A Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának marketingje Dr. Székely Csaba.

Az előadások a következő témára: "A Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának marketingje Dr. Székely Csaba."— Előadás másolata:

1 A Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának marketingje Dr. Székely Csaba

2 Hallgatók száma a felsőoktatásban

3 A közgazdasági képzés Magyarországon 1. Egyetemek Budapesti Corvinus Egyetem: Közgazdaságtudományi Kar Gazdálkodástudományi Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Debreceni Egyetem: Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Közgazdaságtudományi Kar Szent István Egyetem, Gödöllő: Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Széchenyi István Egyetem, Győr: Jog- és Gazdaságtudományi Kar Miskolci Egyetem: Gazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem: Közgazdaságtudományi Kar Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron: Közgazdaságtudományi Kar Szegedi Tudományegyetem: Gazdaságtudományi Kar Veszprémi Egyetem: Gazdaságtudományi Kar

4 Közgazdász hallgatók az egyetemeken

5 A KTK hallgatói összlétszáma

6 A közgazdasági képzés Magyarországon 2. Főiskolák Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest Budapesti Gazddasági Főiskola: Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenfodgalmi Főiskolai Kar Külkereskedelmi Főiskolai Kar Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapesti Műszaki Főiskola: Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest SZIE Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémia, Budapest Eszterházy Károly Főiskola, Eger: Gazdaság- Társadalomtudományi Főiskolai Kar Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös: Gazdálkodási Főiskolai Kar Nyíregyházi Főiskola: Gazdasági- és Társadalomtudományi Főiskolai Kar Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Tatabánya

7 A közgazdasági képzés a régióban AUSZTRIA: Wirtschaftsuniversität Wien Webster University Vienna Campus Fachhochschule Burgenland, Eisenstadt: Wirtschaft (Schwerpunkt: MOE) Fachhochschule Wiener Neustadt: Wirtschaft SZOVÁKIA: University of Economics, Bratislava: Faculty of National Economy, Faculty of Commerce, Faculty of Business Management, Faculty of Economic Informatics, Faculty of International Relations, Faculty of Business Economics in Kosice Slovak University of Agriculture, Nitra: Faculty of Economics and Manage-ment, Faculty of European Studies and Regional Development Comenius University in Bratislava Matej Bel University, Banska Bystrica

8 A NYME KTK jelenlegi képzési kínálata 1. Felsőfokú szakképzés: Idegenforgalmi szakmenedzser Informatikai statisztikus és gazdasági tervező Kereskedelmi szakmenedzser Pénzügyi szakügyintéző Projektmenedzser asszisztens Számviteli szakügyintéző Egyetemi alapképzés: Gazdálkodási szak (egyetemi szintű képzés, nappali és levelező tagozaton) Szakirányok: külgazdasági, marketing, gazdasági informatika, pénzügyi, közszolgálati, régiógazdaságtan, vállalatgazdaságtan. Gazdálkodási szak (egyetemi szintrehozó képzés, levelező tagozaton)

9 A NYME KTK jelenlegi képzési kínálata 2. Szakirányú továbbképzés: Biztosítási szak Egészségügyi menedzsment szak Európa tanulmányok szak Humánmenedzsment szak Informatikai menedzsment szak Jogász-közgazdász szak Közigazgatási gazdálkodási szak Külügyi szak Marketing szak Master of Business Administration szak Mérnök-közgazdász szak Orvos/gyógyszerész-közgazdász szak Személyügyi szak Településmenedzsment szak Turizmus szak

10 SWOT elemzés Erősségek: Az erő velünk van! ? Gyenge pontok: Csak diszkréten! ? Lehetőségek: Új programok (Bologna), Regionális együttműködés ? Fenyegetések: Versenytársak, Demográfia, Költségvetés ?

11 Az Európai Unió törekvései 2000. Lisszabon, ET határozat: „Az Uniót a világ legversenyképesebb és a legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdasági térségévé kell alakítani, amely a tartós gazdasági növekedés, valamint a több és jobb munkahely révén nagyobb társadalmi kohéziót képes elérni.”

12 Vizsgálandó: 1.A képzés gazdasági funkciói 2.A gazdasági és társadalmi változások képzésre gyakorolt hatásai 3.Regionális lehetőségek

13 1. A képzés gazdasági funkciói A kvalifikáció A kutatás-fejlesztésben játszott szerep A puffer szerep A belső munkalehetőségi effektus A lokációs faktor A külső tényezők

14 A kvalifikáció „Kötelességünk hallgatóink tudományos szak- képzettségét fejleszteni úgy, hogy később gya- korlati életpályájok folyamán abban hiányt ne szenvedjenek …” (Eötvös Loránd, 1891) Újabb szempontok: a tudás gyors elévülése túlképzés: a diploma inflálódása

15 A kutatás-fejlesztés A jelentősebb K+F tevékenységek többnyire globális szinten zajlanak. A képzéssel összekapcsolódó regionális szerep: munkalehetőség az adott régióban, tudástranszfer a kis- és közepes méretű vállalkozások számára, technológiai információk felmérése, kapcsolattartás más képzési helyekkel, kapcsolattartás a tudományos központokkal.

16 A puffer szerep A felsőoktatási intézmények gyakran a munkaerő- piac „tároló helyeként” szolgálnak. A fiatalok késleltetik munkaerő piaci belépésüket. Okok: javul a képzettségük, jobb pozíciókat tudnak elérni, a magas munkanélküliségi ráta, a szülők gyermekeiket magasabb képzettséghez szeret- nék hozzásegíteni, mint amilyennel ők rendelkeznek.

17 A belső munkalehetőségi effektus A képzési, kutatási intézmények maguk is munkaadók. Az adott városban, régióban tanuló diákok ellátása jelentős gazdasági kapacitást köt le.

18 A lokációs faktor A jó képzési infrastruktúra jelenléte vonzóvá teheti a letelepedést az új vállalkozások szá- mára: a megfelelően kvalifikált munkaerő megléte, az általános képzési infrastruktúra magas szín- vonala. (Akadályozhatja a speciálisan képzett munka- vállalók, menedzserek odaköltözését, ha nin- csenek színvonalas intézmények)

19 2. A gazdasági és társadalmi válto- zások képzésre gyakorolt hatásai A tudás iránti igény változásának tendenciái A tőkeintenzitás és a hatékonyság összefüggései Az információ- és kommunikáció technika fejlődésének következményei A munkaerő „korosbodása” és az ezzel kapcsolatos kérdések

20 A tudás iránti igény változásának tendenciái

21 A tőkeintenzitás és a hatékonyság összefüggései csúcstechnológiát képviselő eszközök alkalmazása: kiemelkedő minőségű termékek kis munkaráfor- dítással történő előállítása, az ipari folyamatok belső hatékonyságának javí- tása (pl. just-in-time), logisztika fejlesztése: a félkész termékeknek gyor- san elérhetővé kell válniuk, termelési kockázat növekedése: magasan képzett, megbízható munkavállalókra van szükség.

22 Az információ- és kommunikáció technika rohamos fejlődése Következmények: a jövőben a képzési és a munkavégzési periódusok permanens váltásáról lesz szó, a tanulásban a hangsúly a tudástranszferről az ismeretek megszerzési módjának elsajátítására fog áttevődni, a tantervek fejlesztésének folyamata már túlsá- gosan lassú ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a gyorsan változó világgal, az iskolák általában nehezen tudnak lépést tartani a számítógépek és egyéb elektronikus eszközök beszerzésében az eszközök elavulási ütemével.

23 A munkaerő „korosbodása” és az ezzel kapcsolatos kérdések Tendencia a lakosság átlagos életkorának növekedése. Következmények: a munkaerő kínálat idősebbé válik, a szociális biztosítási rendszert változtatni kell. A képzésre gyakorolt hatások: át kell térni az idősebbek képzésére (élethosszig tartó tanulás), a vállalatoknak is foglalkozniuk kell munkavállalóik képzésével és továbbképzésével, a tudásküszöb alacsonyabbá válik, más típusú tudás válik szükségessé.

24 3. A tanuló régió Meg kell változtatni a képzési intéz- mények regionális szerepét! A kölcsönös bizalmon alapuló együtt- működés A felsőoktatás átalakításának igénye A tanuló régió lehetséges modellje

25 A kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés A „bizalom menedzsmentje”: a képzésben kétirányú forgalomra van szükség (lehetőséget kell teremteni a visszacsatolásra), a tudásnak szintén „just-in-time” módon kell elérhetővé válnia, egyre nagyobb a fontossága a kommunikációnak, a koordinációnak és az interakcióknak, a szereplőknek egyre inkább meg kell bízniuk egymásban, az intézmény fizikai közelsége növeli a bizalmat.

26 A felsőoktatás átalakításának igénye A képzés  munkavállaló rendszer felülvizsgálatra szorul: a jövőben a képzési és a munkavégzési periódusok permanens váltását kell megvalósítani. A vállalatoknál is zajlik képzés és továbbképzés: a felső- oktatás szolgáltatóként lép fel (keresleti irányítás). A hangsúly a tudástranszferről az ismeretek megszerzési módjának elsajátítása felé fog tolódni. A tantervek és ismeretkörök fejlesztésének folyamatát fel kell gyorsítani. A képzési helyeknek lépést kell tartani az informatika és a kommunikációtechnika fejlődésével. Regionális hálózatokra van szükség: képzés  tudás  megvalósítás  visszacsatolás  fejlesztés (tanuló régió).

27 Hagyományos és piaci felsőoktatási kultúrák Hagyományos akadémiai kultúra Az alkotás és a tudás transzfer dominál A professzionalisták befolyása Történelmi struktúrák Döntően az állam finanszíroz Stratégiai döntések: állami irányítás Piaci kultúra A piaci versenybe vetett hit Középpontban: a profit Ügyfelek igényeinek respek- tálása Hatékony szervezet Stratégiai döntések: menedzsment

28 A hibrid szervezetek és irányításuk a felsőoktatásban Fenntartó Felhasz- nálók Ügyfelek Piaci irányultság Feladat irá- nyult- ság Hibrid felsőoktatási szervezet feladat ár szolgáltatás költségvetés (részleges) kompenzáció

29 A hibrid szerveztek stratégiái Szcenáriók A piaci tevékenysé- gek fő célja Stratégiai mozgástér Stratégia A piaci tevékenysé- gek struktúrája Minimális piac kiegészítő bevétel kicsi a kormányzati elképzelések követése az elsődleges folyamatok optimalizálása projekt struktú- ra az egyetem egé- szét érintő befo- gadó struktúra Szelektív piac szinergiák létrehozása tematikailag behatárolt tematikailag korlátozott piacfejlesztés intézet központ Maximális piac a piaci részarány növelése nagy új piacok kifejlesztése divizionális struktúra liberalizálás privatizáció kvázi autonóm fiókszervezetek

30 A tanuló régió lehetséges modellje A soproni régió alkalmasnak mutatkozik ilyen jellegű modell kialakítására. a régióban dinamikus gazdaságfejlesztés kezdődött el, a Nyugat-magyarországi Egyetem és más oktatási intézmények jelenléte és műkö- dése, az Egyetem önmaga is folyamatos megúju- lásra, tevékenységének kiszélesítésére kényszerül.

31 A Soproni Innovációs Központ

32 A NYME KTK lehetséges regionális szerepei NYME KTK Képzés Stratégia alkotás Gazdaság- elemzés Szervezet- fejlesztés Termelés- szervezés LogisztikaMarketingHEMK+F

33 Tanuló régiók Európában Köszönöm a figyelmet!