Xántus János Világutazó, etnográfus, természetkutató

Az előadások a következő témára: "Xántus János Világutazó, etnográfus, természetkutató"— Előadás másolata:

1 Xántus János Világutazó, etnográfus, természetkutató
(Csokonya, október 5. – Budapest, december 13.)

2 Xantus vagy Xántus? Nem mindennapi vezetékneve idegen eredetre utal.
Az őseik a 16. század elején görög földről települtek be Erdélybe (valószínűsíthető, hogy macedónok voltak). Szerzetes leszármazottjuk helytelenül X-esítette és latinosította az eredetileg Santhos vezetéknevük. Ettől kezdve írta nagy utazónk nevét Xántus alakban.

3 Xántus János életrajza
1825. október 5.-én Csokonyán született egy kis Somogy megyei faluban, a Széchenyi-család birtokán. Apja Xántus Ignác, előbb Széchenyi Ferenc, majd Széchenyi István magántitkára, jogtanácsosa volt. Természetszeretete már kis gyermek korában kialakult a Dráva menti vadregényes tájak hatására.

4 Xántus János életrajza
A gimnázium első évét Győrött a bencés gimnáziumban végezte, majd Pécsre került a püspöki líceumba. Pécsett ben magánúton kiváló eredménnyel végezte el a jogtudomány két évfolyamát, 1847-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett.

5 Xántus János életrajza
A nemzetőrség lelkes szervezője volt Somogyban 1848 nyarán, majd később tüzérként részt vett a pákozdi csatában is. A komáromi erődvárban tüzér főhadnagy lett. 1849. februárjában egy felderítés során Érsekújvár térségében fogságba esett. Pozsonyba toloncolták, majd egy csehországi fogolytáborba került, ahol besorozták az osztrák hadseregbe közlegénynek. Szökése után, magyar emigránsokkal lépett kapcsolatba Prágában, mire újra besorozták.

6 Xántus János életrajza
Miután másodszor is megszökött, 1850-ben Londonba emigrált. 1852. május 8-án – az Amerikai Egyesült Államokba szökött. Következő útja a bevándorlók nagy központjába, a Mississippi menti Saint Louis-ban vezetett. Hamarosan a Pacific Vasút nyomvonalának kitűzésénél dolgozott. Miután otthagyta a vasúttársaságot, 1853-ban lehajózva a Mississippin, meglátogatta a New Orleans-i magyarokat. 1854-ben kénytelen volt elhagyni a sárgalázzal fertőzött vidéket, és visszament St. Louis-ba.

7 Xántus János életrajza
1855. szeptemberétől – Vésey Lajos álnéven – a Riley-erődben szolgált egészségügyi őrmesterként. 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választották. 1861. végén hazatért Magyarországra. Az MTA ülésén január 22-én székfoglaló előadást tartott. 1862. közepén visszautazott. A washingtoni tengerészeti minisztérium titkára lett, majd később a külügyminisztériumtól kapott kinevezést a mexikói Manzanillióba, mint az Unió konzulja. 1866. augusztus 6-ától igazgatója lett a pesti állatkertnek, melynek létrehozásában nagy szerepet vállalt.

8 Xántus János életrajza
Az igazgatói állásról való lemondását nyugtalan természetén kívül, 1868-ban az osztrák-magyar Dél-Kelet Ázsiai expedíció is késztette, melyre a kormány megbízásából indult. 1870. novemberében a délkelet-ázsiai útjáról hazatérve. A Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának őrévé választották, március 5-étől Magyar Földrajzi Társaság alelnökévé választották 1890-ben. 1894 tavaszán súlyos tüdőgyulladáson esett át. 1894. december 13.-án Budapesten halt meg.

9 Megnyitotta kapuit… Magyarország első állatkertje augusztus 9-én nyitotta meg kapuit. A közönség ekkor csaknem ötszáz különféle állatot láthatott a kertben, amely állatokat tizenegy nagyobb és számos kisebb állatházban, valamint elkerített, nyílt gyeptereken. A legnépszerűbb állat Kristóf, a fiatal barnamedve volt, aki nemcsak gondozójának, Angelo Guzzanto-nak volt a kedvence, hanem a jeles államférfinak, Deák Ferencnek is.

10 A Budapesti Állatkert Igazgatói (1866-1929)
1866 dr. Leopold Fitzinger Xántus János Czimeg János 1868 dr. Kriesch János Hegyessy Kálmán Berecz Antal Serák Károly Lónyai Géza dr. Ráthonyi Zoltán dr. Lendl Adolf Hilbert Rezső

11 A Budapesti Állatkert Igazgatói (1929-)
Nádler Herbert Láng István Károlyi József dr. Anghi Csaba dr. Szederjei Ákos dr. Holdas Sándor dr. Szijj József dr. Persányi Miklós dr. Bogsch Ilma dr. Persányi Miklós

12

13 Zárszó Xántus János nagyon gazdag, változatos életpályát járt be: hontalan kalandos utazóból nemzetközi hírű tudós lett. Beszámolóival, gyűjtött anyagaival okítani, tanítani akart, tudományos ismereteket átadni idehaza az akkor még különlegességnek és ritkaságnak számító vadnyugati világról. Írt magyar, angol, spanyol, német és latin nyelven.

14 Publikációi Magyarul megjelentek önállóan:
Xantus János levelei Észak-amerikából (közli Prépost István, Pest 1858) Utazás Kalifornia déli részében (u. o. 1860) Utasítás a természetrajzi tárgyak gyűjtésére (u. o. 1872) Emlékbeszéd Lázár Kálmán gróf felett (Budapest 1875) A térképkészítésről (u. o. 1880). V. ö. nekrológját a Földrajzi Közlemények XXII. köt.

15 Xántus János könyvei és több mint kétszáz népszerű írása milliók számára nyújtott élvezetes ismeretszerzést. Köszönöm a figyelmet!