ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 2. Előadás vázlata

Az előadások a következő témára: "ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 2. Előadás vázlata"— Előadás másolata:

1 ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 2. Előadás vázlata
Jogforrás ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 2. Előadás vázlata

2 Mi a jog? kérdésre két okból van szükség válaszra
Jog és Jogforrás Mi a jog? kérdésre két okból van szükség válaszra Minden tudomány definiálja tárgyát A gyakorlati döntések során releváns, hogy mi lesz egyes cselekvések jogi következménye, az pedig (részben) attól is függ, hogy mi a jog → Mindkét kérdésre többféle válasz születik (a jog fogalmának meghatározására adott kísérletek képezik a jogelméleti oktatás részét), így arra a kérdésre, is több válasz született, hogy mi a jog forrása. Ezek típusba sorolhatók.

3 Jogforrások típusa Jogforrás legáltalánosabban: ahonnan a jog ered
Materiális és formális jogforrás Materiális: ahonnan a jog tartalma ered (szokás, precedens, erkölcs, vallás) Formális: ahonnan a jog kötelező ereje, tekintély ered (demokratikus választás, felszentelt uralkodó, bölcs vezér) Külső és belső jogforrás Külső: azon jogképző erő, ami a jogtól függetlenül létezik, és amiből a jog tartalmát/érvényességét nyeri el (gyakorlat, társadalmi struktúra, társadalmi szükséglet, isteni akarat, stb) Belső: jogon belül keresi a forrást Anyagi: jogalkotási hatáskörrel felruházott szerv Alaki: Honnan ismerhető meg a jog? Kérdésre ad választ – jog szövegének feltalálási hely c) Formális és nem formális (Edgar Bodenheimer) Jogforrás mindaz, amire egy jogi döntés indoka lehet. Formális: törvény, bírói jog, nemzetközi szerződés Nem-formális: igazságosság, értelem és dolgok természete, méltányosság, politikai cél, morális meggyőződés, közvélemény

4 Formális jogforrások Jogalkotás
Érvényessége politikailag a szerv legitimitásától, jogilag az eljárás jogszerűségétől függ Konszenzus vs konfliktus elmélet Autonóm (itt értsd: feltétlen) vs delegált (végrehajtás, és részletszabályok kidolgozása) jogalkotás Feltételei: a) legyenek kiforrott társadalmi viszonyok b) legyen jogtudomány (dogmatika) c) legyen megfelelő szakapparátus Sajátosságai: a) tudatos b) jövőre irányuló c) szilárd d) általános e) statikus Sajátos esetek: alkotmányozás, kodifikáció, recepció

5 Formális jogforrások B) Bírói jog
Döntés elemei: rendelkezés, indokolás (ratio decidendi és obiter dictum) → Ratio decidendi lehet precedens alapja, stare decisis elve alapján kötött →Eltérésre lehetőség: megkülönböztetés és overruling Jellemzői: rögzített, utólagos, induktív, ex post facto, rugalmasabb C) Nemzetközi szerződések D) Szokásjog Hosszú idő óta fennáll Tartalma egyértelműen megállapítható Nem ellentétes alapvető erkölcsi szabályokkal Pl. kereskedelmi jog: helyben szokásos módon, de fő területe a nemzetközi közjog