A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottsága és a Pécsi Területi Bizottság Nyelv- és Irodalomtudományi.

Az előadások a következő témára: "A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottsága és a Pécsi Területi Bizottság Nyelv- és Irodalomtudományi."— Előadás másolata:

1

2 A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottsága és a Pécsi Területi Bizottság Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottsága 2006. május 11. A Dunántúl mint régió: nyelv- és irodalomtudományi kutatások Az életmódreform hazai képviselője: Nagy Sándor. Az író, a képzőművész – és egy szimbóluma Géczi János PhD Veszprémi Egyetem, BTK, Antropológia és Etika Tanszék Pécsi Tudományegyetem, BTK, Nevelés- és Művelődéstörténet Tanszék geczijanos@vnet.hu

3 Az időszak (egymással párhuzamos) világképei kései romantikus materialista pozitivista A vizsgálatba bevontak: világképi szempontból paradigmatikus személyiségek pl: Nagy Sándor Gulácsy Lajos Csontváry Koszta Tivadar a kiválasztás szempontjai: több típusú forrás (képzőművészet, irodalom, tudomány) alapján megállapítható világkép-struktúra dokumentált életpálya az intézményes művészi képzés tartalmának ismerete nemzetközi mozgástér és tájékozódás a művészetet a nevelés eszközének tekintik közös bennük az életmód-reform(ok) meghatározó hatása az életmódban és a művészi pályán

4 Vázlat Művészet és nevelés A rózsa értelme Az életet minősítő virág Nagy Sándor egyéni világképének néhány eleme

5 Otthon/Tűzhely, 1905 k.

6 Kertünk, 1902.

7 Ave Myriam, 1904.

8 Adalbert Stifter Nachtsommer, 1857. a művészsors paradigmatikus felvázolása fejlődésregény utópia a rózsa az ember és a szellem közös teremtménye lakhelye: a kert a virág több korábbi rózsaszimbólum alakzata a szövegben ornamentális a viselkedése

9 Nagy Sándor egyéni világképének néhány eleme Nazarénusok Preraffaeliták Tolsztojanizmus Újgnoszticizmus Vegetárizmus

10 A rózsa értelme Nagy Sándor: Szent várakozás, 1904.

11 Irodalom: Balis, J. (1966) Images de la Rose. Catalogue No 21., Bibliothèque Albert Ier, Bruxelles F. Dózsa K. szerk. (2004) Az áttörés kora. Bécs és Budapest a historizmus és az avantgárd között. 1873-1920. Klimt, Schile, Kokoschka és a dualizmus művészete című kiállítás tanulmánykötete. Budapesti Történeti Múzeum, Budapest Géczi J. szerk. (1999) Nagy Sándor. Vár Ucca Tizenhét 1999/2. Veszprém Gellér K. – G. Merva M. – Őriné Nagy C. szerk.: A gödöllői művésztelep 1901-1920. katalógus. Gödöllő. 2003. Gellér K. – Keserű K.: A gödöllői művésztelep. Cégér. Gödöllő. 1987. Gellér K. – G. Merva M. – Őriné Nagy C. szerk. (2003) A gödöllői művésztelep 1901-1920. katalógus. Gödöllő. Gellér K. (1996) Nagy Sándor pesterzsébeti freskói. Pesterzsébeti Múzeumi Füzetek 12. Budapest. Gellér K. (2003) Újítás és tradíció. In. Gellér K. – G. Merva M. – Őriné Nagy C. szerk: A gödöllői művésztelep 1901-1920. Katalógus. Gödöllő. 2003. 5-26. Gellér K. (2004) A gödöllői művésztelep (1901 – 1920) in: F. Dózsa K. szerk. (2004) 423 – 431. Montanari, M. (1996) Éhség és bőség. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest Gulácsy L. (1989) A virágünnep vége. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. Gulácsy L. (1994) Pauline Holseel. Ferenczy Könyvkiadó, Bp. Schorske, C. E. (1979) Fin de Siècle Vienna. Politics and Culture. K. h. n, 1979. Szabadi J. (1969) Gulácsy Lajos. Corvina, Bp. Szabó Krisztina Anna: „Az egész élet szigete” – életmód és mentalitás a gödöllői művésztelepen. In: Géczi J. szerk. (1999) 88-151.