Vörösmarty Mihály munkássága

Az előadások a következő témára: "Vörösmarty Mihály munkássága"— Előadás másolata:

1 Vörösmarty Mihály munkássága
Készítette: Kiss Vilmos 7/A osztály

2 Arcképe

3 Életrajza 1800. december 01-jén született Kápolnásnyéken.
Édesapja idősebb Vörösmarty Mihály, édesanyja Csáty Anna. Az elemi iskolát Puszta-Nyéken ( ), a középiskolát a székesfehérvári ciszterci ( ) és a pesti piarista gimnáziumban ( ) végezte ben a pesti egyetem joghallgatója volt. 1822-től 1823-ig joggyakornok volt Csehfalvi Ferenc alispán mellett Görbőn december 20-án letette az ügyvédi vizsgát. ben a kor legjelentékenyebb tudományos folyóiratát, a Tudományos Gyűjteményt és szépirodalmi mellékletét, a Koszorút szerkesztette. A Magyar Tudományos Akadémia november 17-i alakuló ülésén Vörösmartyt rendes tagjává választotta. 1837-től 1843-ig Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel szerkesztette az Athenaeumot. 1842-től a Nemzeti Kör elnöke, 1847-től az Ellenzéki Kör alelnöke.

4 Életrajza 1843. május 9-én feleségül vette a nála 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurát ( ); négy gyermekük született: Béla, Ilona, Erzsébet és Mihály, aki kisgyermekként meghalt. 1848. július 10-én a bácsalmási választókerület országgyűlési képviselővé választotta júniusában a kegyelmi törvényszék közbírájává nevezik ki. A világosi fegyverletétel után hosszabb ideig bujdosnia kellett. Közben egyik lánya meghalt, egészségi állapota megromlott. 1850-ben Pesten följelentette magát a katonai törvényszéken. Májusban házat és földet vásárolt a Fejér megyei Baracskán, 1853 tavaszán Kápolnásnyéken. Betegsége 1853 őszén fordult komolyabbra novemberében az egész család Pestre költözött, hogy állandó orvosi felügyelet alatt lehessen november 19-én meghalt. November 21-én temették el a Kerepesi temetőben.

5 Sírja a Kerepesi temetőben

6 Munkássága 20-as évek: az útkeresés időszaka. Az epika területén az elbeszélő költemények (Cserhalom, Tündérvölgy, Délsziget, A rom) jellemzik. Megjelennek a nemzeti történelem eseményeit feldolgozó, felidéző balladák (A Buvár Kund). A dalok között megjelennek a népies dalok (A gyászkendő), a helyzetdalok (Laboda kedve). A ’20-as évek legnagyobb költői teljesítménye a Zalán futása.

7 Munkássága 30-as évek: a költői kiteljesedés időszaka. A Csongor és Tünde (1830) a legszebb és legzeneibb hangzású magyar mesejáték. Ebben az időszakban írja a Szózat című művet. (1836.) Hazafias epigrammák: Magyarország címere (1832.), A Guttenberg-albumba (1838.) 40-es évek: Liszt Ferenchez (1840.), Keserű pohár (1843.), Gondolatok a könyvtárban (1844.), Az emberek (1846.)

8 Munkássága 4. Költészete a forradalom és szabadságharc időszakában: Nem igazán jelentős művészi szempontból. Néhány meggyőző, a napi problémákhoz igazodó vers jellemzi csak. Szabadsajtó (1848. március 15–16.) 5. Költészete a szabadságharc bukása után: Emlékkönyvbe (1849), Előszó (1850–51 tele), A vén cigány (1854.)

9 Költészetének általános jellemzői
Vörösmartyt egyszerre foglalkoztatták a nemzeti és az egyetemes emberi létezés problémái. Ez utóbbiban XIX. századi irodalmunkban szinte egyedül áll. Érdekelték az emberi létezés végső kérdései, egyik fő kérdése: van-e fejlődés a történelemben, vagy pedig az emberiség visszatér a kiindulópontjához. Töprengő, kételkedő alkatú ember volt. Vörösmarty a magyar irodalom egyik nagy mítoszteremtője, önálló szimbólumrendszert teremtett.

10 Vörösmarty Mihály: EMLÉKKÖNYVBE
„Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett Tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.” 1839. május 9. előtt

11 Köszönöm a figyelmet!