Művészettörténet a művészetterápiában

Az előadások a következő témára: "Művészettörténet a művészetterápiában"— Előadás másolata:

1 Művészettörténet a művészetterápiában

2 Bibliográfia A. Rosalie David: Az egyiptomi birodalmak (A múlt születése sor.) Kákosy László: Ré fiai (Művészet-286.o.; Vallás-307.o0.; Túlvilághit-349.o.) A korai civilizációk (A művészet története - új - sor.) John Gray: Közel-keleti mitológia Mezopotámia, Szíria, Palesztina) John R. Hinnels: Perzsa mitológia Mircea Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története (megfelelő fejezetek) Peter Warren: Égei civilizációk (A múlt születése sor.) Alan Johnston: Az archaikus Görögország (A múlt születése sor.) Roger Ling: A klasszikus görög világ (A múlt születése sor.) Az antik világ (A művészet története - régi - sor.) vagy A klasszikus ókor (A művészet története - új - sor.) Robert Graves: Görög mítoszok I-II. (vagy) Kerényi Károly: Görög mitológia (vagy) John Pinsent: Görög mitológia John Reich: Az ősi Itália (A múlt születése sor.) Clive Foss-Paul Mogdalino: Róma és Bizánc (A múlt születése sor.) A korai középkor (A művészet története - régi - sor.) vagy) A korai román és a román stílus (A művészet története - új - sor.) Steward Perowne: Római mitológia Mircea Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története {megfelelő fejezetek) Erdélyi Gizella: A római kőfaragás és kőszobrászat Magyarországon (Apollo Könyvtár)

3 A kurzus témája A kurzus nem foglalkozik pszichotikusok, a
kívülállók (outsider art) művészeti tevékenységével. Szinte kizárólag az egyetemes és magyar művészettörténet adatai alapján, ezek segítségével idézi fel a történeti és egyéni jelentőséggel rendelkező élethelyzeteket. Ezekben az alakítás szabályai és az „élethelyzet” konvenciókkal szemben feltűnő szabálytalanságai összekapcsolódhatnak, majd újabb szabályokat hozhatnak létre. A vizuális konvenciók és a mindenkori megújulás folyamataiba pillantunk be munkánk során.

4 Altamírai ló Itt most szóbahozzuk a szabály (kánon) fogalmát. Közhely, de a művelődéstörténet egyik nagy vitáját idézi fel az „altamírai ló” (bölény?) Mikor és miért elsődleges a realizmus (naturalizmus) vagy az elvont művészet? Alois Riegl – Gottfried Semper vitája

5 Bálna ábrázolása az Onyega tó partjáról
(I.e. XV. század). Határeset: naturális élethelyzet és elvont reprezentáció

6 Bálna, szarvasok vadászok az Onyega tó mellől.
Az élet folyamatainak vizionárius egysége

7 Arc. Márvány portré i.e. 50000-ből, Volosból Csontváry: Önarckép. 1893.

8 Marianna von Werefkin: Tragikus esemény. 1910.

9 Rufino Tamayo: Alvajáró. 1948.

10 Francesco Clemente: Éjjel-nappal. 1990.

11 Barnet Newman: Jerikó, 1966.

12 Lucas Cranach: Segítő szentek. 1505. A „számbevétel” esete
Lucas Cranach: Segítő szentek A „számbevétel” esete. A jellemvonások, mint vizuális tények.

13 Ivan Albright: Lában alatt a föld…, 1929.

14 Kykladikus női figura. I. e. 2800 k. Constantin Brancusi: Alvó múzsa

15 Barnet Newman: Ki fél a kéktől, vöröstől, sárgától? 1966.

16 Férfi és kentaur. I.e. VII. század

17 Hárfajátékos. Kykladikus szobor. I.e. 2800

18 Az Átreusok sírkamrájának boltozata és a tyrins-i tholos bejárata

19 Áldozatvivő szobra. I.e. 1890. 12. dinasztia

20 Hajómodell. 12. dinasztia kora

21 Hajósok szobra Volosból. I.e. VI. század

22 Mykerinos fárao és felesége i.e. 2860.

23 Archaikus görög csatajelenet. Halász

24 Korinthoszi váza. I.e. 630 k.

25 Archaikus relief és női portré. I.e. VII. század

26 Istennő portréja. I.e. VII. század

27 Etruszk Hermes szobor. I.e. 510

28 Kuros szobrok. I.e. VII-VI. század

29 Bajnokok. I.e. VI. század

30 Kore szobrok Athénból. I.e.VII.-VI. század

31 Kariatida az athéni Erechteionról. I.e. III. század

32 Pronaia-i tholos. I.e. V. század

33 Euphiletos kraterja. Panathenaia. Feketealakos váza, I.e. 510

34 Exechias Kocsihajtó váza. I.e. 540.

35 Paris ítélete. Vörösalakos váza. I.e. 480.k.

36 Labirintus ábrázolás

37 Niké. I.e. II. század. Angyal Pécsről 1230 k.

38 Kentaur és amazon ábrázolás Pécsről. XVI. század

39 Paola Modersohn Becker: Kislány aranyhallal. 1906-7.
Az „ aranykor” ideája a valóságból „átszállás”, illetve „kiszállás” kísérleteivel jár együtt. A mitoszteremtés személyes (ez így megemésztendő ellentmondás) késztetéseivel találkozunk itt és PMB esetében.

40 Paola Modersohn Becker: Lány zöld virággal. 1906.

41 Parthenon nyugati metopéi

42 A Panathenaia lovasai. Akropolis. I.e. V. század

43 Részlet a Parthenon frízéről (London)

44 Kentaur és lapitha a Parthenon frízéről

45 Skopas: Amasonomachia. Részlet a halikarnassosi mauzoleumról. I.e. III. század, London.

46 A déli metopék rekonstrukciója

47 Silenos lova, kentaur-relief a Parthenonról

48 Michelangelo: az Éjszaka allegoriája a Medici Új sekrestyéből. Firenze

49 Daniele da Volterra: Michelangelo. 1540.k.

50 Raffaello Santi: Athéni iskola. Vatikán, stanzák

51 Faldekoráció a XVIII. századból. Eszményi táj.

52 Pargamoni „Nagy oltár”. I.e. III. század. Berlin

53 Három gigász szobra a pergamoni oltárról

54 Maria Abakanowicz kompozíciója, 1967.
A szövés és az anyagszépség kérdése a meghatározó. A kísérlet tárgya nem az „én”, hanem az anyag.

55 Síremlék. I.e. I. század. Profán provinciális munka

56 Bronz fejek beillesztett festett szemekkel Hellászból. I.e. II. század.
Az életszerűség elérésének nagy kísérlete. Először vetődik fel az élet és művészet profán egységesítésének kérdése.

57 Fiatal férfi feje. III. század

58 Ivan Albright: A farmer konyhája, 1933.

59 Caesar, Comenia Tychia portrék példák a római naturalizmusra

60 Nagy Konstantinusz szobrának töredékei

61 Caracalla portréja

62 Antoine Watteau: Gersaint mester boltja. 1718.

63 Mike Bidlo műterme a kilencvenes években.
Képei a hamis identitás dokumentumai. Műalkotás, mint a „nem azonosság” kifejezője. A „nem azonos” metaforizációja pedig általános társadalmi bizonytalanságot közvetít.

64 Hadrianus és Marcus Aurelius portréja

65 Asszony és kutyája szarkofág. Vatikáni Múzeum

66 Korai keresztény szarkofág

67 Római férfi és matróna portréja

68 Philippos Arabus portréja, 240.

69 Tógás polgár és Trajanus császár

70 Apostol szobrok a II. századból

71 Római polgárcsalád síremléke III. század