Terek 2 (Nemes Nagy József: A tér a társadalomkutatásban)

Az előadások a következő témára: "Terek 2 (Nemes Nagy József: A tér a társadalomkutatásban)"— Előadás másolata:

1 Terek 2 (Nemes Nagy József: A tér a társadalomkutatásban)

2 Terek tagolódása  Önálló jellemzők alapján, funkciókkal rendelkező részekre való tagolódás  Alapvető tagolási irány  Vertikális  Horizontális

3 Vertikális tagozódás  Magassági tagozódás  hétköznapi jelentésben egymás feletti elhelyezkedést jelent  Vertikum - egymásra épülés  társadalmi-gazdasági reálszerveződésben, munkamegosztásban  Hierarchia  Szervezetekben, irányítási mechanizmusokban a függés, az alá-, fölérendeltségi viszony hozza létre

4 Magassági tagozódás  Domborzati tagoltság jelölése  Kitűntetett irány a földi gravitáció iránya által kijelölt függőleges kiterjedés  Jelentősége, hatása  Mezőgazdasági tevékenységre  Termékszerkezetre  Infrastrukturális hálózatok kiépítési lehetőségeire  Építészetre  stb.

5 Vertikumok  Egymásra épülés relációja  Termelő-ágazatokban  Kitermelő-ágazatok (pl. bányászat)  Alapanyag-termelés (pl. kohászat)  Feldolgozóipar (pl. gépgyártás)  Szolgáltató-szférában  pl. oktatásban  óvoda, általános iskola, középiskola, felsőoktatási intézmény  Magasabb szint feltételezi az alacsonyabb szint létét  Egy-egy szintet nem lehet átugorni, kihagyni, azaz a vertikum egységes rendszerként működik

6 Hierarchiák  Szervezetekhez, irányításhoz s az ezekben működő függéshez, alá- és fölérendeltséghez kötött  Minden szint függésben van a fölötte állótól  Többfajta hierarchikus tagoltság mellett is működőképes (szemben a vertikummal)  Egy-egy szintet is ki lehet hagyni, de ez nehezítheti a működést  Túltagoltság is vezethet működési problémákhoz  Településhierarchia

7 Horizontális térfelosztás  A földrajzi tér határvonalakkal való tagolásának eszköze  Két iránya:  Nagyobb egységek részekre bontása (területi dezaggregáció)  Kisebb területegységek összevonása (területi aggregáció)

8 Horizontális térfelosztási szempontok  A gyakorlati, sokszor irányítási funkciókhoz is kapcsolódó társadalmi térfelosztások 3 alapvető szempont mentén rendszerezhetőek:  A valóságos térbeli szerveződés követése  Az összehasonlíthatóság  A kezelhetőség

9 Valóságos szerveződés követése  Ahány társadalmi jelenség, szinte ugyanannyi körzetrendszer alkalmazható, mert mindegyik jelenségre más az optimális rendszer.  Választás vizsgálata: választási körzet  Mezőgazdaság vizsgálata: termelési körzet, stb.  Jellemzője:  A funkcionális összetartozás  Belső homogenitás  Térfelosztás teljessége

10 Az összehasonlíthatóság - kompatibilitás  Hasonló szintű, más térfelosztásokhoz való illesztés figyelembe vétele  Közigazgatási térfelosztás  Egyidejű, keresztmetszeti összehangolást segíti  Időbeli, történeti stabilitása a térfelosztásnak  Hosszú távú összehasonlítást segíti

11 A kezelhetőség szempontjai  Optimális méretek  Kezelhető számú egység  Információs rendszerek térfelosztásai

12 A térfelosztás hatása a szegregáció mértékére  „Fehérek” és „feketék” elhelyezkedése a térben  „A” Alaphelyzet: nincs belső határ  „B” térfelosztás: feketék külön, és fehérek is külön-külön  „C” térfelosztás: egy vegyes körzet, több csak fehér körzet  „D” térfelosztás: mindegyik vegyes körzet

13 Határok  Határok kijelölése: horizontális térfelosztás  Határ menti térségek vizsgálataiban a határ fogalmának alapvető funkciói:  Elválasztó  Összekapcsoló  Ütköző  Szűrő  A határfogalom különböző elentései:  A határ, mint elválasztó térelem, gát (barrier)  A határ, mint szűrőzóna, kapukkal (filter)  A határ, mint perem, ütköző zóna (frontier)  A határ, mint összekapcsoló elem (kontaktus zóna)