Kutatási terv Az inklúzió fenntarthatóságának vizsgálata az oktatási intézményekben, fókuszba helyezve a hálózati együttműködést, a kreatív alkotó műhelyek.

Az előadások a következő témára: "Kutatási terv Az inklúzió fenntarthatóságának vizsgálata az oktatási intézményekben, fókuszba helyezve a hálózati együttműködést, a kreatív alkotó műhelyek."— Előadás másolata:

1 Kutatási terv Az inklúzió fenntarthatóságának vizsgálata az oktatási intézményekben, fókuszba helyezve a hálózati együttműködést, a kreatív alkotó műhelyek létrejöttét Készítette: Kovácsevicsné Tóth Marianna

2 Magyarország 2004-es uniós csatlakozásával soha nem látott lehetőségek nyíltak a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai esélyegyenlőségének biztosítására.

3 Hátrányos helyzet Oktatásban hátrányos helyzetbe kerülnek, akiknél az a szociokulturális miliő, amelyből származnak, s amely személyes életük társadalmi-kulturális közegét adja, megnehezíti, szűkíti, netán lehetetlenné teszi előrehaladásukat az oktatási intézményekben. A hátrányos helyzet az előbbiektől új jelentést is kapott azzal, hogy a többségi közoktatási intézményekben megjelent a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók befogadása is.

4 A sikeres integrációhoz fontos, hogy
a pedagógusok megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek az együttnevelés elméletéről és gyakorlati módszereiről, olyan nevelési és tanulásszervezési módszereket alkalmazzanak, amelyek figyelembe veszik a tanulók eltérő hátterét, alkalmasak legyenek a legkülönbözőbb helyzetű tanulók együttnevelésére, a differenciálásra és a személyre szabott értékelési rendszer alkalmazására.

5 Az inklúzió kialakítását segítette:
HEFOP „A” HEFOP „B” jelű központi program (Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program)

6 A nyertes intézmények ingyenes pedagógus továbbképzéseket,
ingyenes szolgáltatásokat, a szakmai szolgáltató hálózattól a már bevált programok eredményeinek szolgáltatását, módszertani adatbankot, szolgáltatói programcsomagokat kaptak.

7 A témaválasztás indoklása
A közoktatásban esélynövelő és hátránykompenzáló programok, a befogadó, integráló intézmények modellként működnek. Az innovatív iskola egyik legfontosabb feladata a pedagógus kompetenciák fejlesztése, továbbképzéseken, pedagógiai műhelymunkában való részvétellel.

8 A kutatás céljának meghatározása
Vajon egy-egy HEFOP nyertes befogadó intézmény milyen szükséges lépéseket jelöl ki újból az együttnevelés folyamatos megvalósítása érdekében? (A nyertes pályázat eredményét a megvalósítási időszak után 5 évig fenn kell tartani)

9 A kutatás megkísérli feltárni, hogy
a kijelölt lépések konkrét cselekvéssé válása milyen forrásokat igényel. a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program A és B programjaiban -- HEFOP és HEFOP megvalósuló fejlesztő tevékenységek fenntarthatóságának támogatása hogyan történik az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP programjaiban a Dél- Dunántúlon, mi jellemzi a horizontális kapcsolatokat, együttműködéseket, az egymástól való tanulást, a befogadó intézmények közötti közvetlen kommunikációt? További célként szerepel, hogy megfelelő figyelem irányuljon ezen intézmények tevékenységére, működésére, ezáltal az inklúzió és az integráció felé.

10 A hipotézisek ismertetése
Az inklúzió fenntartásához elengedhetetlenül szükséges az EU-s források-pályázatok folyamatos igénybevétele. Az EU-s források lehetőséget kínálnak arra, hogy a befogadó intézmények tanuljanak egymástól, egymás sikereiből. Pályázati úton tudják továbbra is a hatékony szolgáltatások rendszerét igénybe venni. Jó gyakorlatokat vehetnek át/meg egymástól illetve honosíthatnak meg.

11 Az anyagi források felkutatása nélkül az inklúzió fenntarthatósága, további innovációk és a szakmai fejlesztések akadályba ütköznek.

12 A regionális szakmai műhelyek munkájába be tudnak-e kapcsolódni pedagógusok, hogy megosszák tapasztalataikat, fejlesztéseiket a többi intézmény pedagógusával, a műhely szakmai koordinációját ellátó szakemberrel (a központi program delegáltjával)?

13 Létre jön-e a referenciaintézmények hálózata, a jó gyakorlatokat kidolgozó befogadó, együttnevelő intézmények módszertani központtá alakulnak-e?

14 A kutatási módszerek megjelölése
A szakirodalom feldolgozása Interjú Kérdőívek dokumentumelemzés

15 A kutatás időrendi ütemezése
Kutatási terv elkészítése, szakirodalmi feldolgozás. Kutató team felállítása szeptember Interjúkészítés szempontjainak összegyűjtése; előzetes interjúk készítése a kérdőívek élesítésére Kérdőívek megfogalmazása; kérdőívek lekérdezése. Feldolgozás, adatrögzítés .Interjúkészítések – a kérdőívek által fókuszált tematikában. Interjúk rögzítése; interjúelemzés; iskolai dokumentumok elemzése. Eredmények összesítése. Kutatási beszámoló elkészítése. Közös értékelés.

16 A kutatás időrendi ütemezése
Kutatási terv elkészítése, szakirodalmi feldolgozás. Kutató team felállítása. Interjúkészítés szempontjainak összegyűjtése; előzetes interjúk készítése a kérdőívek élesítésére Kérdőívek megfogalmazása; kérdőívek lekérdezése. Feldolgozás, adatrögzítés Interjúkészítések – a kérdőívek által fókuszált tematikában. Interjúk rögzítése; interjúelemzés; iskolai dokumentumok elemzése. Eredmények összesítése. Kutatási beszámoló elkészítése. Közös értékelés.