Személyiséglélektan 3. előadások

Az előadások a következő témára: "Személyiséglélektan 3. előadások"— Előadás másolata:

1 Személyiséglélektan 3. előadások
SZTE 2011/12. I. félév Dr. Csabai Márta

2 Személyiségkutatás klasszikus kérdései:
► Milyen egyéni különbségek vannak az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés hátterében? ► Léteznek-e elkülöníthető típusok? ► Alakítható-e a személyiség (mennyire tudatosan működik?)

3 A személyiség struktúráját vagy folyamatait kell-e kutatni?
► Struktúra: vonások, típusok, szokások Van-e karakterisztikus szerveződés? Vonások azonosítása inkább címkézés, mint értelmezés! ► Folyamat Feszültségcsökkentés vagy motiváció (ösztönzés)?

4 Be lehet-e avatkozni a folyamatokba, vagy módosítani a vonásokat?
► Genetikai meghatározottság vs. társas konstrukciók (értékek, vélekedések) ► Meddig fejleszthető a személyiség? ► „Alapoktól” vagy a „végeredménytől” kezdjük-e a személyiség vizsgálatát? ► Normalitás, adaptivitás kritériumai

5 Mi a személyiség? ► Amit megmutat? (explicit személyiség)
► Amit mások látnak? (implicit szem.) ► Amit észlel/átél magával kapcsolatban a szubjektum?

6 A személyiség fenomenológiai megközelítése

7 Egyén szubjektív élményeire
összpontosít Hogyan értelmezik és értékelik az emberek életük történéseit?

8 Vizsgálódás elsődleges témái:
► emberi választás ► kreativitás ► önmegvalósítás

9 az objektivitást ► Jelentésteliség megelőzi
► Egyén saját szerepe sorsa meghatározásában ► Ok-okozat elvetése

10 Humanisztikus megközelítés
► Visszahozza az egyént a személyiségkutatásba ► Eredeti módszereket alkalmaz

11 Egzisztencialista pszichológia
Egyén tárgyiasítása, elidegenítése ellen lép fel ______________________________ Személyes konstruktumok Kognitív közelítés az egyén fenomenológiájához

12 Pozitív pszichológia ► 1990-es évektől kezdődően válik önállóvá
► Fő célkitűzés: ne a személyiség „javítása”, „alakítása” legyen a cél, hanem a pozitív erőforrások feltérképezése és használata ► Fő témák: pozitív élmények (pl. boldogság, szubjektív jóllét, optimizmus, bölcsesség, koherencia, stb.) vizsgálata

13 Holisztikus-organizmikus
személyiségelmélet

14 A normális személyiség
egységes összerendezett konzisztens koherens

15 Kurt Goldstein

16 Beteg tünete az egész organizmus megnyilvánulása
Legfontosabb szerveződési elv: alak és háttér különválása

17 A viselkedés három fajtája:
- teljesítmény - attitűd - folyamat

18 Organizmus dinamikája
Kiegyenlítődés vagy koncentrálás 2. Önmegvalósítás vagy önkiteljesedés 3. Környezettel való összehangolódás

19 Patológia Tünetek négy csoportja: 1. közvetlen 2. közvetett
3. katasztrófa 4. fáradtság

20 Összegzés - Organizmus nagyon rugalmas - Egész személyt kell vizsgálni
- Idiografikus szemlélet - Egyént önmegvalósítás szempontjából kell vizsgálni - Évekig tartó megfigyelés - Kvantitatív mellett kvalitatív vizsgálat - Elveti a mesterséges kísérleti helyzetet

21 Angyal András

22 Az élet önkiterjesztési folyamat
Bioszféra-koncepció: - környezet és egyén egysége - bioszféra energiáját a környezet és egyén feszültsége adja

23 Autonómia és heteronómia
Az életfolyamat az autonómia és heteronómia eredője Autonómia csökkenése: regresszió Homonómia Az a vágy, hogy harmóniában legyünk az önnön határainkat meghaladó egésszel

24 A személyiség fejlődése
Nem lineáris Allandó újjászerveződés jellemzi Kétféle fejlődés: egészséges neurotikus Regressziót hasznosnak tartja

25 Abraham Maslow

26 Önaktualizációs elmélet alapja:
- emberi természet eredendően jó - egészséges fejlődés csak jó társadalomban - személyes választás korlátozása: neurotikus fejlődés

27 Szükségletek két csoportja:
Hiány (deficit) vagy alapszükségletek Növekedési vagy metaszükségletek (társadalmi-kulturális háttér: jelentés és cél keresés az 1960-as években)

28 A Maslow-piramis

29 Alap-szükségleteket ösztönösnek tekinti
HOMEOSZTÁZIS elvét alkalmazza Fejlődés és regresszió koncepciói (társadalmi szintre is alkalmazta)

30 Szükségletek kielégítéséhez szabadságra van szükség
- Szólásszabadságra - Cselekvési szabadságra - Kifejezési szabadságra - Önmagunk megvédésének szabadságára

31 D-kogníciók: értékelő, ítélkező aspektus B-kogníciók: nem értékelő, nem kényszerítő Csúcsélmény: a jelenségeket - egyszerűségükben - teljességükben - szépségükben látjuk.

32 Önaktualizálók meghatározása
Életrajzok tanulmányozása Abraham Lincoln, Thomas Jefferson, Albert Einstein, Eleanor Roosevelt, Jane Adams, William James, Albert Schweitzer, Benedict Spinoza, Alduous Huxley plusz 12 ismeretlen tulajdonságai alapján

33 Az önaktualizálók Kevésbé előítéletesek és sztereotípak
Jobban észlelik a valóságot Észlelik és nem szégyenlik hibáikat Jól alszanak Nincsenek szexuális gátlásaik Problémacentrikusak Kevésbé introvertáltak Feladatorientáltak Demokratikusak

34 A személyiség mérése Iteráció (kultúra, környezet fogalmai alapján)
Rorschach TAT Szabad asszociáció Mélyinterjú Ezek alapján folyamatosan újraértékelte az önaktualizáció fogalmát!

35 Neurotikusok Fenyegetettnek és bizonytalannak érzik magukat
Kevésbé tisztelik magukat Alacsony az önértékelésük

36 Terápia Legyen személyes Biztosítsa a neurotikus hiányzó szükségleteit
Baráti kapcsolathoz hasonló Kölcsönös őszinteség Defenzió kölcsönös hiánya jellemzi

37 „Metapatológia” Ha az önaktualizációs (B) szükséglet nem teljesülhet:
depresszió, elkeseredés, elutasítás, reménytelenség, cinizmus (Részben ez a felismerés vezeti a pszichológia „negyedik erejének” kijelölése felé)

38 Az elmélet értékelése Úttörő elmélet (optimista, kreatív emberkép)
Nehéz tesztelni Nem gazdaságos Empirikus validitása nem mérhető Nagyon provokatív és nagy hatású Alkalmazás: sok területen

39 A személyközpontú megközelítés
kiteljesedése

40 Carl Rogers

41 Rogers pszichológiájának középpontjában:
az egyén szubjektív tapasztalata Egészséges személy képes teljesen szimbolizálni a tapasztalatait Nem egészséges személy elfojtja ezeket

42 Éretlen és antiszociális viselkedés
a hibás szocializáció következménye Önaktualizációt segítő élményeket a fejlődés során „jóként”, az azt gátlókat „rosszként” értékeljük

43 Szelf-koncepció Pozitív értékelés szükséglete alapvető
Feltétel nélküli pozitív értékelés hatására: kongruencia a szelf és a tapsztalatok között

44 Inkongruencia hatására:
-Pontatlan vagy torz szimbolizáció Rossz pszichológiai alkalmazkodás Sérülékenység

45 inkongruencia = neurózis
aktualizáció társadalom organikus értékek értékelés feltételei pozitív feltételes értékelés pozitív értékelés pozitív feltételes önértékelés pozitív önértékelés reális szelf ideális szelf inkongruencia = neurózis

46 inkongruencia (neurózis)
fenyegető helyzetek szorongás széttört szelf (pszichózis) hárítások növekvő inkongruencia

47 A kongruens személy Jobban alkalmazkodik Kevésbé defenzív
Jobban elfogad másokat Képes a személyes növekedésre

48 A személyiség mérése Személy érzésein
Másokkal és magával kapcsolatos attitűdjein, értékelésén alapul Technika: Q-rendezés (Stephenson, 1953)

49 Pszichopatológia és terápia
Hangsúly a kliensen, nem a terapeután Kliens inkongruens állapotban van és emiatt szorong Cél a kongruencia visszaállítása Terapeuta kongruens a kapcsolatban Empátia, pozitív elfogadás jellemzi

50 A tökéletesen funkcionáló személy
Nyitott a tapasztalatokra Egzisztenciális létezés jellemzi Bízik saját organizmusában Kreatív Gazdag életet él

51 A „kiemelkedő” személy
Nyitott és becsületes Közömbös az anyagiakkal szemben Gondoskodó Bizalmatlan a technikával szemben Saját tapasztalataiban bízik Nem fél a változástól

52 Rogers elméletének alkalmazásai
Pszichoterápia Oktatás Csoportvezetés Házassági tanácsadás Politika

53 Az elmélet értékelése Átfogó elmélet
Viszonylag pontos, többé-kevésbé tesztelhető Nem elég gazdaságos, redukcionista Empirikus validitása jó Heurisztikus értéke igen nagy Alkalmazhatósága igen jó