PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés

Az előadások a következő témára: "PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés"— Előadás másolata:

1 PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés
Környezetmenedzsment rendszerek A KIR szabványosításának folyamata: BS 7750; EMAS; ISO 14001 PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés

2 Bevezetés, történeti áttekintés
ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Bevezetés, történeti áttekintés Szabványosítás fogalma, célja, alapelvei Európai szabványügyi szervezetek Környezeti menedzsment rendszerek: BS 7750 ISO es szabványcsalád EMAS Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban.

3 Bevezetés Az első szabványok időszámításunk előtt két ezer évvel jelentek meg Kína első császárának, Qin Shi Huangdi utasítására. (pl. az ivóvízvezetékek, a városkapuk szélességének, a országutak méreteit illetően). A szabványok azóta sokat változtak az egyes országok elképzelései, a nemzeti szinten érvényben levő szabályozások szerint. Az új irányzat 1985-ben születik meg az Európa Tanács 1985 májusi (COM.85/C136/01) rendeletével. Ennek alapját, a technikai követelmények és a szabványosítási politika egybehangolása képezi. Az új értelmezési módban kidolgozott szabványok célja biztonság minden fokon, egészség- és környezetvédelem.

4 Az egybehangolt szabványok a következő követelményeknek kell, hogy eleget tegyenek
− termék vagy termékcsoportokra vonatkozzanak és ezek csak a lényeges sajátosságokban kell megfeleljenek az előírásoknak (ezt a 22 darab alapirányzat tartalmazza). − az EU megbízásából készüljön − legalább egy tagországban, nemzeti szabványként alkalmazzák − az EU Hivatalos Közleményében kell megjelenjen. Az új egybehangolt szabványok nem kötelező érvényűek, de, ha valamely ország szabályzórendszerében megjelenik, azonnal kötelező jelleget nyer.

5 XIX. század Az első vállalati szabványok Angliában a 19. század elején jelentek meg. A mai értelemben vett formális vagy szervezett szabványosítás a 19. század végén alakult ki, mert az ipar akkor érte el azt a fejlettségi szintet, amely ezt szükségessé tette. (ágazati szabványok) Az országos hatáskörű szabványügyi szervezetek a 20. század első évtizedeiben alakultak meg, legelőször Angliában, 1901-ben. 1906-ban a nemzetközi szervezetek közül elsőként létrehozták a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottságot (IEC).

6 A szabvány definíciója a nemzeti szabványosításról szóló 1995
A szabvány definíciója a nemzeti szabványosításról szóló évi XXVIII. Törvény szerint: „elismert szervezet által alkotott, vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan dokumentum, amely tevékenységre, vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat, vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb."

7 A szabványosítással elérendő legfontosabb célok a következők:
- Rendeltetésre való alkalmasság: a termékek, eljárások, szolgáltatások a felhasználási szándéknak megfelelőek legyenek. - Biztonság (élet-, egészség- és munkavédelem): a termelés eszköz, vagy fogyasztási cikk, az eljárás, a szolgáltatás ne veszélyeztesse a felhasználó egészségét, vagy személyi biztonságát. - Környezetvédelem: a termék, az eljárás, a szolgáltatás ne okozzon elfogadhatatlan károkat a természeti környezetben. - Gazdaságosság és hatékonyság: A csereszabatosság tegye lehetővé, hogy valamely terméket, alkatrészt más helyen, akár más országban is használhassanak. A kompatibilitás (illeszthetőség) révén különböző termékek egymáshoz vagy valamilyen hálózathoz csatlakoztathatóak legyenek. Mindezek gazdaságos anyag-, energia-és emberi erőforrás- felhasználást, továbbá ipari méretű tömegtermelést és kereskedelmet teremtenek.

8 A szabványosítással elérendő legfontosabb célok a következők (folytatás) :
- Fogyasztói érdekvédelem érvényesítése: a szabványok kidolgozásában a fogyasztók képviselõi, szervezetei is részt vehetnek. - Nemzetközi kereskedelem: a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítása érdekében megszüntethetők az egyes országok eltérő értelmezéséből és gyakorlatából adódó korlátok. - Megfelelő kommunikáció, kölcsönös megértés a gazdaság szereplői között: a fogalmak és jelek következetes és egyértelmű alkalmazása; azonos mértékegységek használata; a műszaki követelmények azonos értelmezése a vizsgálati körülmények rögzítése révén.

9 A szabványosítás legfontosabb alapelvei
- Önkéntesség: a szabványok kidolgozásában a részvétel nem kötelező, ugyanakkor a szabványok alkalmazása is önkéntes. - Nyilvánosság és nyitottság: a szabványki-dolgozás már a kezdeti fázisban is nyilvános. Minden érdekelt félnek joga van részt venni a kidolgozásban, ez nemzeti szinten a különböző érdekcsoportokat jelenti, nemzetközi és regionális szinten pedig a tagországokat.

10 A szabványosítás legfontosabb alapelvei (folytatás1)
- Közmegegyezés: a gyártók, kereskedők, hatóságok stb. az általuk képviselt kör érdekeit viszik be a szabványo­sításba; olyan megegyezés jön létre, ahol az érdekeltek egyik csoportjának sincs a lényeges kérdésekben fenn­tartott ellenvéleménye. - Tárgyszerűség: a szabvány jól körülhatárolt területen legyen lényegre törő és egyértelmű. - Ellentmondás- mentesség és összefüggőség: az ellent­mondás- mentességet három szinten is biztosítani kell: az adott szabványon belül, a szabvány és más szabványok között, a szabvány és a jogszabályok között.

11 Szabványosítás jelentősége
A szabványok összehangolásán két nagy nemzetközi szervezet munkálkodik: CEN, az európai szabványosítási bizottság és ISO, a standardizálás nemzetközi szervezete től a szabványok először ISO formában jelennek meg, majd ezt alkalmazza a CEN. A gazdasági növekedés szempontjából a tőkén kívül a legnagyobb szerepe az érvényben levő szabványoknak van.

12 XX. század A szabványok nemzetközi szintű összehangolását már a 20. század elején a nemzetközi kereskedelem fejlődése tette szükségessé. A dokumentumok típusa: nemzetközi szabvány (ISO, IEC). Szervezetei: Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), alapítva: 1946, Genf tevékenységi területe: a villamosságon kívül mindenre kiterjed, közel 100 ország a tagja, Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC), alapítva: 1906, de 1947 óta vált igazán aktívvá A szabványok kidolgozását műszaki bizottságokban (pl. ISO/TC) végzik és a tagország nemzeti szabványügyi szervezetén keresztül bármelyik tagország részt vehet a munkában.

13 Európai szabványügyi szervezetek
Az európai szabványügyi szervezeteket az Európai Közösség (EK) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) hozta létre. A dokumentumok típusa: európai szabvány (EN), európai előszabvány (ENV), európai távközlési szabvány (ETS) Szervezetei: Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC), Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI),

14 Nemzetközi környezetvédelmi szabványosítás
A nemzetközi környezetvédelmi szabványsorozat kialakítását először a Világkereskedelmi szervezet (WTO) elődjének (GATT) uruguayi értekezletén szorgalmazták. Az ipar ilyen irányú törekvéseit támogatta a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO – International Organization for Standardization) tevékenysége a környezetvédelem területén is.

15 Környezeti menedzsment szabványok
Brit Szabványügyi Testület (1990): a BS 5750-es minőségügyi szabvánnyal analóg környezetmenedzsment szabvány létrehozása Közzététel: BS 7750 (1992) Érvényes változat: BS 7750 (1994) Európai Unió 1836/93-as rendelete: EMAS (Environmental Management and Audit Scheme) 1993 június 29.-én hirdették ki 1995 áprilisában lépett hatályba International Organization for Standardization (ISO): ISO ban adták ki 2004-ben módosítva nem csak egyetlen szabvány, hanem egész szabványsorozat (ISO 14000)

16 Környezeti menedzsment szabványok (folytatás1)
Alapvető cél: a vállalat környezeti teljesítményének (fizikai- és menedzsment- egyaránt) javítása, ezáltal az antropogén jellegű környezetterhelések csökkentése a környezetvédelmet külső előírásból belső érdekké tegye Általános jellemzők: új típusú szemléletmód (szervezéselmélet) jól illeszthető a vállalat már meglévő vállalatirányítási rendszereibe külső- és belső előnyöket egyaránt nyújt hozzájárulhat a vállalat versenyképességének és nyereségességének növeléséhez napjainkra már szabványosított / rendeletben szabályozott piaci elvárássá vált

17 BS 7750 BS 7750 megalkotásáról rendelkező Környezeti Politikai Bizottság döntése decemberében. Kialakítására áprilisában felállították a Műszaki Bizottságot. tervezet formájában márciusában tették közzé. Ez volt a világ első környezetvédelmi irányítási szabványa. Az évi BS 7750 kísérleti program, amely 450 szervezetet és számos ipari szektort ölelt fel. A BS kiadásának hatálybaléptetése1994. februárjában átdolgozott formában megtörtént összehangolva az EMAS 1836/93. Sz. direktívával. A BS 7750 szabványt márciusában helyezte hatályon kívül az ISO szabvány, és ezzel így megszűnt.

18 EMAS (Environmental Management /Ecomanagement/ and Audit Scheme)
Az EMAS bevezetésével megvalósult szabályozás célja a környezeti teljesítmény állandó, folyamatos javítása, amelynek megvalósítása érdekében: a vállalat kialakítja környezetirányítási rendszerét; meghatározott időközönként értékeli környezeti teljesítményét; környezeti politikájában, környezeti programjában megfogalmazza a javításhoz szükséges változtatásokat; értékeli, hogy teljesítménye miben és mennyiben felel meg az EU - szabályozásban foglalt követelményeknek.

19 > EMAS Environmental Management and Audit Scheme, egyike az önkéntes részvételen alapuló környezetvédelmi vezetési rendszereknek az Európai Unióban, és az Európai Gazdasági Övezetben (Norvégia, Izland, Liechtenstein). Célja, hogy támogassa a szervezetek környezetvédelmi teljesítményértékelését és fejlesztését, valamint tájékoztassa a nyilvánosságot magáról a szervezetről és a szervezet környezetvédelmi teljesítményének folyamatos javításáról. Törvényi keret: EC1836/93/EK RENDELET 761/2001/EK RENDELET

20 Az átdolgozott EMAS rendelet (EC761/2001)
Az EMAS hatókörét az összes szektorra kiterjesztette, beleértve a helyi önkormányzatokat és az oktatást is. A rendelet átvette az ISO14001 szabvány által alkalmazott szerkezetet, ami megkönnyíti az ISO14001-es szabványnak megfelelő rendszerek EMAS szerinti hitelesítését. Az EMAS rendelet szerint hitelesített szervezetek hivatalos irataikon, marketing anyagaikon feltüntethetik az új EMAS védjegyet. Megerősítette a környezetvédelmi nyilatkozat szerepét annak érdekében, hogy javítsa a kommunikációt a nyilvántartott szervezetek és azok tevékenységében érdekelt felek között. Több figyelmet szentel az indirekt hatásoknak, beleértve a beruházásokat, adminisztratív és tervezési döntéseket, gyártási eljárásokat, a szolgáltatások választékát és összeállítását.

21

22 A környezetvédelmi vezetési rendszerek (EMS) - és így az EMAS szerint hitelesített rendszerek - legfontosabb alapelvei a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályi követelmények betartása. folyamatos fejlesztés (amely a Rendelet szerint a környezeti teljesítmény folyamatos javítását jelenti); a környezetszennyezés megelőzése (azaz a megelőző jellegű környezetvédelmi megoldások előnyben részesítése a csővégi megoldásokkal szemben).

23 Az EMAS rendszer előnyei
Minőségi környezetvédelmi vezetés Garantálja a teljes jogi megfelelést a környezetvédelmi törvényeknek, jogszabályoknak és előírásoknak Külső, független fél által hitelesített környezetvédelmi információ Kedvező erőforrás felhasználás, alacsonyabb költségek Növekvő üzleti lehetőségek a piacon, "zöld fogyasztók" Javuló munkahelyi morál, csapatépítés Jobb kapcsolat a fogyasztókkal, a helyi közösséggel és a hatósággal - javuló image és növekvő bizalom EMAS védjegy használata marketing eszközként

24 EMAS rendszer bevezetésének lépései
1. Vezetői döntés 2. Előzetes környezeti állapotfelmérés 3. Környezetvédelmi vezetési rendszer kiépítése. 4. Belső ellenőrzés 5. Környezetvédelmi nyilatkozat készítése 6. A környezetvédelmi nyilatkozat hitelesítése 7. A szervezetek nyilvántartásba vétele 8. A környezetvédelmi nyilatkozat nyilvánosságra hozatala 9. A környezetvédelmi nyilatkozat évenkénti frissítése és háromévenkénti megújítása

25

26 Regisztrálás folyamata

27 Logó A nyilvántartási számmal rendelkező szervezetek (a nyilvántartás idejének hatálya alatt) használhatják az EMAS logót, melynek két változata létezik. A logó 2. változata használható az érvényesített környezetvédelmi nyilatkozaton, továbbá azt minden környezetvédelmi tájékoztatáson fel lehet tüntetni. A logó 1. változata használható a nyilvántartásba felvett szervezetek levélpapírjának fejlécén, a szervezetnek az EMAS-ban való részvételéről szóló tájékoztatóján, továbbá meghatározott feltételek mellett a termékek, tevékenységek és szolgáltatások hirdetésein vagy hirdetéseiben. A logó nem használható a termékeken vagy azok csomagolásán, illetve más termékekre, tevékenységekre és szolgáltatásokra vonatkozó összehasonlításban.

28 ISO 14001 Háttere: BS 7750 sikere folyamatosan emelkedő EHS (Environment, Health, Safety) kiadások egyre erősödő hatósági és társadalmi nyomás Története: 1993-ban kezdtek neki a szabványsorozat kidolgozásának 1996-ban fogadták el az ISO es szabványt, majd fokozatosan a többit 2005! Új ISO 14001! azóta folyamatos bővülés és „sikersorozat” Jellemzői: alapja a PDCA-ciklus nemzetközileg használható és elterjedt folyamatosan karbantartott és aktualizált kevésbé szigorú, mint az EMAS

29 Környezetközpontú irányítási rendszerek kiépítési folyamata

30

31 Helyette: ISO 19011 SZABVÁNY JELE HAZAI JELZET SZABVÁNY CÍME ISO 14001
MSZ EN ISO 14001:2005 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek ISO 14004 MSZ EN ISO 14004:2005 KIR. Az elvek, a rendszerek és a megvalósítást segítő módszerek általános irányelvei ISO 14005 MSZ EN ISO 14005:2005 KIR. Általános útmutató az alapelvekre, rendszerekre és támogató technikákra kis- és középvállalatoknak ISO 14010 MSZ EN 14010 A környezeti audit irányelvei. Általános elvek ISO 14011 MSZ EN ISO 14011 A környezeti audit irányelvei.Auditeljárások. A KIR auditja ISO 14012 MSZ EN ISO 14012 A környezeti audit irányelvei. A környezeti auditorok képzettségi kritériumai ISO 14013 Útmutató a környezeti auditálás vezetéséhez

32 SZABVÁNY JELE HAZAI JELZET SZABVÁNY CÍME ISO 14014 Előzetes környezeti állapotfelmérés (felülvizsgálat) ISO 14015 MSZ EN 14015:2003 A telephely környezeti vizsgálata és a jogi összefüggések ISO 14020 MSZ EN 14020:2000 (angol) Környezeti címkézés. Általános elvek ISO 14021 MSZ EN 14021:2002 Környezeti címkézés - Önnyilatkozat (kihirdetés) - Környezeti jogcímek - Fogalmak és meghatározások ISO 14022 Környezeti címkézés - Szimbólumok ISO 14023 Környezeti címkézés - Tesztelés/ellenőrzés. A környezeti címkézés alkalmazási módszerei ISO 14024 MSZ EN 14024:2001 Környezeti címkézés - Bizonylati eljárások - Vezérelvek, gyakorlati alkalmazások és igazoló (bizonyító) eljárások

33 SZABVÁNY JELE HAZAI JELZET SZABVÁNY CÍME ISO 14031 MSZ EN 14031:2001 A környezeti teljesítés értékelése ISO 14032 A környezeti teljesítés értékelése iparágak szerint ISO 14040 MSZ EN 14040:1998 Életciklus-értékelés. Alapelvek és keretek ISO 14041 MSZ EN 14041:2001 Életciklus-értékelés. A cél és a tárgy meghatározása és leltárelemzés ISO 14042 MSZ EN 14042:2001 Életciklus-értékelés. A környezeti hatások értékelése ISO 14043 MSZ EN 14043:2001 Életciklus-értékelés. Az életciklus javítás vizsgálata ISO 14062 Környezetorientált formatervezés ISO 14063 Környezeti kommunikáció

34 A környezetközpontú irányítási rendszer működési modellje

35 ISO 14000-es szabványrendszer és PDCA-ciklus

36 Az EMAS és az MSZ EN ISO14001 közötti eltérések
Az EMAS és az MSZ EN ISO14001 különbségei és hasonlóságai Az EMAS és az MSZ EN ISO14001 közötti eltérések Előzetes átvilágítás: az EMAS megköveteli a hitelesítés előtt álló szervezet előzetes környezeti átvilágítását, míg a nemzetközi szabvány nem Nyilvánosság: az EMAS megköveteli, hogy a vállalati környezeti politika, a környezeti program, a környezetvédelmi vezetési rendszer és a környezeti teljesítményre vonatkozó számszerűsített adatok nyilvánosan hozzáférhetők legyenek, míg a nemzetközi szabvány csak a környezeti politika nyilvánosságát kéri. A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat.

37 Az EMAS és az MSZ EN ISO14001 különbségei és hasonlóságai
Szerződő partnerek és beszállítók: az EMAS rendelet szerint a szervezetnek törekednie kell arra, hogy a szerződéses partnerei is feleljenek meg környezeti politikájának. Az MSZ EN ISO14001 megköveteli, hogy a releváns eljárásnál kommunikáljanak a szerződő vállalkozásokkal és szállítókkal. Elkötelezettségek és követelmények: az EMAS megköveteli a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelést, míg a nemzetközi szabvány megelégszik az arra való törekvés szándékával. Ellenőrzés: Az EMAS előírja a környezeti nyilatkozat érvényesítésének időintervallumát, az ISO14001 nem.

38 ISO 14001 EMAS II Szabályozás Nemzetközi szabvány: 2001
EU Rendelet: 1836/93, majd 761/2001 Intézményi háttér szabványok kiadása tanúsítók akkreditálása akkreditáló szervezet illetékes testület: hitelesítők és tanúsítók ellenőrzése Elkötelezettség, környezeti politika elkötelezettség a folyamatos javításra jogszabályi megfelelés fizikai környezeti teljesítmény javítása Környezeti jogszabályoknak való megfelelés elkötelezettség a betartásra sorozatos nemmegfelelősség esetén visszavonható kötelező megszegés esetén az illetékes testület azonnal felfüggeszti, visszavonja Előzetes állapotfelmérés első alkalommal javasolt tényezőlista készítése ajánlott csak a környezeti tényezők azonosítása kötelező a tervezési fázisban közvetett és közvetlen környezeti tényezők minimum listája

39 ISO 14001 EMAS II Nyilvánosság
a politika a nyilvánosság számára hozzáférhető nincs kötelező nyilvántartás nyilvános politika és környezetvédelmi nyilatkozat EU szintű nyilvántartás Környezeti jelentés, nyilatkozat környezeti jelentés készítése ajánlott kötelező, érvényesített és hitelesített nyilatkozat közlése max. 3 évente frissítés évente Mi a tanúsítható? szervezet telephely egység folyamat szervezet és/vagy telephely Audit gyakorlatban 3 évente tanúsító akkreditálása a gyakorlatban a tapasztalaton és végzettségen múlik országhatárok könnyen átjárhatók legfeljebb 3 évenként tanúsító akkreditálása csak bizonyos iparágakra érvényes (NACE-kódok) országhatárok feltételekkel átjárhatók Logó használata tanúsító szervezet adja az ISO logója nem használható szabályozott (lásd a 681/2001. sz. útmutatót)

40 Miben több az EMAS, mint az ISO 14001?

41 AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA
Az elmúlt évtizedekben tudatosult a vállalati szférában is a környezet megóvásának fontossága. Továbbá a nemzetközi kereskedelem szerepének növekedése indukálta a szabványok egységesítését. A KIR szabványosításával a vállalatok egyrészt elismerik és felvállalják a környezettudatosságukat, másrészt működésük során odafigyelnek a működésük során a környezet terhelésének fokozatos csökkentésére.

42 AZ ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI
Ismertesse a szabványosítás jelentőségét, fogalmát,alapelveit! Ismertesse az európai szabványügyi szervezeteket, a szabványok jelölési módjait! Ismertesse az EMAS-t! Ismertesse az ISO es szabványt! Hasonlítsa össze az EMAS-t és az ISO es szabványt!

43 Az előadás felhasznált forrásai
Kerekes Sándor és Kindler József: (1997) Vállalati környezetmenedzsment, Budapest Juhász Csaba: (2006) Környezeti toxikológia, környezeti menedzsment az EU-ban és Magyarországon, Debrecen. A források citációs formája: Szerző (évszám): publikáció címe. megjelenés helye. Kiadó. Evf. Szam. Oldalszám Honlapok URL címe

44 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME A KIR követelményei a szabványok alapján. Környezeti politika, tervezés elemei, a bevetés és működtetés, az ellenőrzés és javítás feladatkörei Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: környezeti politika, PDCA ciklus, folyamatos fejlesztés Több összefüggő előadás vagy gyakorlat esetében az egymásra épülést itt lehet megadni. Itt kell megadni ha a következő előadás vagy gyakorlat megértéséhez milyen más tárgyak ismeretére van szükség.