatok kezelésére vonatkozó szigorú rendelkezések. Bővítési lehetőségek az adatforrásokban: a hivatalos statisztikai szolgálatba tartozó szervek adatgyűjtéseinek koordinált felhasználása, a közigazgatási nyilvántartások, regiszterek adatainak hasznosítása.

23 Fejlesztendő területek a területi információs rendszerben.
a felhasználók igényeinek és elégedettségének feltérképezése, az elektronikus tájékoztatási formák fejlesztése (ingyenes területi adatbázis az interneten), elemi szintű adatbázisok létrehozása, ügyfélközpontú, magas szakmai színvonalon működő és széles körű szolgáltatást nyújtó információs ügynökségi hálózat.

24 Fejlesztendő területek a területi információs rendszerben (folytatás)
A területi negyedéves tájékoztatók összefoglaló értékeléssel és összefoglaló jellegű táblázatokkal (kapcsolódási lehetőséggel a STADAT területi blokkjához), Hagyományőrzés az 1957 óta minden évben megjelenő megyei statisztikai évkönyvek tekintetében.

25 T-STAR, MR-STAR Felhasználó: államigazgatás, üzleti szféra, kutatók.
Cél: széles körű hozzáférés biztosítása. Tartalom: települési, illetve megyei-régiós adatok. Forma: elektronikus. Fejlesztés: tájékoztatási adatbázisba töltés.

26 STADAT területi blokkja
Felhasználó: mindenki. Cél: összefoglaló területi tájékoztatás széles rétegeknek. Tartalom: megyei adatok. Forma: elektronikus. Fejlesztés: régiós adatok betöltése, mutatókör felülvizsgálata.

27 Területi statisztikai évkönyv
Felhasználó: sokrétű csoport. Cél: összefoglaló területi tájékoztatás széles rétegeknek. Tartalom: régiós, megyei, kistérségi, egyéb adatok. Forma: nyomtatott + CD. Fejlesztés: átfedések megszüntetése, CD-fejlesztés.

28 Megyei évkönyvek Felhasználó: helyi államigazgatás, szakapparátus.
Cél: helyi igényeknek megfelelés. (Hagyományőrzés) Tartalom: régiós, megyei, kistérségi, települési adatok. Forma: nyomtatott + régiós CD. Fejlesztés: átfedések megszüntetése, elektronikus forma.

29 Negyedéves tájékoztató
Felhasználó: helyi államigazgatás. Cél: helyi, évközi adatigényeknek megfelelés. Tartalom: régiós, megyei adatok, elemzés. Forma: elektronikus. Fejlesztés: STADAT-tal összekapcsolás, összefoglaló jelleg kialakítása.

30 Elemzések (sorozat) Felhasználó: helyi és országos szinten érdeklődők.
Cél: színvonalas elemzés. Tartalom: régiós, megyei, kistérségi elemzés. Forma: nyomtatott. Fejlesztés: NFT-hez kapcsolódó tematikus és átfogó elemzések készítése.

31 Információszolgálat Felhasználó: mindenki.
Cél: ügyfélközpontú, magas szakmai színvonalon működő ügynökség. Tartalom: minden területi statisztika. Forma: közvetlen szolgáltatás. Fejlesztés: igényfelmérés, visszacsatolás.

32 Köszönöm a figyelmet!