Szegedi Tudományegyetem

Az előadások a következő témára: "Szegedi Tudományegyetem"— Előadás másolata:

1 Szegedi Tudományegyetem
„Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására” TÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Pályázatírás Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Pannon Egyetem Georgikon Kar Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2 SWOT, probléma-fa, cél-fa
MÓDSZERTAN SWOT, probléma-fa, cél-fa

3 SWOT S – Strengths (erősségek) W – Weaknesses (gyengeségek)
O – Opportunities (lehetőségek) T – Threats (fenyegetések) Miért szeretjük? 1. elemzés tárgya sok minden lehet 2. célja minden esetben az, hogy a megvalósítandó cél szempontjából minősítsük a célkitűzés megvalósítójának pozícióját, illetve azon külső környezeti elemeket, amelyek közvetlenül vagy közvetve segítik, vagy akadályozzák a cél megvalósítását

4 A SWOT mátrix főbb tartalmi összefüggései
BELSŐ TÉNYEZK Erősségek Gyengeségek Mindazon információk összessége, amelyek a cél/ok megvalósítása szempontjából helyzetünket pozitívan befolyásolják. - Milyen előnyeink vannak? - Mit csinálunk jól? - Melyek a kedvező adottságaink? stb. Mindazon információk összessége, amelyek a problémát, a negatív helyzetet előidézték, amelyek a szűk keresztmetszetet jelentik a cél/ok megvalósítása szempontjából. – Mely tényezők jelentenek hátrányt? - Mit csináltunk rosszul? - Melyek a kedvezőtlen adottságaink, a szűk keresztmetszetek? stb. KÜLSŐ TÉNYEZŐK Lehetőségek Fenyegetések Mindazon információk összessége, amelyek a cél/ok megvalósítás szempontjából fontosak, illetve erősítik azok megvalósítását. - Melyek a pozitív külső folyamatok, tendenciák, tényezők, változások? stb. Mindazon információk összessége, amelyek a cél/ok megvalósítása szempontjából potenciális veszélyt jelentenek, illetve kedvezőtlenül hatnak a megvalósítás eredményére. - Melyek a negatív külső folyamatok,

5 Hogyan SWOT-toljunk? belső helyzet feltáró elemzését és külső környezetének vizsgálatát együttesen lehet elvégezni azokat a tényezőket emeljük ki, amelyek valóban szoros kapcsolatban vannak a kialakult helyzettel, jelentős hatást gyakorolnak annak megvalósítására a SWOT-nak a probléma-fán és a cél-fán kell alapulnia.

6 A stratégiai döntéseknél is célszerű az alábbi szempontok alapján dönteni:
a) megvalósíthatóság, b) alkalmasság és c) elfogadhatóság. Mit jelentenek ezek a fogalmak?

7 MAE A megvalósíthatóság a stratégia gyakorlati kivitelezésének követelményeit egyesíti. Arra ad választ, hogy a kiválasztott stratégiai változat reális-e, a megvalósítás feltételrendszere adott-e? Az alkalmasság a kiválasztott stratégia életképességét vizsgálja az érintett célcsoportok szempontjából. A stratégiát a szervezethez való illeszkedés, a megfogalmazott célok, és a környezettel való összhang milyensége szempontjából minősíti. Fontos választási szempont még a szinergia várható hatása is. Az elfogadhatóság a stratégia várható fogadtatását értékeli az érintettek stratégiához való várható viszonyulása alapján.

8 Stratégia megfogalmazás
A probléma-fa és cél-fa alapján nem tudunk stratégiákat megfogalmazni, azok csak a külső tényezők ismeretében fogalmazhatók meg. A SWOT említett négy tényezőjének társítása határozza meg a lehetséges stratégiákat.

9 A SWOT lehetséges stratégiái
Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Offenzív stratégiák Váltásorientált stratégiák Diverzifikált Defenzív stratégiák Veszélyek

10 A SWOT-tal szemben fontos követelményként fogalmazható meg
átlátható legyen probléma-fára és a cél-fára épüljön valamennyi, fontos külső környezeti információt tartalmazzon. SWOT elemzés alapos szakmai felkészültséget igényel valamennyi mezőjére igaz, hogy tömören, lényegre törően fogalmazzunk.

11 PROBLÉMAELEMZÉS problémafa = ok-okozati összefüggésekbe
helyezett problémák, hierarchikus rendszerben azonosítsuk a kulcsproblémát „építsünk” fát a kulcsprobléma köré ha az A a B oka, alá helyezzük ha az A a B következménye, fölé helyezzük ha egyik sem, mellétesszük

12 - összefüggések feltárása, milyen mélységig történjen?
Milyen legyen a probléma-fa vertikális és horizontális strukturáltsága? - összefüggések feltárása, milyen mélységig történjen? - 1. eljutunk arra a szintre, amely szinten a definiált ok okozatként nem értelmezhető, azaz további okokra nem bontható (elemi oknak nevezzük). - 2. amely szinten feltüntetett tényezők, mint okok számszerűsíthetők, ugyanis a számszerűsítésnél alkalmazható algoritmus ezt szükségessé teszi

13 az adat és az információ
Az adat az információnál általánosabb, tágabb fogalom. Fontos kritérium vele szemben, hogy valamilyen kód (jel) szerint értelmezhető legyen. Adat lehet tehát bármely értelmezhető jel, például számjegy, szó, ábra, stb. vagy ezek kombinációja. Az információ az adat fogalmánál konkrétabb, szűkebb kategória. Olyan adatnak tekinthető, amelynek az elemző számára az elemzés célja szempontjából van jelentése, illetve jelentősége. Más megfogalmazásban úgyis fogalmazhatunk, hogy az információ olyan adat, amelynek az elemző számára „hír-tartalma” van.

14 Cél meghatározása, cél-fa
a negatív helyzet megszüntetése, azaz a kívánt állapot elérése, csak fokozatosan, a probléma-fán lépésről-lépésre haladva érhető el. Ez viszont nem jelent mást, mint a problémák célok formájában történő újrafogalmazását a problémák célokká való átkonvertálása útján juthatunk el a cél-fához „tükörképe” FONTOS! : egy alsóbb szintű cél megvalósítása feltétele annak, hogy a felsőbb szinten megfogalmazott célkitűzések megvalósuljanak. „a cél-fa egyszerű tükörképe a probléma-fának” sok veszélyt rejt magában

15 CÉLKITŰZÉS-ELEMZÉS Célkitűzés-fa: Problémafa:
A kívánt jövőbeli helyzet pozitívumai konkrét célkitűzés Eszköz-eredmény összefüggések Problémafa: A jelenlegi helyzet negatívumai kulcsprobléma Ok-okozati kapcsolatok

16 Célok A célokat tehát konkretizálni kell és a tartalmilag azonos célokat össze kell vonni, a cél-fa készítése világít rá a probléma-fa úgymond „hiányosságaira”, amikor a problémáról kiderül, hogy nem valós probléma, végső soron nincs létjogosultsága a probléma-fa rendszerében, éppen a probléma-fában hiányzik egy „láncszem”, a probléma-fa elkészítése –értelemszerűen – meg kell, hogy előzze a cél-fa elkészítését, korrigálni – ha az szakmailag indokolt – a probléma-fa struktúráját.

17 A további elemzés központi kérdése az lesz, hogy milyen stratégiát alkalmazzunk?
Stratégia: „a háború céljainak megfelelően meghatározza a háborúban alkalmazott erőket és eszközöket, a harc célját, a cél elérésének módjait, összehangolja a különböző fegyvernemek tevékenységét.” (Új Magyar Lexikon, oldal). a stratégia a hosszú időszakra érvényes célok, és az azok eléréséhez szükséges eszközöket jelenti „A stratégia olyan átfogó, komplex és konzisztens koncepció, amely hosszú távra készül, és lehetővé teszi, hogy a vállalkozás felkészüljön a jövő várható eseményeire, vagyis nem más, mint a vállalkozások hosszú távú fennmaradásának cél- és eszközrendszere.” ( Gyulai – Kresalek, 2002).

18 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!
A KÖVETKEZŐ ELŐADÁS TÉMAKÖRE: Az előadás anyagát készítették: Veszelka Mihály Dr. Pupos Tibor