Térinformatika Irodalom:

Az előadások a következő témára: "Térinformatika Irodalom:"— Előadás másolata:

1 Térinformatika Irodalom:
Detrekői Ákos-Szabó György: Bevezetés a térinformatikába, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 2000 Dr Sárközy Ferenc: Térinformatika, elérhető a weben: Házi feladat Használja a Google Earth programot (telepítendő az earth.google.com oldalról) a feladat megoldására: Keressen olyan helységet (lehetőleg az USA-ban, mert az adatbázis ott jobban feltöltött), amelynek kezdőbetűje megegyezik az ön családnevének kezdőbetűjével, pl. Horváth-Houston) Keressen olyan layert (adatbázis réteget), melynek kezdőbetűje megegyezik az ön keresztnevének kezdőbetűjével, pl. Gergő-golfpályák A feltételeknek megfelelő earth képet küldje el nekem -ben!

2 Mi a közös az alábbi kérdésekben?
Terheli-e jelzálog az általam megvásárolni kívánt ingatlant? Hol célszerű a sörgyárnak lerakatot (raktárt) létesíteni? Hol található Magyarországon ősgyep? Milyen útvonalon juthatok el leggyorsabban Sopronból Pécsre? Honnan vezessék az ivóvizet a kiskunsági tanyámra? Mely szavazókörzetekben érte el az MDF 2002-es választásokon az 5%-os küszöböt?

3 Válasz Olyan adatnyilvántartásra van szükség, ahol a tárolt objektumoknak a földrajzi pozícióját is tároljuk. A helyhez kötött információk gyűjtésére, feldolgozására és közlésére alkalmas információs rendszereket térinformációs vagy geoinformációs rendszereknek nevezzük. Az információk elemzésében fontos szerepet játszik a térbeliség, a megjelenítésben pedig a képi jelleg, melynek hagyományos tárolási és megjelenítési módja a térkép.

4 A GIS legfontosabb felhasználói
Társadalomtudományok (pl. régészet) Természettudományok (pl. földrajz, geodézia) Mérnöki tevékenység (pl. agrár, erdő, építész) Közigazgatás (állami és önkormányzati) közlekedés honvédelem

5 A GIS legfontosabb felhasználási területei
közművek környezeti és természeti erőforrás-gazdálkodás kormányzati és önkormányzati közigazgatás közlekedés honvédelem mérnöki tervezés A térinformációs rendszereket vizsgáló új tudományág a térinformatika vagy geoinformatika (angol rövidítése GIS).

6 Az informatikához kapcsolódó fogalmak
Információ = hír Adat = közölt (tárgyiasult) információ Informatika = az információ elméletével (szerkezetével, tulajdonságaival) és feldolgozásával (az információkezelés törvényszerűségeivel) foglalkozó tudomány, amely elméletet, szemléletet és módszertant ad információs rendszerek tervezéséhez, fejlesztéséhez, szervezéséhez és működtetéséhez

7 Az információs rendszerek fő komponensei
adatnyerés (input) adatkezelés (management) adatelemzés (analysis) adatmegjelenítés (presentation)

8 A térinformatikai rendszerek helyhez kötött információk gyűjtésére, kezelésére és megjelenítésére szolgálnak. Az információk elemzésében fontos szerepet játszik a térbeliség, a megjelenítésben pedig a képi jelleg. Konkrét megvalósításai más néven is futhatnak, pl. kataszteri információs rendszer, földadat információs rendszer, városi információs rendszer, CAD.

9 A komponensek alkotó-elemei, élettartama és költségigénye
eszközök (hardware) 3-5 év 1 egység programok, szabályok (software) 7-15 év 10 egység adatok (data) 25-70 év 100 egység felhasználók (user)

10 Az adatfeldolgozás eszközeivel, a programok csoportosításával már korábban megismerkedtünk (PC, munkaállomás, perifériák, operációs rendszer, felhasználói szoftver, stb). Megjegyezzük, hogy a GIS szoftverek nagyméretűek (ezért drágák), mert a helyre vonatkozó (geometriai) és a hellyel kapcsolatos leíró (attribútum) adatokat egyidejűleg (integráltan) kell kezelni és megjeleníteni.

11 A GIS rendszerek nem működtethetők megfelelően képzett szakemberek nélkül.
A GIS rendszerek létrehozása interdiszciplináris feladat, vagyis különböző szakterületek profi szakembereinek együttműködését igénylik, pl. informatikus, térinformatikus, specialista.

12 A valós világ adatokkal történő jellemzése négylépéses modellalkotás eredménye
a valós világ, mely tulajdonságokkal, kapcsolatokkal rendelkező entitásokból áll az elméleti modell felállítása: csak a későbbi vizsgálatokban szerepet játszó entitások jellemzőit (attribútumok) emeljük ki; a logikai modellben meghatározzuk az objektumok jellemzőinek leírásához szükséges adatok körét (+geometria és minőség); a fizikai modell tartalmazza az objektumok leírásához szükséges adatokat, melynek számítógépes formája az adatbázis.

13 Az entitás a valós világ olyan, tovább már nem bontható alapegysége, mely tartozhat valamely osztályhoz (ami az azonos jellegű entitások csoportja), lehetnek attribútumai, lehet pozíciója és rendelkezhet kapcsolatokkal (szomszédos, magában foglal, stb.). A modell a valóság lényegének leegyszerűsített absztrakt mása, csak a későbbi vizsgálat szempontjából fontos objektumokat és tulajdonságokat, illetve kapcsolatokat tartalmazza. Az objektum az entitás egészének vagy részének olyan absztrakciója a modellben, mely egyedi azonosítóval (névvel) is rendelkezik (tehát egymástól egyértelműen megkülönböztethetők).

14 Az objektumok között lehetnek kapcsolatok, melyek vagy attribútumként adottak (pl. az oszlopok egy vezetékhez tartoznak), vagy kiszámíthatók (pl. két telekről eldönthető, hogy szomszédosak-e). Az objektumok geometriai adatait valamilyen Földhöz kötött vonatkoztatási rendszerben adjuk meg – képi szinten ez ugyan raszter adat is lehet, de általában vektoriális.

15 A geometriai adatok típusai
pont (0 D) vonal (1-D) felület (2-D) test (3-D) Akkor beszélünk 4-D objektumról, ha az időt is figyelembe vesszük, pl. a monitoring rendszerekben.

16 A pontoknak elvileg nincs kiterjedésük, a felbontás függvényében mégis tekinthetünk pontszerűnek egy objektumot, pl. nagy méretarány esetén egy kerítésoszlopot, közepes méretaránynál egy épületet, kis méretaránynál egy települést. A vonalas hálózatok leírása gráfokkal történik.

17 A gráfok jellemzői szögpontokat, és pontokat összekötő éleket tartalmaznak izolált pontra nem illeszkedik él elágazási pontból több él indul összefüggő gráf bármely pontjából eljuthatunk bármely más pontba csak gráfbeli éleken át a pontok fokszáma a pontra illeszkedő élek számával egyezik a gráfban akkor van kör, ha csak éleken haladva visszajutunk a kiindulási pontba a fagráfban olyan összefüggő gráf, amelyben nincsen kör a fagráf éleinek száma eggyel kevesebb, mint a szögpontok száma

18 Felület típusú kétdimenziós objektumok.
A felületeket vektoros ábrázoláskor legalább három záródó vonal határolja. Raszteres megadás esetén a felület pixelek (képpontok) összefüggő halmaza, azaz bármely felületi pixelből eljuthatunk bármely más felületi pixelhez csak a felülethez tartozó szomszédos pixelekre történő ugrásokkal.

19 A 3-D testek objektumként történő megadása
2-D vízszintes vetülettel 2-D + 1-D vízszintes vetülettel + a magasságot szintvonallal 2,5-D vízszintes vetülettel + a magasság megadása attribútumként néhány pontban 3-D szintvonal modell, vagy felületmodell, vagy térfogatmodell

20 Ha a testeket az őket beborító felületekkel írjuk le, akkor beszélünk felületmodellről.
Ha a testeket elemi testek (kocka, gömb, henger, stb.) uniójaként írjuk le, akkor beszélünk testmodellről Az objektumok attribútum (szak)adatai minőségi (kvalitatív) és mennyiségi (kvantitatív) jellegűek lehetnek, szöveges vagy számszerű alakban

21 A szakadatok szintaxisa
Környezeti és természeti erőforrás adatok (geológia, hidrológia, klimatológia, biológia) Szoció-ökonómiai adatok (gazdasági, pénzügyi, demográfiai) Infrastrukturális adatok (közlekedés, közművek, szolgáltatások)

22 A szakadatok csoportosítása
névleges adat (az objektum jellegét írja le, pl. vízvezeték) sorrendi adat (egy rendezett sorhoz tartozást fejezi ki, pl. kerítés 3. töréspontja) intervallum adat (pl. két szintvonal közötti terület) viszonyított adat (pl. a tengerszint feletti magasság)