VADÁSZATI ÖKONÓMIA A vadgazdálkodási üzem

Az előadások a következő témára: "VADÁSZATI ÖKONÓMIA A vadgazdálkodási üzem"— Előadás másolata:

1 VADÁSZATI ÖKONÓMIA A vadgazdálkodási üzem
Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Erdészeti Politika és Ökonómia Intézeti Tanszék VADÁSZATI ÖKONÓMIA A vadgazdálkodási üzem Román József, TAEG Zrt. vadgazdálkodási igazgató Esetleg már érintett témák kerülnek elő más oldalról megvilágítva. Elsősorban a gyakorló vadgazda szemével és bőrén tapasztaltak szerint. Bármikor lehet kérdezni, de kérés, hogy az előadást ne zavarjuk más tevékenységgel!. Tematika: A vadgazdálkodási üzem definíciója Az önálló vadászterület – vg. üzem összefüggése. Az önálló vadászterület kialakítása A földtulajdonosi közösség és működése Vadászterület és üzem egybeesése/átfedése Az üzemi szervezet felépítése (vt., Rt. stb.). Az üzemági szervezeti felépítés. A vg. üzem hatósági kapcsolatai (vgh., tvh., eh, NAV, Ph. egyéb). A vg. üzem gazdálkodói kapcsolatai (mg., eg., vadhúsfeld., szolgáltatók stb.). A mezőgazdasági vadkár üzemi szerepe. Az erdei vadkár jelentősége. A vg. üzem különleges feladatai (különleges rendeltetés: oktatás, génmegőrzés, természetvédelem).

2 A vadgazdálkodási üzem
Az önálló vadászterület és annak kialakítása Egy önálló vadászterületet az érintett földtulajdonosok évi LV tv. (Vtv.) által előírt módon alakíthatnak ki. Erre a folyamatra alapesetben tíz évente kerül sor. A vadászati jog hasznosítása lehet haszonbérbe adás, vagy a földtulajdonosok közös joggyakorlása. Magyarország mintegy 1370 önálló vadászterületének 72 %-a haszonbérbe adással kerül hasznosításra. Egy adott vadászterület haszonbérlője lehet vadásztársaság, vadásztársaságok érdekképviseleti szerve, erdő- vagy mezőgazdálkodást folytató gazdasági társaság és EBT, ha utóbbiak a teljes terület legalább 25%-án gazdálkodnak. A joggyakorlást a földtulajdonosok közössége végzi. 1996-ban még a hatóság jelölte ki a 0. változatot, 2006-ban a földtulajdonosok már okosabbak voltak, jellemzően maradtak a korábbi határok, csak darabolódtak egyes nagyobb területek. (A következő határkijelölés indításában megint a megyei főfelügyelőnek lesz jelentős szerepe.) A haszonbérbe adott területek száma nem változott, de a joggyakorlók jelentős arányt szereztek. 1997: ; 2007: A haszonbérleti szerződés tartalma és a vadgazdálkodási üzem kialakulása is a bérlő személyétől függően változó, de egy bérlőkategóriát tekintve jellemző, ill. tipikus. A joggyakorlás működése atipikus, a megoldásra számos jó módszer és példa van, ezen belül is mindegyik sajátos szervezeti és jogosítványi rendszerrel működik. (Sajnos a konfliktusok is a joggyakorlással hasznosuló területek körül van.)

3 A vadgazdálkodási üzem
A földtulajdonosi közösség A földtulajdonosi közösség egy, az adott vadászterület összes földtulajdonosa által alkotott formátlan társaság. Létrejöttének alapja az „osztatlan” közös tulajdon, de nem tudni teljes egészében, hogy kik alkotják. Alakuló ülésén a megjelenők, további működése során pedig a regisztrációt kérők alkotják. Sajátos tagjai a törvényes képviselő illetve az állam. Működésének alapelve a tulajdonhányad szerint megállapított szavazati jog és részesedési arány. Saját maga határozza meg működését és a törvény által kijelölt kereteit is önmaga tölti meg tartalommal. Első és legfőbb feladata a vadászterület határainak megállapítása. A Ptk. Szerinti e formátlan társaságok működési alapja, hogy a vadászati jog, mint vagyonértékű jog a tulajdonjogtól elválaszthatatlan és maga is osztatlan közös jogot képez. (hasonlóságok: osztatlan közös dologi tulajdon, vagy a társasházi közösség) Tagjainak regisztrációs kötelezettsége van, ezt az első alakuló közgyűlésen helyben kell megtenni, de ez csak az első egy vagy két közgyűlésre jogosít, majd az ezeken meghatározott módon vezetett tulajdonosi nyilvántartásba ismét be kell jelentkezni. Utóbbi regisztráció – a tulajdon változatlansága esetén – a vadászterület üzemtervének érvényességéig jogot biztosít a közösség munkájában való részvételre és járandóságok számítási alapját képezi e tíz (tizenhárom) évre. A földtulajdonosi közösség közös képviselőjének jól szabályozott, de különleges területekre is kiterjedő képviselői jogai vannak. Teljesen demokratikus a működése és döntési mechanizmusa, mindenről a tulajdonarány szerint számolt egyszerű szavazati többséggel határo el, kivéve, ha azt maga szigorítja meg. Kiadott minták között Működési Szabályzat és Haszonbérleti Szerződés.

4 A vadgazdálkodási üzem
A földtulajdonosi közösség működtetése Önkezdeményezés alapján, tagjai akaratából jön létre. Az alakuló gyűlésén tagjai Működési Szabályzatot fogadnak el és több alapvető dologban döntenek. Megállapítják a kialakítani szánt vadászterület határait. Közös képviselőt választanak, aki működteti a közösséget és képviseli a tulajdonosok osztatlan közösségének érdekeit. Meghatározzák, hogy a két törvényi lehetőség közül melyikkel élnek a vadászterület hasznosítása során. Ha a haszonbérlet mellett döntenek, akkor a bérlő személyét is megnevezhetik, vagy a közös képviselőre bízzák a választást és a bérleti díjat is megszabhatják. A két alakuló ülésén hozza legfontosabb döntéseit: Megalakulás: valaki közülük 1/3-ad támogatottsággal kezdeményez. Elsődleges cél az önálló vadászterület alapítása és az ehhez tartozó területhatár kijelölése. Másokkal való ütközések: átfedés, zárványterület és kissebbségben maradók esete. Közös képviselő választása. Működési Szabályzat elfogadása (szavazati jog, jogosítványok, további személyi kérdések, tagnyilvántartás, stb.) A vadászati jog hasznosításának módja. Joggyakorlás esetén a Helyi Szabályzat elfogadása. Haszonbérbe adás esetén a haszonbérlő személyének kiválasztása, vagy a kiválasztási szempontok megállapítása.

5 Sopron és térsége vadászterületeinek térképe
A TAEG Zrt. nyolc soproni és környékbeli közösségnek cca ha-on közős képviselője.

6 A vadgazdálkodási üzem
A vadgazdálkodási üzem általános jellemzői Def.: Vadgazdálkodási üzem alatt azt a termelési és irányítási egységet értjük, amely a vadgazdálkodás, vadászat, vadásztatás szakterületén, a legkisebb önálló szervezeti egységként, egységes szakmai és ökonómiai rendszerben, tervezési-gazdálkodási feladatokat lát el. Általában a területi kiterjedése megegyezik az önálló vadászterülettel, működését és felépítését tekintve pedig egybeeső átfedésben van az ezen területen gazdálkodó szervezettel. (A vadgazdálkodási üzem ritkán az önálló vadászterület határain túlnyúló, annál nagyobb működési területen gazdálkodó szervezeti egység is lehet pl. egy gazdasági társaság elszámolási egységének működtetési keretében.) Döntő arányban (kb %-ban) igaz a területi teljes egyezőség az önálló vadászterület és a vadgazdálkodási üzem között. A vadászterületen túlnyúló, annál nagyobb vadgazdálkodási üzem (több terület v. területrészre kiterjedő) is előfordul. Elméletileg nem kizárt, hogy az vg. üzem területét tekintve kisebb egy önálló vadászterületnél, azaz egy területen több üzem működik egymás mellett.

7 A vadgazdálkodási üzem
Az önálló vadászterület megszerzése Egyesület kizárólagosan egyetlen önálló vadászterület haszonbérletét szerezheti meg. A jogi személyiségű vadgazdálkodók legfeljebb két önálló vadászterület haszonbérletét szerezhetik meg. A vadgazdálkodási üzem jellemzően (~ 970 esetben) azonos egy vadásztársaság szervezetével, egyesületként az alapításának célja megvalósítása mellett gazdálkodik A joggyakorlás általában egyedileg készülő, u.n. Helyi Szabályzatban elfogadott módon, sajátosan működő „vadgazdálkodási üzem” keretében folyik. Mindkét hasznosítási mód esetén cél a fenntartható, eredményes vadgazdálkodás folytatása (tartós hozam). Egyesületi vagy társasági működés.

8 A vadgazdálkodási üzem
Az üzemi szervezet jellemzői vadásztársaság estében A Civil törvény hatálya alatt alá tartozó szervezet. Min. 10 fő alapító taggal (alapszabály, házi szabályzat, vadászat rendjének szabályai szerint működik). Legfőbb szerve a tagokból álló Közgyűlés. Operatív irányítója az Intéző Bizottság. Belső ellenőrző szerve az Ellenőrző (Felügyelő) Biz. További állandó szerve a Fegyelmi Bizottság. Képviseleti és munkáltatói jogok gyakorlója: IB elnök. Szakmai irányítója: IB tagként a vadászmester. Alkalmazottai: hivatásos vadász(ok), ritkán más munkakörökben dolgozók is (vadgondozó, gondnok).

9 A vadgazdálkodási üzem
Az üzemi szervezet egy gazdasági társaság egységeként Vállalkozásként működik, Gt.tv. hatálya alatt álló szervez. Legfőbb döntéshozó a tulajdonos (alapító) vagy a tulajdonosokból álló közgyűlés, mint legfőbb szervezete. Irányítója a Közgyűlés vagy az Igazgatóság. Operatív irányítója az ügyvezető/vezérigazgató, aki a napi szintű döntési- és a munkáltatói jogokat is gyakorolja Belső ellenőrző szerve a Felügyelő Bizottság. Nagyságrendjénél fogva gazdálkodói szervezet alakít ki Általában ágazati rendszere épülően gazdálkodik. (horizontális, vertikális, esetleg területi tagozódás) Lehetnek külön önelszámolási egységei is.

10 A vadgazdálkodási üzem
A vadgazdálkodási ágazat szervezeti felépítése Az ágazat a vállalati szervezet szakmacsoport alapján elkülönülő része, saját feladat és elvárási rendszerrel. Irányítója az ágazatvezető (osztályvezető). Területi tagozódása is lehetséges (üzemegység, erdészet, pagony, fővadászi körzet, vadászkerület stb.). Meghatározó szervezeti eleme, egyben alapegysége egy hivatásos vadász működési körzete, a vadászkerület. A vadászkerület kiszolgálására egyes tevékenységek és szervezetek integrálására kerül sor (pl. vadföldművelés, raktározás, gépüzem stb.). A vadászkerület a szakmai végrehajtó munka színtere. A hozzá kapcsolódó személy a végrehajtás legfőbb eleme, a hivatásos vadász.

11 A vadgazdálkodási üzem kapcsolatai
A vadászati hatósági felügyelet A megyei Kormányhivatalokhoz integrált hatósági szakmai szervezet (19 db osztály). Tízévenként a vadászterületek kialakításának hatósági feladatát végzi. Ftk-k regisztrációja, felügyelete. A vadgazdálkodási üzemterveket hagyja jóvá. A vadgazdálkodók nyilvántartását vezeti. A Vvt. és vhr. betartását ellenőrzi, szakmai engedélyezést, szakhatósági véleményezést végez. Az éves vadgazdálkodási tervek jóváhagyását végzi. Szakmai jelentéseket, egyéb adatokat kér be. Trófeabíráló Bizottságot működtet. A legfontosabb külső kapcsolati szál. Alapvető szakmai kérdésekben dönt. A törvény által elsőfokú hatósági szintként ide delegált jogokkal élve engedélyez és szankcionál.

12 A vadgazdálkodási üzem kapcsolatai
A vadászati hatósági felügyelet (folytatás) Egyes szakmai tevékenységek engedélyezését végzi. A külföldi vadászok vadászati engedélyeit tartja nyílván. Felügyeli a vadgazdálkodók törvényes működését, ellenőrzi azok szakmai munkáját. Engedélyezi vadaskert, vadaspark létesítését, vadfarm üzemeltetését. Engedélyezi az élővad befogását. Engedélyezi a vadtelepítést, élővad kibocsátást. /Minták és részletek megtekinthetők a jogszabályokban./

13 A vadgazdálkodási üzem kapcsolatai
A természetvédelmi hatósági felügyelet A megyei kormányhivatalokhoz integrált hatóság (19 helyen működik tv. felügyelőség) Természetvédelmi területeket érintő vadászati kérdésekben hatósági v. szakhatósági szerepet lát el. Vadászterület berendezéseit érintően fennmaradási és engedélyezési jogköre van. Társas apróvad bérvadászat és védett területen minden társas apróvad vadászat bejelentése kötelező neki. Természetvédelmi szabálysértés/bűntett esetén bírságol Tv-i okból kötelező vadlétszám-szabályzás elrendelését kezdeményezheti.

14 A vadgazdálkodási üzem kapcsolatai
Az erdészeti hatóság A megyei Kormányhivatalokhoz integrált hatóság (NÉBIH alá sorolva). Leggyakoribb szakmai kapcsolódás az erdei vadkárügyek felmerülésekor. Mechanikus vadvédelmi kerítés építését és minden erdőbe kerülő építmény (épület, bánya…) engedélyez. Kezdeményezheti a túlszaporodott nagyvad állományának apasztását. A vadgazdálkodóval szemben erdővédelmi bírság kiszabásáról határozhat.

15 A vadgazdálkodási üzem kapcsolatai
A egyéb hatóságok a vadgazdálkodási üzem körül Települési önkormányzatok (vadkár, jegyzői törvényes képviselet, építésügy, helyi adó, működési engedély). Élelmiszerhatóság (NÉBIH, vadhús ellenőrzés és forgalmazás). NAV (adók, jövedéki ügyel). Rendőrség (fegyverügyek, társas vadászatok). Állategészségügy (vadbetegségek). Közegészségügy (vadászházak felügyelete). Munkafelügyelet (hivatásos vadászok, alkalmazottak). Közlekedési hatóság (járművek üzemeltetése). Fogyasztóvédelem. Stb. …

16 A vadgazdálkodási üzem kapcsolatai
A vadgazdálkodási üzem gazdálkodói kapcsolata A legnagyobb árbevételt eredményezi a vadús – partner a vadhúsvevő. Elv a több lábon állás. Egyéb termékek értékesítése: mg. termények, hullott agancs, (esetleg vadgyümölcs, erdei magvak stb.) Közvetítői - felvásárlói tevékenységet is folytathat. Vevőként elsősorban a mg. termények, takarmányok vásárlása, ez mindig sokcsatornás. Számos szolgáltatóval is van kapcsolat: az elektromos művektől a mg. bérmunkát végző vállalkozón át a teherszállítást végzőkkel. Sajátos a kapcsolat a vadászatszervezővel.

17 A vadgazdálkodási üzem sajátságai
A földhasználókkal fenntartott kapcsolat A legalapvetőbb partneri/együttműködési rendszer. Közös érdek, kölcsönös egymásrautaltság (Vtv.) Nagyon heterogén, összetett és változatos kapcsolati rendszer. Ha elromlik, megszakad ez a kapcsolati szál akkor a legsúlyosabb gazdasági következményekkel járhat. Alapelv kell legyen a földhasználók és tevékenységük elsődleges szerepének elfogadása. Fontos szempont és összefüggés, hogy a földtulajdonos egyben a vadászati jog birtokosa is, döntése alapvető. Törekedni kell a mindenkivel jó partneri viszony fenntartására. Ez a vadgazda továbbélési- és létérdeke!

18 A vadgazdálkodási üzem sajátságai
Az erdőgazdálkodókkal fenntartott kapcsolat A legnagyobb súlyú szakmai kapcsolati rendszer. Ennek rossz működése mindkét fél gazdálkodását jelentősen hátráltathatja. Elmérgesedése esetén kibékíthetetlen ellentétté fajulhat és jellemzően a vadgazdálkodó húzza a rövidebbet. Az erdőgazdálkodás érdeke is elsőbbséget élvez vadgazdálkodáséval szemben. Gyakori a személyek egybeesése, mely szituáció segít mérsékelni az ellenérdekeket. Ha a vadgazdálkodó (haszonbérlő) egy vadásztársaság, akkor célszerű építeni is a minél szorosabb kapcsolatot.

19 A vadgazdálkodási üzem sajátságai
A vadgazdálkodási üzem különleges rendeltetése A vadgazdálkodó rendszerint maga kezdeményezi vadászterületének különleges rendeltetésűvé tételét. Esetei: genetikai-, természetvédelmi-, oktatási/kutatási cél kielégítése. A különleges rendeltetésből gyakran különleges gazdálkodási előírások és elvárások származnak. Ugyanakkor előnyökkel is jár a vadgazdálkodó számára vadászterületének e státusza. (pályázati lehetőségek, támogatások, különleges „bánásmód”…) A különleges rendeltetés biztosíték is a működéshez.

20 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana
Ajánlott irodalom, forrás- és mintaanyagok 1996. évi LV tv. a vad védelméről, vadgazdálkodásról és vadászatról 21., 26. §-ok 79/2004. (V.4.) FVM rendelet a Vtv. végrehajtására OVA: Kiadott írásos anyag .doc-pdf

21 Köszönöm figyelmüket!