Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA A rektifikálóoszlop elméleti tálcaszámának meghatározása szerkesztéssel.

Az előadások a következő témára: "Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA A rektifikálóoszlop elméleti tálcaszámának meghatározása szerkesztéssel."— Előadás másolata:

1 Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA varga.i@neobee.net A rektifikálóoszlop elméleti tálcaszámának meghatározása szerkesztéssel (McCabe-Thile módszer)

2 Megszerkesztjük az y - x egyensúlyi görbét, és a diagramba berajzoljuk az átlót. 1.

3 A kívánt x D desztillátum-összetételt berajzoljuk a diagram vízszintes tengelyére 2. X D

4 3. X D Kiszámítjuk az X D /R+1 értéket és felmérjük a függőleges tengelyre. A két metszéspontot összekötjük: A kapott egyenes a felső munkavonal R – refluxarány : R = L – a reflux folyadékmennyisége D – a desztillátum mennyisége X D /R+1 L D

5 4. X D R + 1 X D A q- vonal szerkesztése: q = Q Δ h r Q- az egységnyi mennyiségű elegy elpárologtatásához szükséges hőmennyiség Δ h r - az elegy párolgáshője Kiszámítjuk q-t és a kapott érték ismeretében a vízszintes tengelyre felvisszük az X B értéket és az X B / q hányadost. Az X B értékből kiindulva függőlegesen elmetszük a diagram átlóját. X B X B /q Összekötjük a vízszintes tengelyen lévő X B / q pontot az előbbi átlómetszékkel (lila egyenes). Az egyenest meghosszabbítjuk,hogy metssze a felső munkavonalat (zöld vonal).

6 5. Megszerkesztjük az alsó munkavonalat : A kívánt X M maradék összetételét bejelöljük a vízszintes tengelyen és innen egy függőlegessel elmetsszük az átlót. A kapott metszéspontot összekötjük a q- vonal és a felső munkavonal metszéspontjával (sárga egyenes). X M X D X B / q X B

7 Az átló X D pontjából kiindulva húzunk egy egyenest az egyensúlyi görbéig(a metszéspont azt az Y D gőzösszetételt jelzi,amivel a legfelső tányérról száll fel a pára). Ez a metszék az első sarokpont: az első(a legfelső tányér). A metszéspontból függőlegest húzunk lefelé a munkavonalig, majd a függőleges és a munkavonal metszéspontjából vízszintest az egyensúlyi görbéig. Ez a metszéspont a második sarokpont: a második tányér. Innen újabb függőleges és így tovább, míg elérjük (vagy túlhaladjuk) a maradék X M összetételét. Megállapítjuk a sarokpontok számát- egy tányért egy függőleges és egy vízszintes szakasz jelez. 1 2 9 tányér Elméletileg X D X M 6. X B /q X M 9 8 3