Bekezdésformázás Készítette: Kiss Ádám Felkészítő tanár: Salamon Róza Dr. Török Béla Általános Iskola 1142 Bp. Rákospatak u. 101.

Az előadások a következő témára: "Bekezdésformázás Készítette: Kiss Ádám Felkészítő tanár: Salamon Róza Dr. Török Béla Általános Iskola 1142 Bp. Rákospatak u. 101."— Előadás másolata:

1 Bekezdésformázás Készítette: Kiss Ádám Felkészítő tanár: Salamon Róza Dr. Török Béla Általános Iskola 1142 Bp. Rákospatak u. 101.

2 Az itt következő formázási lehetőségek bekezdések egészére vonatkoznak, tehát nem szükséges karaktereket kijelölnünk, hanem arra a bekezdésre vonatkoznak a beállítások, amelyben a kurzor elhelyezkedik. Természetesen amennyiben több bekezdésre is egyszerre szeretnénk bizonyos formázási műveleteket elvégezni, úgy a kívánt bekezdések kijelölése válik szükségessé. A szöveg igazítása Alapértelmezés szerint ha a szövegszerkesztővel írunk egy szöveget (vagy egy írógéppel), akkor a szöveg bal oldala mindig ugyanazon a függőleges pozíción kezdődik, jobboldala azonban nem feltétlenül, így a szöveg jobb széle egyenetlenné, cikk-cakkossá válhat. Ezt a szövegmegjelenítési módot nevezzük balra igazításnak, mivel a begépelt szövegnek a baloldala az, amelyik egyenesre ki van igazítva.

3 Bizonyos esetekben szükséges lehet jobbra igazítani a szöveget, például aláírások esetében. A középre igazításra általában címek esetén van szükség. Mindezeket az igazításokat a Formátum menü Bekezdés pontjának Behúzás és térköz részében, az Igazítás listával választhatjuk ki, vagy pedig az eszközsor ikonjaival. A bekezdés széleinek megjelenését és elhelyezkedését határozza meg: A bekezdés lehet jobbra zárt, balra zárt, középre igazított, sorkizárt (kiegyenlített).

4 Behúzások A behúzás azt jelenti, hogy meghatározzuk, hogy milyen szélesek legyenek a bekezdések, azaz a normálishoz képest a bal- illetve jobb szélük esetleg mennyire térjen el. Különlegesen hasznos lehet még az első sor behúzásának külön kezelése, amelyet bekezdésenként esztétikai szempontból gyakran megteszünk. A bekezdésformázó párbeszédablakban beállíthatjuk a bal- és a jobboldali behúzás mértékét, valamint azt is, hogy megadott mértékben az első sort beljebb kezdjük a többinél. Ugyanez a feladat megoldható a vonalzón is.

5 Térközök A térközök részben megadhatjuk, hogy a bekezdés előtt és után mennyi hely maradjon ki, valamint azt is megadhatjuk, hogy szimpla, dupla, másfél sornyi, vagy egyéb mértékű legyen a sorok közötti távolság.

6 Sorköz A sorköz állítási lehetőség a sorok közötti távolság beállítását jelenti. Egy bekezdésen belül állíthatunk a sorok közötti távolságon a Bekezdés párbeszédpanelen az Térköz csoport parancsai segítségével. Beállíthatjuk a sorköz értékét pontokban vagy választhatunk a következő lehetőségek közül: Szimpla:Az adott sorban lévő legnagyobb méretű karakternél valamivel nagyobb. Másfél:Az egyszeres sorköz értékének másfélszerese. Dupla:Az egyszeres sorköz értékének kétszerese. Legalább: Legalább mekkora üres hely legyen a sorok között. Az értéke beállítható a Értéke mezőben. Pontosan: Pontosan mekkora üres hely legyen a sorok között. Az értéke beállítható a Értéke mezőben. Többszörös: Hány sornyi üres hely legyen a sorok között. Az értéke beállítható a Értéke mezőben.

7 A sorközök gyors beállítására használhatjuk a Kezdőlap menüszalagon a Bekezdés ikoncsoport Sorköz ikonját is. Tabulátorok fajtái Balra igazító típus a szöveg elejét határozza meg. Gépelés során a szöveg e ponttól jobbra halad. Középre igazító típus a szöveg közepét határozza meg. Gépelés során a szöveg e ponttól jobbra és balra halad. Jobbra igazító típus a szöveg végét határozza meg. Gépelés során a szöveg e ponttól balra halad. Decimális típus a számokat tizedesvessző körül igazítja el. A tizedesjel helye a számjegyek mennyiségétől függetlenül változatlan marad. (A számjegyek csak a tizedesjel köré igazíthatók; ezzel a tabulátorral nem rendezheti a számokat más karakterek, például elválasztójel vagy és-jel köré.)

8 Szövegbeosztás Fattyú- és árvasorok: itt állíthatjuk be, ha nem engedjük meg, hogy a bekezdés első (fattyúsor) vagy utolsó sora (árvasor) külön lapra kerüljön. Együtt a következővel: itt állíthatjuk be, ha a kijelölt és az azt követő bekezdés közt nem engedélyezzük az oldaltörést. Egy oldalra: Ha a bekezdések belsejében nem engedélyezzük az oldaltörést, akkor válasszuk ki az Egy oldalra jelölőnégyzetet. Sorok számozása nélkül: Ha a szakaszban bekapcsoltuk a sorszámozást, de a kijelölt bekezdésekben a sorszámokat nem szeretnénk megjeleníteni, akkor jelöljük be ezt a jelölőnégyzetet. A Nincs elválasztás jelölőnégyzettel az automatikus elválasztást kapcsolhatjuk ki vagy be a kijelölt bekezdésekben.

9 Iniciálé Iniciálét a Beszúrás menüszalag Szöveg csoportjában található Iniciálé parancsával készíthetünk. Első lépésben ki kell választanunk a típusát. Ha a Süllyesztett típust választjuk akkor az iniciálé a szövegtörzsbe kerül, és egy hosszabb bekezdés jobbról és alulról körülveszi. A Margóra menüpontot választva az iniciálé a margóra kerül. Ekkor a szövegtörzsben nem foglal helyet.

10 Aláírás formázása Gyakori példa a tabulátorok használatára levelekben és más dokumentumokban is az aláírás helyének elkészítése. A pontozott vonalat általában egy balra és egy jobbra igazító tabulátor között helyezzük el, ahol a kitöltést a jobbszélső tabulátornak kell beállítani, mert előtte helyezkedik el a vonal. A következő bekezdésben a nevet egy középre igazító tabulátor segítségével készítjük el. A középre igazító tabulátort pontosan a vonal közepénél kell elhelyezni.

11 A felsorolásnak három fajtáját készíthetjük el szövegszerkesztő program segítségével. Készíthetünk: szimbólummal ellátott felsorolást, számmal ellátott felsorolást, többszintű felsorolást. Minden külön felsorolás pont egy-egy bekezdés. Minden bekezdés Enter-rel zárul.

12 Források http://informatika.gtportal.eu/index.php?f0=w3_bek_form http://ecdlweb.hu/index.php?title=Word_2003_- _Bekezd%C3%A9sform%C3%A1z%C3%A1s képek