Linux.

Az előadások a következő témára: "Linux."— Előadás másolata:

1 Linux

2 Története 1969 – első Unix fejlesztés
1975 – első disztribúció (BSD), szabványosítás ingyenes klón: Linux, FreeBSD 1991 – első hivatalos Linux nyílt forráskódú fejlesztés

3 Linux történelem 1991 Linus Torvalds finn hallgató egy egyszerűbb UNIX variánst ír, főleg PC-khez, mely a MINIX (Tanenbaum) rendszeren alapul Több önkéntes fejlesztő bekapcsolódott a munkába, a mai napig sok ingyen dolgozó önkéntes is fejleszti Több platformon is fut, az otthoni desktop felhasználásra jobbnak tűnik mint egy UNIX (a sok kiegészítő program miatt)

4 Linux történelem Számos felhasználói program létezik X-Windows
Médialejátszók Játékok, emulátorok, virtuális gépek Web böngészők, kliensek Irodai alkalmazások OpenOffice – Word,Excel,PPT,stb kompatibilis szerkesztők Mindezek többsége ingyenes

5 Linux verziók A különböző összetételű linux variánsokat disztibúcióknak hívják SlackWare Debian Ubuntu (Kubuntu, Xubuntu) Red Hat Mandrake Suse UHU (magyar disztribúció) …

6 Linux Linux felépítése Kernel Shell (héj) Programok
Felhasználó és kernel közti kapcsolatot biztosítja Több féle lehet, pl.: Bourne shell (újabb: Bourne Again Shell – bash), Korn shell, C-shell Programok

7 Linux verziók Minden disztribúció azonos felhasználói felületet használ Ehhez kapcsolódik számos segédprogram (különböző disztribúciókban más-más programok) HW-hez kapcsolódó legbelső rész: kernel (rendszermag) - erőforráskezelés - folyamatok ütemezése - HW felé kapcsolat Kernel folyamatosan fejlődik, a telepített rendszer „alá” érdemes néha egy-egy újabb verziót feltenni

8 Alapfogalmak Multitask: több feladat egyidejű végrehajtása
A feladatok váltogatását az ütemező végzi Preemptív multitaskos operációs rendszer: ha egy folyamat számára kijelölt időszak letelt, akkor a kernel megszakítja a futását és másik folyamatnak adja át a vezérlést. Multiuser: több felhasználó egyidejű kiszolgálása Egy gépre többen jelentkezhetnek be egyszerre, és egyszerre tudnak dolgozni. Mindig van valaki, aki a rendszerrel kapcsolatos adminisztrációt végzi - root

9 Kernel Rendszermag, az operációs rendszer szíve
bármikor le tudjuk cserélni, közös alap ez ad kapcsolatot a többi disztribúció között azokat a vezérlőprogramokat tartalmazza, melyek közvetlenül a hardverelemeket vezérlik Memória menedzselése Processzidő kiosztása Felhasználói feladatok elkülönítése, védelme Csomagokat fogad-küld a hálózaton Párhuzamosan futtatja a programokat Szolgáltatásait rendszerhívásokon keresztül érjük el

10 Shell Parancsértelmező Nem része az operációs rendszernek
Kapcsolatot tart az operációs rendszer és a felhasználó között Minden felhasználói bejelentkezéskor egy parancsértelmező indul el, ennek szabványos ki- és bemenete a terminál: egy promptot jelenít meg több parancsértelmező létezik pl.: bourne shell

11 Grafikus felület Az alapja a X window system, de ez még csak egy grafikus felületet biztosít a parancsok kiadására. Az X biztosítja az alapvető keretrendszert GUI környezetek építéséhez: ablakok kirajzolása és mozgatása a képernyőn, együttműködés az egérrel és/vagy billentyűzettel. Erre még telepítenünk kell valamilyen ablakkezelőt, amik biztosítják a startmenüt, ikonokat, … KDE GNOME Xfce

12 Fájlrendszer Fájl tárolási módját határozza meg
A lemezen tárolt adatok kezelhetőségét biztosítja Mielőtt egy partíciót fájlrendszerként használunk inicializálni kell, és a nyilvántartó adatstruktúrákat a lemezre kell írni Fájlrendszerei: ext2, ext3

13 Felépítése Hierarchikus: Fájlnév: max. 255 karakter
Gyökérkönyvtár: jele: / Fájlokat és alkönyvtárakat tartalmaz. Fájlnév: max. 255 karakter tetszőleges számú ponttal tagolt név ponttal is kezdődhet – rejtettek különbség is a kis- és nagybetűk között helyettesítő karakterek: *, ?, 

14 Könyvtárstruktúra Kisebb részekre lehet osztani – ezeket a részeket külön partíciókon helyeztük el Minden résznek külön feladata van: Gyökér (root): minden gépnél egyedi a bootoláshoz szükséges információkat tartalmaznia kell. Javításhoz, visszaállításhoz szükséges rész is itt van. /usr: parancsok, könyvtárak, kézikönyv lapok, megosztható /var: változó fájlok (naplófájl, ideiglenes fájl) /home: felhasználók saját könyvtárai

15 Linux Linux felhasználók Több felhasználó lehetséges
Kitűntetett felhasználó: rendszer adminisztrátor vagy root Ezen felhasználónak mindenhez van joga Feladata a rendszer hibátlan futásának biztosítása, backup (adatbiztosítás), többi felhasználó menedzselése Felhasználóhoz tartozik: Login név Jelszó

16 Linux - tulajdonjogok File vagy könyvtár rendelkezik
Tulajdonossal (alapból az, aki létrehozta) Csoporttal (alapból a létrehozó alapcsoportja) File-ra vagy könyvtárra vonatkozó jogok Írás Olvasás Futtatás Különböző jogokat lehet a 3 különböző szintű felhasználóhoz megadni (tulajdonos, csoport, mindenki más)

17 Linux - tulajdonjogok Futtatható fájlokat nem a kiterjesztése azonosítja. Ha futtatható jog be van állítva és valóban egy futtatható bináris vagy script (batch állomány), akkor lefut. Egyébként nem Minden fájlhoz van egy 9 bitből álló, jogokat leíró rész: rwxrwxrwx sorrendben, ahol r – read, w – write, x – execute. Az első 3-as a tulajdonos, a második a csoport, a harmadik mindenki más jogait írja le

18 Linux - tulajdonjogok Pl.: rw-r----- tulajdonos: olvashat, írhat
csoport: olvashat mindenki más: semmit sem tehet vagy: rwxrw-r-- tulajdonos: olvashat, írhat, futtathat csoport: olvashat, írhat mindenki más: olvashat

19 Linux - tulajdonjogok Jogok jelzőbitjei mint bináris számok is kezelhetőek: r – 4 w – 2 x – 1 ezek után: rwx = 7, wx = 3, r-x = 5, rw- = 6, -w- = 2, r-- = 4, --x = 1

20 Linux - tulajdonjogok Jogok állítása chmod-al: chmod 755 kukac
„kukac” nevű file-ra a következő jogokat állítottuk be: tulajdonos: rwx (4+2+1=7) csoport: r-x (4+1=5) mindenki más: r-x (4+1=5) Tulajdonos vagy csoport csere: chown

21 Memóriakezelés A háttértár egy részét is képes valódi memóriaként kezelni. Virtuális memóriakezelés: a futó programok azon része melyre éppen szükség van az a valódi memóriában van, amelyikre nincs szükség az a virtuális memóriába kerül.

22 Swap fájl vagy swap partíció
A linux swap partíciót használ Előny: - Nem töredezik, saját erre a célra optimalizált lemezkezelés Hátrány: - Nem dinamikus méretű, telepítéskor le kell már foglalni neki valamekkora lemezfelületet, utólagos módosítása nehézkes A windows swap file használ Előny: - Dinamikus méretű, telepítéskor nem kell foglalni neki valamekkora lemezfelületet Hátrány: - Töredezik (hogy lehet ez ellen védekezni MS rendszerekben?), belassulhat, nem erre a célra optimalizált filekezelésen keresztül kezeli a diszket

23 Linuxos/unixos specialitások
Suid: Set User Identification Felhasználói azonosító megváltoztatása Eszközök: Mindent fáljként kezel /dev könyvtárban találunk minden fájlt ami az eszközökhöz tartozik Démonok: speciális processzek Háttérben futnak , párhuzamosan más programokkal Újraindíthatók az operációs rendszer újraindítása nélkül

24 Boot loader A boot loader szoftver, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó több operációs rendszert tároljon a számítógépén, s a gép indításakor válasszon, hogy éppen melyik rendszert akarja indítani. Egy telepített gépen akár több is lehetne különböző helyeken, de persze egyet célszerű/szoktunk használni LILO: Linux Loader GRUB szó a Grand Unified Boot Loader szavak rövidítése. Nem BIOS hívásokkal kezeli a hardvert A kernelt már a linux fájlrendszerről kell betöltenie

25 Boot loader helye MBR Boot sector
Eőnye: Mindenképpen „ide” kerül a vezérlés a BIOS-tól, ha ez a HDD van beállítva a boot sequence-ben Hátrány: Bármelyik op.rsz újratelepítéskor a telepítő felülírhatja (, a linux nem hacsak telepítőt nem utasítjuk erre), nekünk kell gondoskodni a visszaállításáról Boot sector Eőnye: Bármelyik op.rsz újratelepítéskor a telepítő nem írhatja felül a tartalmát Hátrány: Nem biztos hogy „ide” kerül a vezérlés a BIOS-tól, ha ez a HDD van beállítva a boot sequence-ben, csak a a MBR üres és ez az aktív partíció, vagy ha az ott lévő boot loared „ide” adja átt a vezérlést.

26 Bootolás folyamata A számítógép bekapcsolásakor a BIOS a beállításai alapján meghatározza a bootoló eszközt, ami jellemzően egy merevlemez, de lehet például CD, DVD vagy pendrive is. Ha ez megtörtént, akkor a BIOS átadja a vezérlést a Master Boot Record-nak, ami az adott eszköz első 512 byte-ját jelenti. A Master Boot Record tartalmazza a GRUB első szintjét, de mivel az 512 byte egy elég kis tárterület, ezért az ott tárolt kód szinte csak annyit csinál, hogy továbbadja a vezérlést a GRUB következő szintjének, ami már a meghajtó egy másik részén helyezkedik el. Amikor a második szint megkapja a vezérlést, akkor megjelenít egy felhasználói felületet, amelyen választani lehet a bootolható operációs rendszerek közül és paraméterezni is lehet őket. A GRUB beállítható úgy is, hogy ha eltelik egy megadott idő anélkül, hogy a felhasználó választana, akkor automatikusan indítsa valamelyik rendszert. A GRUB végül indítja a kiválasztott rendszert, azaz átadja a vezérlést a kiválaszott rendszermagnak. Ezen a ponton az is megtehető, hogy a GRUB ne egy operációs rendszert, hanem egy másik boot loadert indítson.