Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító.

Az előadások a következő témára: "Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító."— Előadás másolata:

1 Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP /1/A

2 Gén CSENDESÍTŐ TECHNOLÓGIÁK
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP /1/A Aradi János Molekuláris Terápiák – 14. előadás Gén CSENDESÍTŐ TECHNOLÓGIÁK

3 14.2. Antiszensz oligonukleotidok működése
14. Fejezet célja. A fejezet célja bemutatni a leggyakrabban használt géncsendesítő technológiákat. A különböző géncsendesítő eljárások a biológiai kutatások gyakori eszközei, és alapjait képezik új terápiás eljárásoknak; legtöbbjük jelenleg fejlesztés alatt áll gyógyszergyárak laboratóriumaiban. 14. Fejezet témakörei 14.1. Bevezetés Géncsendesítés definíciója; géncsendesítő módszerek alapjai, molekuláris kölcsönhatások 14.2. Antiszensz oligonukleotidok működése Antiszensz oligonukleotidok gátlási mechanizmusai; antiszensz oligonukleotidok specificitása 14.3. Géncsendesítő molekulák kémiai módosítása A kémiai módosítások szükségessége; a géncsendesítő oligonukleotidokban leggyakrabban használt kémiai módosítások jellemzése 14.4. transzkripció gátlása tripla-helix képző oligonukleotidokkal Paralell és antiparalell tripletek szerkezeti jellemzése 14.5. Gén csendesítés ribozimokkal 14.6. Gén csendesítés kis RNS fragmentekkel siRNS és miRNS molekulák jellemzése. siRNS és miRNS molekulák különböző biológiai szerepe. siRNS and miRNS molekulák felhasználásának lehetőségei kisérleti célokból; lehetséges in vivo terápiás felhasználásuk. Epigenetikus géncsendesítés. 14.7. Fontos végső megjegyzés Géncsendesítő molekulák ipari termelésének lehetősége

4 Végrehajtható in vitro (sejt kultúrában) vagy in vivo.
TÁMOP /1/A Bevezetés I A gén csendesítés egy kiválasztott gén expressziójának specifikus gátlását jelenti. Végrehajtható in vitro (sejt kultúrában) vagy in vivo. A génexpresszió több szinten gátolható, transzkripciótól a protein szintézisig. A legelterjedtebb és legeredményesebb gén csendesítő módszerek oligonukleotidokat vagy nukleinsav származékokat alkalmaznak, kihasználva a nukleinsavak azon képességét, hogy szekvencia-specifikusan képesek dupla vagy tripla helixet képezni. A legtöbb géncsendesítő módszer természetes szabályzó folyamatokon alapszik. 1. ábra. Bevezetés I

5 TÁMOP /1/A Bevezetés II A géncsendesítő vegyületek (főleg oligonukleotidok) hasznos kutató-eszközök és potenciális terápiás ágensek. Ezért intenzív vizsgálatok folynak, kutató és ipari laboratóriumokban egyaránt, erősen aktív és specifikus géncsendesítő vegyületek kifejlesztésére. 2. ábra. Bevezetés II

6 TÁMOP /1/A Bevezetés III Ezekben az előadásokban a következő oligonukleotidok által mediált géncsendesítő módszereket fogjuk bemutatni: 1. mRNS-ek funkciójának vagy processzálásának gátlása antiszensz oligonukleotidokkal. 2. Transzkripció gátlása tripla-helix képző (anti-gén) oligonukleotidokkal. 3. Gén expresszió gátlása ribozimokkal. 4. mRNS transzkripciójának vagy funkciójának gátlása siRNS-el vagy miRNS-el. 3. ábra. Bevezetés III

7 Antiszensz oligonukleotidok definíciója
TÁMOP /1/A Antiszensz oligonukleotidok definíciója Az antiszensz molekulák rövid (8-30 nukleotid) egyszálú oligonukleotidok, rendszerint DNS vagy kémiailag módosított DNS származékok (dezoxioligonukleotidok), melyek komplementerei a cél mRNS-nek. Antiszensz DNS 3’ 5’ CCC GGG TTT GCG TCT CGC 4. ábra. Antiszensz oligonukleotidok definíciója AUG GGG CCC AAA CGC AGA GCG 5’ mRNS Az antiszensz oligonukleotidok működésének alapja

8 TÁMOP /1/A 5. ábra. Az antiszensz oligonukleotidok működésének lehetséges mechanizmusai

9 Az antiszensz oligonukleotidok specifikussága
TÁMOP /1/A Az antiszensz oligonukleotidok specifikussága A haploid humán genom 3x109 nukleotidot tartalmaz. Egy ilyen hosszú random szekvenciában bármely 17 nukleotidból álló szekvencia csak egyszer fordulhat elő, ez jelezi az antiszenszek nagy specifikusságát. Azonban egy 20-mer, tartalmaz 11 különféle 10-mert, és mindegyik 10-mer 3000-szer fordulhat elő a humán genomban, és a 10-mer elég hosszú ahhoz, hogy aktíválja az RNáz H-t. 6. ábra. Az antiszensz oligonukleotidok specifikussága

10 Egér β-globin mRNS másodlagos szerkezete
TÁMOP /1/A Antiszensz oligonukleotidok stabilitása, sejtbe való bejutása és hozzáférése a cél molekulához A biológiai környezetben mindig jelenlevő nukleázok miatt a természetes (nem módosított) dezoxioligonukleotidok nem stabilisak. Ezért kémiai módosítás szükséges a stabilitás növelése érdekében. Bizonyos kémiai módosítások előnyösen befolyásolják a sejtekbe való bejutást is. Mivel a megcélzott mRNS szoros másodlagos szerkezettel rendelkezik, csak bizonyos szakaszok hozzáférhetőek az antiszensz oligonukleotidok számára. 7. ábra. Antiszensz oligonukleotidok stabilitása, sejtbe való bejutása és hozzáférése a cél molekulához Egér β-globin mRNS másodlagos szerkezete

11 Oligonukleotidok kémiai módosítása: általános megfontolások
TÁMOP /1/A Oligonukleotidok kémiai módosítása: általános megfontolások Oligonukleotidok kémiai módosítása gyakran befolyásolja a molekulák nukleáz rezisztenciáját, a sejtbe való bejutást, a testben való eloszlást és a dupla vagy tripla helix stabilitását. A kémiai módosítás érintheti az internukleotid kötést, a pentózt vagy a bázist, és ezek kombinálhatóak egyetlen oligonukleotidon belül. Oligonukleotidok kémiai módosítása rendszerint szükséges az eredményes géncsendesítéshez, függetlenül attól, milyen módszert alkalmazunk (antiszensz, anti-gén, ribozim vagy siRNS). 8. ábra. Oligonukleotidok kémiai módosítása: általános megfontolások

12 Géncsendesítő oligonukleotidok kémiai módosítása I
TÁMOP /1/A Géncsendesítő oligonukleotidok kémiai módosítása I Foszforotioát kötés A leggyakrabban használt kémiai módosítás. Az így módosított internukleotid kötés meglehetősen rezisztens nukleázokkal szemben; képes aktiválni az RNáz H-t. A dupla helix Tm pontját némileg csökkenti. Automata oligonukleotid szintetizátorral készítve egy diasztereomer keverék képződik. A legnagyobb hátránya, hogy az ilyen kötést tartalmazó oligonukleotidok proteinekkel (pl. DNS polimerázok, citoszkeleton fehérjék) nem specifikus interakcióba léphetnek. 9. ábra. Géncsendesítő oligonukleotidok kémiai módosítása I

13 Géncsendesítő oligonukleotidok kémiai módosítása II
TÁMOP /1/A Géncsendesítő oligonukleotidok kémiai módosítása II 2’-O-metil RNS Ez a pentózon történő módosítás növeli az így átalakított oligonukleotid által képzett dupla-helix Tm pontját. Nem aktíválja az RNáz H-t. Növeli az oligonukleotid nukleáz rezisztenciát és elősegíti sejtekbe való bejutását. Megjegyzendő, hogy más 2’ pozíciót érintő módisítások is gyakoriak, így metoxietoxi és allil csoport kapcsolása. 10. ábra. Géncsendesítő oligonukleotidok kémiai módosítása II

14 Géncsendesítő oligonukleotidok kémiai módosítása III
TÁMOP /1/A Géncsendesítő oligonukleotidok kémiai módosítása III N3’→ P5’ phosphoramidite internucleotide linkage Rendkívül stabilis nukleázok hidrolízisével szemben; igen nagy affinitással kötődik egyszálú DNS-hez vagy RNS-hez. Tripla-helix képzésre is alkalmas. 11. ábra. Géncsendesítő oligonukleotidok kémiai módosítása III

15 Géncsendesítő oligonukleotidok kémiai módosítása IV
TÁMOP /1/A Géncsendesítő oligonukleotidok kémiai módosítása IV Locked (lakatolt) nuklein-savak, Ezek ribonukleotidok, egy metilén hidat tartalmaznak, mely a 2’ oxigént és a 4’ karbont köti össze. Oligonukleotidok, melyek ilyen nukleotidokat tartalmaznak jelentősen stabilisabb dupla-helixet képeznek mint a módosítatlanok. Nem toxikusak. 12. ábra. Géncsendesítő oligonukleotidok kémiai módosítása IV

16 Géncsendesítő oligonukleotidok kémiai módosítása V
TÁMOP /1/A Géncsendesítő oligonukleotidok kémiai módosítása V Peptid nukleinsavak (PNA) A peptid nukleinsavakban a váz 2’-aminoetil glicinből épül fel, a természetes pentóz foszfát helyett. A PNA oligonukleotid rendkívül stabilis, és magas Tm pontú duplexeket és triplexeket képez természetes nukleinsavakkal. A sejtekbe nem, vagy kis mértékben jut be, ezért gyakran módosítatlan nukleinsavakkal hibridizálva alkalmazzák, így javítva a felvételt. A hibridizációban résztvevő természetes nukleinsav a sejten belül degradálódik. 13. ábra. Géncsendesítő oligonukleotidok kémiai módosítása V

17 Géncsendesítő oligonukleotidok kémiai módosítása VI
TÁMOP /1/A Géncsendesítő oligonukleotidok kémiai módosítása VI Nagy számú bázison módosított nukleotidot szintetizáltak és épitettek be géncsendesítő oligonukleotidokba. A pirimidin nukleotidok 5-ös poziciója igen alkalmas kémiai módosításra, mert az ide kötött kémiai csoportok nem befolyásolják a bázis párok kialakulását és a dupla helix általános szerkezetét. Az ebbe a pozícióba beépített propionil csoport (–C C–CH3) jelentősen emeli a dupla helix Tm pontját. 14. ábra. Géncsendesítő oligonukleotidok kémiai módosítása VI

18 Módosított nt száma a végeken
TÁMOP /1/A Különböző kémiai módosításokat tartalmazó oligonukleotidok fél-életideje human szérumban: módosítatlan, foszforotioát kötéseket tartalmazó, a végükön 2-OCH3-al vagy különböző számú LNA nukleotiddal blokkolt. PS Oligonucleotid Módosított nt száma a végeken t1/2 (óra) DNS 1.5 PS 10 LNA a 1 4 LNA b 2 5 LNA c 3 17 LNA d 15 LNA e OMe 12 LNA 15. ábra. Különböző kémiai módosításokat tartalmazó oligonukleotidok fél-életideje human szérumban NAR, 2002; 30:1911-8

19 TÁMOP /1/A Kísérleti célú géncsendesítés laboratóriumban 18-mer foszforotioát internukleotid kötéseket tartalmazó oligonukleotiddal Ezt a kísérletet a Debreceni Egyetem laboratóriumaiban végezték SEJT VONALAK KEZELÉS idő/dózis ANTISZENSZ BCL-2 csökkenése % KEVERT JY 24 óra/1.0 μM 20 48 óra/1.0 μM 50 BL-41 BCBL-1 90 Primér leukémia 24 óra/2.0 μM 48 óra/2.0 μM 12 64 óra/2.0 μM 82 16. ábra. Kísérleti célú géncsendesítés laboratóriumban Kövekeztetések: Az antiszensz oligonukleotid gátolta a BCL-2 protein szintézisét. A hatás dózis és idő függő volt. Egy 5 éves lánybetegből izolált primer sejtvonal szintén érzékeny volt az antiszensz kezelésre.

20 Triple-helix Forming Oligonucleotides = TFO
TÁMOP /1/A Transzkripció gátlása tripla hélix képző oligonukleotidokkal (TFO): anti-gén stratégia A természetes duplaszálú DNS-ek bizonyos szekvenciái képesek kapcsolatba lépni rövid oligonukleotidokkal, stabilis tripla hélixet képezve. A tripla hélix képző szekvenciák lokalizációjától függően lehetséges a transzkripció közvetlen gátlása sztérikus gátlás révén vagy az iniciáció gátlódhat. Stabilis tripla helix kialakítása polipurin/polipirimidin duplahelikális szakaszokon lehetséges. 17. ábra. Transzkripció gátlása tripla hélix képző oligonukleotidokkal (TFO): anti-gén stratégia Triple-helix Forming Oligonucleotides = TFO

21 Az anti-gén és antiszensz stratégia összehasonlítása
TÁMOP /1/A Az anti-gén és antiszensz stratégia összehasonlítása DNS DNS DNS RNS RNS Protein Nincs protein Nincs RNS és protein Kezeletlen sejt TFO kezelt sejtek AS kezelt sejtek 18. ábra. Az anti-gén és antiszensz stratégia összehasonlítása Az anti-gén stratégia effektívebbnek látszik mint az antiszensz, mert egyetlen targethez kötődő oligonukleotid képes gátolni a célzott gén expresszióját

22 Párhuzamos triplettek szerkezete
TÁMOP /1/A Párhuzamos triplettek szerkezete C+.GC T.AT 19. ábra. Párhuzamos triplettek szerkezete A harmadik, pirimidin tartalmú, szál párhuzamos a duplex purin szálával és Hoogsteen bázis párosodással stabilizálódik. A C+.GC kialakulása alacsony pH-t igényel.

23 Antiparallel triplettek szerkezete
TÁMOP /1/A Antiparallel triplettek szerkezete A.AT G.GC Az antiparallel triplettek fordított Hoogsteen bázis párosodással stabilizálódnak 20. ábra. Antiparallel triplettek szerkezete T.AT

24 TÁMOP /1/A 21. ábra. A tripla helix sematikus ábrázolása

25 Ribozimok: definíció és felosztás
TÁMOP /1/A Ribozimok: definíció és felosztás Definició: A ribozimok katalitikusan aktív RNS-ek. Számos biokémiai reakciót katalizálhatnak, többek között az internukleotid kötés hidrolízisét. Ez az aktivitás (eredetileg Cech fedezte fel) felhasználható géncsendesítésre, az mRNS, mRNS prekurzor, vagy virális RNS specifikus degradációja által. Felosztás: Nagy katalitikus RNS-ek: I és II típusú intronok és RNáz P. Kis katalitikus RNS-ek: kalapács-fejű, hajtű és hepatitisz delta ribozimok. 22. ábra. Ribozimok: definíció és felosztás

26 TÁMOP /1/A 23. ábra. Géncsendesítésre gyakran használt ribozimok általános szerkezete

27 TÁMOP /1/A 24. ábra. rRNS prekurzorok ön-splicing mechanizmusa Tetrahymenaban

28 TÁMOP /1/A 25. ábra. Kalapácsfejű ribozim konstruálása M1 RNS ellen

29 TÁMOP /1/A 26. ábra. Mutáns p53-hoz kötődő, azt javító I. csoportú intron tervezése

30 Géncsendesítésre használt ribozimok alkalmazásának problémái
TÁMOP /1/A Géncsendesítésre használt ribozimok alkalmazásának problémái Ribozimok géncsendesítésre történő felhasználása során két probléma merülhet fel, akár kísérleti, akár terápiás célból történik a gátlás: Érzékenység nukleázokkal szemben Sejtbe történő felvétel problémái Ezek a problémák megoldhatók az oligonukleotidok kémiai módosításával, és/vagy effektív felvételt stimuláló anyagok segítségével. Azok a kémiai módosítások, melyeket az antiszensz oligonukleotidoknál mutattunk be, ribozimoknál is alkalmazhatóak. 27. ábra. Géncsendesítésre használt ribozimok alkalmazásának problémái

31 Gén csendesítés kis interferáló RNS-ekkel; bevezetés
TÁMOP /1/A Gén csendesítés kis interferáló RNS-ekkel; bevezetés Rövid, nukleotidból álló RNS fragmentek képesek gátolni specifikusan a fehérje szintézist, kapcsolatba lépve a megcélzott mRNS-el. Így, ezek a rövid RNS darabok rendkívül eredményes eszközei a kísérleti géncsendesítésnek, és potenciális terápiás ágensek. Két jól elkülöníthető osztálya létezik a gén csendesítő RNS-eknek, a microRNS-ek (miRNS) és a kis interferáló RNS-ek (Small inrerfering RNS = siRNS) 28. ábra. Gén csendesítés kis interferáló RNS-ekkel; bevezetés

32 siRNS-ek és miRNS-ek; hasonlóságok és különbségek I
TÁMOP /1/A siRNS-ek és miRNS-ek; hasonlóságok és különbségek I Az siRNA és miRNA egyaránt mint részlegesen duplaszálú RNS (dsRNS) szintetizálódik. Ez a primer produktum, melyet az RNS polimeráz II szintetizál. A sejtmagban mindkettőt a DROSHA nevű protein komplex processzálja részlegesen, majd a citoplazmába transzportálódik, ahol a processzinget a DICER fejezi be rövid (21-23 nukleotid) ds (siRNS) vagy részlegesen ds (miRNS) RNS-eket készítve. Mind a miRNS, mind az siRNS antiszensz szála (irányító szál) egy effektor szerkezetbe lép be, a RISC complexbe (RNA Induced Silencing Complex; miRISC; siRISK). Az antiszensz szál irányítja a RISC-et a target mRNS-hez, mely így gátolja a protein szintézist, jelentősebb degradáció nélkül (miRNS), vagy hasítva az mRNS-t (siRNS). 29. ábra. siRNS-ek és miRNS-ek; hasonlóságok és különbségek I

33 siRNS-ek és miRNS-ek; hasonlóságok és különbségek II
TÁMOP /1/A siRNS-ek és miRNS-ek; hasonlóságok és különbségek II A miRNS-ek fő funkciója a génexpresszió szabályozása. A miRNS-ek endogén, nem kódoló RNS-ek. Az miRNS-ek antiszensz szála nem képez tökéletes dupla hélixet a célzott mRNS-el. Rendszerint több kötőhelye van a miRISC-nek a target mRNS 3’ nem-transzlálódó szakaszán. 30. ábra. siRNS-ek és miRNS-ek; hasonlóságok és különbségek II

34 siRNS-ek és miRNS-ek; hasonlóságok és különbségek III
TÁMOP /1/A siRNS-ek és miRNS-ek; hasonlóságok és különbségek III Az siRNS-ek elsődleges funkciója idegen (exogén; pl. virális) gének expressziójának megakadályozása, a védelem ellenük. Az siRNS, vagy prekurzora, szintetizálható és bejuttatható a sejtbe (exogén eredet); az siRISC komplex antiszensz szála tökéletes dupla helixet képez a célzott mRNS-el; a RISC komplex egyik komponense, az argonaute protein nukleáz aktivitású, az mRNS szelektív hasítását végzi. A hasított mRNS tovább degradálódik celluláris nukleázok segítségével. 31. ábra. siRNS-ek és miRNS-ek; hasonlóságok és különbségek III

35 TÁMOP /1/A 32. ábra. Lehetséges működési mechanizmusok A: siRNS; B: miRNS

36 TÁMOP /1/A 33. ábra. miRNS és siRNS útvonalak

37 TÁMOP /1/A 34. ábra. miRNS és siRNS bioszintézise

38 TÁMOP /1/A 35. ábra. miRNS és siRNS működési útvonalai; RNS interferencia indukálásának lehetőségei

39 TÁMOP /1/A 36. ábra. Funkcionálisan aktív siRNS

40 TÁMOP /1/A 37. ábra. Argonaute proteinek funkciója

41 TÁMOP /1/A 38. ábra. Az Ago proteinek szerepe az siRNS és miRNS által indukált géncsendesítésben

42 TÁMOP /1/A Módszerek funkcionálisan aktív siRNS-ek alkalmazására kísérleti vagy terápiás célból 1. Plazmidok vagy virális vektorok alkalmazása (az expresszált produktumnak processzálódnia kell). 2. Dupla szálú RNS-ek vagy shRNS-ek alkalmazása (ezeket a dicer-nek processzálnia kell). 3. Rövid (~21 nt) duplaszálú RNS-oligok használata, melyek rendszerint kémiai módosításokat is tartalmaznak. 39. ábra. Módszerek funkcionálisan aktív siRNS-ek alkalmazására kísérleti vagy terápiás célból

43 TÁMOP /1/A 40. ábra. Funkcionálisan aktív shRNS-t expresszáló plazmidok

44 TÁMOP /1/A 41. ábra. Az shRNS termelő plazmid géncsendesítő akciójának mechanizmusa

45 TÁMOP /1/A 42. ábra. Géncsendesítés 21 nukleotid hosszú dsRNS oligomerekkel

46 Virális vektorok használata shRNS termelésre
TÁMOP /1/A Virális vektorok használata shRNS termelésre Virális vektorok effektíven használhatóak shRNS termelésre, olyan sejtekben, melyeket nehéz transzfektálni más módszerekkel; még nem osztódó sejtekben is alkalmazhatóak. A virális vektorok természetes úton fertőzik (transzdukció) a sejteket. A leggyakrabban használt virális vektorok shRNS-ek sejten belüli produkciójára a következők: Adenovírus, Adeno-asszociált vírus (AAV), Lentivírus, Retrovírus, Herpes és Baculovírus vectorok. 43. ábra. Virális vektorok használata shRNS termelésre

47 TÁMOP /1/A 44. ábra. shRNS-ek lentivirális expressziója, és működési mechanizmusa

48 TÁMOP /1/A Gén csendesítés RNS-irányított DNS metilációval, I (RNA directed DNA methylation, RdDM) Epigenetikus gén csendesítés A dezoxi-citidilátok metilációját a DNS specifikus helyein siRNS-ek irányíthatják. A folyamat során egy RNS polimeráz lép működésbe rövid csatoló RNS-t (scaffold RNS) szintetizálva. Ehhez csatlakozik az siRNS (scaffold RNS/siRNS), majd egy metiláz enzim és más proteinek. Az így kialakuló komplex végzi az siRNS által kijelölt DNS szekvencia metilációját. 45. ábra. Gén csendesítés RNS-irányított DNS metilációval, I

49 Gén csendesítés RNS-irányított DNS metilációval, II
TÁMOP /1/A Gén csendesítés RNS-irányított DNS metilációval, II Epigenetikus gén csendesítés Az RNS irányított DNS metiláció egy példa arra, hogy a géncsendesítés történhet epigenetikai változások indukálásával. A metiláció specifikus helyét az siRNS szekvenciája határozza meg. A folyamat gének promóter régióit is érintheti, leállítva a gén átírását. A géncsendesítés itt bemutatott mechanizmusát növényekben tanulmányozták részletesen. 46. ábra. Gén csendesítés RNS-irányított DNS metilációval, II

50 Az siRNS-ek lehetséges kémiai módosításai
TÁMOP /1/A Az siRNS-ek lehetséges kémiai módosításai Az siRNS eredményessége növelhető, ha az oligonukleotid szálakon megfelelő kémiai módosításokat hajtanak végre. A 3’ túlnyúló szakasz, a szensz szál és az antiszensz szál 3’ végi 10 nukleotidja kémiailag módosítható anélkül, hogy aktivitásából jelentősen veszítene a molekula. Az antiszensz szál 5’ végén elhelyezkedő 6-7 nukleotid (seed region) érzékeny kémiai módosításokra. 47. ábra. Az siRNS-ek lehetséges kémiai módosításai

51 A kémiai módosítások hatása az siRNS-ek aktivitására
TÁMOP /1/A A kémiai módosítások hatása az siRNS-ek aktivitására Növelheti a rezisztenciát különböző nukleázokkal és dieszterázokkal szemben, így növelve az siRNS fél-életidejét. Javíthatja a sejtbe való bejutás effektivitását. Alkalmas lehet a molekulák specifikus célba juttatására. Emelheti a molekula általános effektivitását a fenti javított tulajdonságok kombinációja által. 48. ábra. A kémiai módosítások hatása az siRNS-ek aktivitására

52 Fontos végső megjegyzés
TÁMOP /1/A Fontos végső megjegyzés A fentiekben leírt géncsendesítő molekulák nukleinsavak, ribo- vagy dezoxiribo-oligonukleotidok, sokszor kémiai módosításokkal. Hosszú évekig az oligonukleotid szerkezetű ágensek kísérleti vagy terápiás célú felhasználásának fő gátja volt a kémiailag szintetizált oligonukleotidok magas ára. Manapság olyan automata oligonukleotid szintetizáló berendezések vásárolhatók, melyek kg-os mennyiségű nyers oligonukleotidot képesek egyetlen szintézisben előállítani elfogadható áron, beépítve a tervezett kémiai módosításokat is. Így, a lehetőség nyitott oligonukleotid szerkezetű specifikus géncsendesítő terápiás ágensek felfedezésére és rentábilis, nagy mennyiségben való előállítására. 49. ábra. Fontos végső megjegyzés