Megújuló energiák Putz Attila Start Huschekné Szabó Ildikó

Az előadások a következő témára: "Megújuló energiák Putz Attila Start Huschekné Szabó Ildikó"— Előadás másolata:

1 Megújuló energiák Putz Attila Start Huschekné Szabó Ildikó
Türr István Gimnázium és Kollégium Pápa,Fő u. 10. Start

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3-5 Mik a megújuló energiaforrások? 3
Jelentősége Hasznosítása Fajtái Biomassza Napenergia Szélenergia Vízenergia Összefoglalás Teszt Források

3 Mik a megújuló energiaforrások?
A megújuló energiaforrások olyan tartós energiahordozók, amelyek folyamatosan újratermelődnek, tehát kimeríthetetlenek.

4 Jelentősége A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, szemben a nem megújuló energiaforrások használatával nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat, mint az üvegház-hatás, levegőszennyezés, vízszennyezés. Nem csupán a globális felmelegedési válság, hanem a globális kőolaj kitermelés időbeli tetőzése miatt is szükségszerű a nem megújuló erőforrásoktól való elhatárolódás.

5 Hasznosítása A megújuló energiaforrások hasznosítása lehetőséget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa elő villamos energiájának, üzemanyagának és vizének (Pl. Használati meleg víz előállítás, fűtésrásegítés napenergiával) a nagy részét.

6 Fajtái

7 Biomassza Mi a biomassza?
A magyarban a massza fogalma – a latin jelentés nyomán – inkább alaktalan, formálható (például konyhai) anyagot jelez. A hazai megújuló energiaforrások között jelenleg, es várhatóan a jövőben is, a legnagyobb szerepe a biomasszának lesz. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok. A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1 éven belül újratermelődik, megteremtve ezzel a fenntartható fejlődés és energiagazdálkodás lehetőségét.

8 Története Napjainkig a tüzelőanyagok történelme lényegében a biotűzelőanyagok történelme volt. Eltekintve a forrásoktól, a tengerpartokon illetve a felszínre bukkanó szénrétegeknél talált széntől, a 17. századig a biomassza volt az egyetlen hőforrás a Napon kívül. Ebben az időben a világításban az állati és növényi olajok, valamint a faggyú gyertyák égetése játszott nagy szerepet.  Biomassza erőmű A legkorábbi bioenergia az igavonó állatok erejéből származott és még ma is hasznosított energiaforrás, a legnagyobb arányban a fejlődő országokban, ahol leginkább a kis farmokon ez a legelérhetőbb energiaforrás, 80-90%-ban Afrikában és Ázsiában ez a legjellemzőbb.

9 Története II.  Az ipari forradalom elején a fát felváltotta a szén. Az ipari fejlődést általában három egymással ellentétes dologgal magyarázzák: A növekvő jólét a kívánt technikai innovációnak kedvező alapfeltételeket biztosított. Ez vezetett a gépek növekvő használatához, amelyhez a szén sokkal jobb üzemanyag volt, mint a fa. A tudományos találékonyság széleskörű technológiai változást eredményezett, a fát felcserélő szénből származó energia hasznosításával. A növekvő jólét csak egy következménye volt az iparosodásnak. A népességnövekedés, a szegénység és a fa növekvő ára késztette a szén előtérbe kerülését, amely sokkal kisebb készletben állt rendelkezésre. A külszíni szén készletek hamar kimerültek és szükségessé vált a mélybányászata, illetve a víz mélyből történő kiszivattyúzása.

10 Felhasználása A biomassza, mint energiaforrás a következőképpen hasznosítható: 1. Közvetlenül: - tüzeléssel, előkészítés nélkül, vagy előkészítés után 2. Közvetve: - kémiai átalakítás után (cseppfolyósítás, elgázosítás), folyékony üzemanyagként vagy éghető gázként   alkohollá erjesztés után üzemanyagként - növényi olajok észterezésével biodízelként - anaerob fermentálás után biogázként. A biomassza energiahordozók kis- és közepes teljesítményű decentralizált hő- és villamos energiatermelésre, valamint motorhajtóanyagként hasznosítható viszonylag alacsony energiasűrűsége miatt.

11 Felhasználása

12 Napenergia A Nap energiája hő és fény formájában éri el a Földet , melyet az emberiség ősidők óta hasznosít, egyre fejlettebb technológiák segítségével. A napenergiához kapcsolódó technológiák, mint a napfűtés, a fotovoltaikus berendezések, a naperőművek vagy a napenergiát felhasználó épületek segíthetnek megoldani az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásokat. A megújuló energiaforrások klasszikus formájának elsősorban a napenergiát tekintjük. A napenergia elméleti potenciálja rendkívül nagy, ugyanakkor a gyakorlati részvétele kicsi; például a hazai energiaellátásban a megújulók között a legkisebb.

13 Napenergia a történelemben
Különösen Dél-és Észak-Amerikában imádták a Napot a primitívnek nevezett népek, mivel minden nap újra és újra felkelt és "megújult". Így természetfeletti erőt is tulajdonítottak neki. Az ókori Görögországban több neki szentelt templom is volt nevezetesen a Helio és az Apollo.  A rómaiaknál fontos szerepet kapott a görög tervezésű, beépített ablakok és struktúrák továbbfejlesztése, amelyek lehetővé tették számukra, hogy képesek legyenek több napfényt az épületekbe engedni. Ez abban is nagy szerepet játszott, hogy növénykultúrájuk magas szintűre fejlődjön.

14 Az első prototípusok Az első napkollektorokat ismeretlen emberek csináld magad rendszerei voltak, és a 18. században kezdtek el vele tudatosan foglalkozni. A napelem cellák, más néven PV sejtek, tulajdonképpen akkor jöttek létre, amikor három amerikai felfedezte a félvezetők tulajdonságait.. Ez idő tájt az 1950-es PV sejtek valójában még nem voltak a megfizethető kategóriában, mára azonban a műholdas iparban való használat következtében a napenergia-ágazat fenntartható lett. A PV sejtek szolgálnak a fő energiaforrásként az űrben is. Ha napelem vagy napkollektor rendszert szeretnénk telepíteni, sose felejtsünk el tájékozódni az ezzel foglalkozó cégek ajánlatairól, ezek közül számos a legkönnyebben az interneten keresztül érhető el a legkönnyebben és leggyorsabban

15 Felhasználása

16 Szélenergia Szélenergia: energiahasznosítási módszer, amely folyamatosan erős széljárású területeken, közvetlen munkavégzésre vagy elektromos energia előállítására kialakított szélerőgéppel történik.

17 Története Az első szélmalmot feltehetőleg a perzsák építették. Az idők folyamán a szélmalmoknak sok területen volt nagy szerepük, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Az első megbízható emlék a VII. sz.-ból származik. Ez egy víz emelésre, gabona őrlésre használt szerkezet volt. XIII. sz.-tól kezdve terjedt el Norvégiában a vízszintes tengelyű szélkerék. Ez azért volt döntő lépés, mert ha a szélirány megváltozott képesek voltak átállítani a gépezetet. A XVI- XVII sz.-ban élte fénykorát a szélmalom ott, ahol a szélre biztosan lehetett számítani (a tengerpartokon). Pl. Hollandiában már 1700-as években 8000 szélmalom működött, melyek 5-10 kW teljesítményt is elértek, ami MW-ot jelentett. Ezzel az erővel már fűrésztelepek, fémmegmunkáló üzemek is dolgoztak. Hollandián kívül még nagyon sok helyen használtak szélmalmokat, szélerőgépeket.

18 Története II. Csak századunkban kezdődött el a szél, mint villamos energia előállítására alkalmas energiaforrás felhasználása. Mára viszont elmondható hogy a szélenergiát főleg ilyen célból hasznosítják. A szélmotorokkal, szélerőgépekkel, kevés kivételével, villamos energiát akarunk fejleszteni. Az első nagy szélerőmű I941-ben épült Vermont álamban, mely 1,25 MW teljesítményű volt, de négy év múlva egy katasztrófa következtében ( leszakadt az egyik lapátkerék) tönkre ment ben Howards Knobon (USA) megépítettek egy olyan berendezést, mely 200 család energiaigényét fedezte. Ez jelentős előrelépés volt a villamos energia termelés szempontjából. 

19 Felhasználása A szélerőművek villamos teljesítményének
növekedése a világon a következőkeppen alakult:

20 Vízenergia Az alapvetően napenergia-eredetű, ezért megújulónak tekinthető /víz-körforgás/ vízenergia felhasználása több ezer éves múlttal rendelkezik. A régészeti leletek alapján ismerünk 5000 éves öntözőrendszereket, de a vízkereket (tehát a vízenergia átalakítását mechanikai munkává) már biztosan használták a nagy ókori birodalmak (Egyiptom, Kína, India). Vízimalmokat működtettek a rómaiak és a görögök egyaránt.

21 Története A víz energiáját az emberiség már a történelmi időkben is használta. A régi kultúrákban, Kínában, Egyiptomban és Mezopotámiában leginkább a vízkerekeket alkalmazták a mezőgazdasági területek öntözésére és ivóvíz ellátásra. A római időkben jelentek meg a vízimalmok; az úszó hajókra felépített úszómalmok, amik gabonát őröltek, csakúgy mint part menti társaik. Felhasználták a vízkerekek forgási energiáját a kovács- műhelyekben kalapálásra és fújtatásra, a fűrészmalmokban a faanyag darabolására. Később a bányákból is a víz energiájával szivattyúzták ki a talajvizet. A vízimalmok ideje az gőzgépek megjelenésével (1765) áldozott le.

22 Felhasználás A vízenergia hasznosítás reneszánsza 1830-tól köszöntött be, ekkor jelentek meg az első vízturbinák és szorították ki a vízkerekeket. A turbinák a nagy esésű és nagy energiájú vizet is tudták hasznosítani, és 1866-tól, a Werner von Siemens által megépített generátor segítségével villamos árammá tudták alakítani mozgási energiájukat. A villamos ipar fejlődésével párhuzamosan a vízenergia alkalmazása is folyamatosan bővült, modernizálódott ben New York-ban megépíti Thomas Alva Edison az első elektromos művet, ugyanebben az évben Nicola Tesla felfedezi a váltóáramot. Az első váltóáramú erőművet is ő álmodja a Niagarára, mely 1896-ban áll üzembe. Világszerte a 80-as évekre a kis erőművek nagy részét (csak Németországban 50,000 berendezést) bezártak az olcsó fosszilis energiáknak "köszönhetően". Napjainkban megváltoztak a trendek, a megújuló energiák lassan előtérbe kerülnek, a régi malomvíz csatornákat rendbe teszik, a berendezéseket kicserélik, és egyre több kis erőmű kezdi meg ismét a villamos energia termelést.

23

24 Mit nevezünk megújuló energiának?
Teszt A megújuló energiaforrások olyan tartós energiahordozók, amelyek folyamatosan újratermelődnek, tehát kimeríthetetlenek. A megújuló energiaforrások olyan tartós energiahordozók, amelyek folyamatosan újratermelődnek, tehát kimeríthetők.

25 Melyik energiából használunk a legtöbbet?
Napenergia Biomassza Szélenergia

26 Rossz válasz! vissza

27 Rossz válasz! vissza

28 Jó válasz! Következő

29 Gratulálok!

30 Köszönöm a figyelmet! Források
Tankönyv Köszönöm a figyelmet!