Monitorok, nyomtatók Liptai Krisztina 13/D.

Az előadások a következő témára: "Monitorok, nyomtatók Liptai Krisztina 13/D."— Előadás másolata:

1 Monitorok, nyomtatók Liptai Krisztina 13/D

2 Monitorok Manapság a számítógép legfontosabb kiviteli egysége (perifériája) a televíziókhoz hasonló számítógép-képernyő vagy monitor. A monitort egy kábel köti össze a videó adapterrel (videókártya), mely utasításai alapján jeleníti meg a kívánt képet. A számítógép küld egy jelet a videóadapternek, elmondva milyen karaktert, képet, vagy grafikát kell megjeleníteni. Az adapter lefordítja a jelet olyan utasítások sorozatára, mely segítségével a monitor meg tudja jeleníteni azt. Manapság a számítógép legfontosabb kiviteli egysége (perifériája) a televíziókhoz hasonló számítógép-képernyő vagy monitor. A monitort egy kábel köti össze a videó adapterrel (videókártya), mely utasításai alapján jeleníti meg a kívánt képet. A számítógép küld egy jelet a videóadapternek, elmondva milyen karaktert, képet, vagy grafikát kell megjeleníteni. Az adapter lefordítja a jelet olyan utasítások sorozatára, mely segítségével a monitor meg tudja jeleníteni azt.

3 grafikus: pixelekből építi fel a kívánt képet.
A monitoron megjelenített kép pixelekből áll (Picture Element). A pixel lényegében egy pont, és minél több ilyen apró pontból áll a kép, értelemszerűen annál élesebb. Manapság talán a legjobban elterjedt felbontás az 1024*768 pixel. A monitor két üzemmódban működhet: karakteres: a képernyő csak karaktereket képes megjeleníteni, a képernyő karakterhelyekre van osztva, ez számítógépenként változó. Például a képernyőt 80 vízszintes karakterre és 25 függőleges karakterre osztja fel. grafikus: pixelekből építi fel a kívánt képet. A monitoron megjelenített kép pixelekből áll (Picture Element). A pixel lényegében egy pont, és minél több ilyen apró pontból áll a kép, értelemszerűen annál élesebb. Manapság talán a legjobban elterjedt felbontás az 1024*768 pixel. A monitor két üzemmódban működhet: karakteres: a képernyő csak karaktereket képes megjeleníteni, a képernyő karakterhelyekre van osztva, ez számítógépenként változó. Például a képernyőt 80 vízszintes karakterre és 25 függőleges karakterre osztja fel. grafikus: pixelekből építi fel a kívánt képet.

4 A monitorok főbb paraméterei
képátló: A monitor egyik ellentétes sarkától a másikig terjedő távolság, col-ban (2,54 cm) mérik. kontraszt: A részletgazdagságot jellemző tulajdonság (250–1000 : 1). válaszidő: Azt az időt jelöli, amennyi ahhoz kell, hogy egy képpont színe fényerő: A monitor fényességét jellemzi. maximális felbontás: Maximálisan mekkora felbontásra állítható. megjeleníthető színek száma: Megjeleníthető színárnyalatok száma. látószög: Az a paraméter, mely megadja, hogy a monitor milyen szögből látható. optimális felbontás: Azt a felbontást jelöli, amikor az LCD panel minden tranzisztorához egy pixel tartozik. képátló: A monitor egyik ellentétes sarkától a másikig terjedő távolság, col-ban (2,54 cm) mérik. kontraszt: A részletgazdagságot jellemző tulajdonság (250–1000 : 1). válaszidő: LCD paneles monitorok jellemzője, ezredmásodpercben (milli-secundum) mért időegység. Azt az időt jelöli, amennyi ahhoz kell, hogy egy képpont színe megváltozzon. A lassú válaszidő (12ms-nál hosszabb) akkor lehet zavaró, ha a monitoron gyors mozgásokat kell megjeleníteni. fényerő: A monitor fényességét jellemzi. (Milyen fényes az elektronok felvillanása (CRT), milyen erős, fényes a háttérvilágítás (LCD).) (Például: 250 cd/m2) maximális felbontás: Maximálisan mekkora felbontásra állítható. megjeleníthető színek száma: Megjeleníthető színárnyalatok száma. Általában 16,7 millió színt tud megjeleníteni egy monitor, de gyakran „csak” 16,2 milliót látószög: Az a paraméter, mely megadja, hogy a monitor milyen szögből látható. Általában két adattal jellemzik, az első a horizontális (szélesség), második a vertikális (magasság) adat. Például: H:160°/ V:150° optimális felbontás: Szintén LCD panellel szerelt monitorok tulajdonsága. Azt a felbontást jelöli, amikor az LCD panel minden tranzisztorához egy pixel tartozik. Ez a felbontás egyben az ilyen monitorok maximális felbontása is

5 A monitorok három főbb fajtája
CRT: (Cathod Ray Tube) A hagyományos katódsugárcsöves képernyő. LCD: (Liquid Crystal Display) Folyadékkristályos képernyő. A folyadékristályos kijelzők őse a kvarcórákban fordult elő először. TFT/PDP: (Thin Film Transistor / Plazma Display Panel) A PDP, egyszerűbb nevén plazmakijelzők. Az első plazmatelevíziót a Pioneer mutatta be 1997-ben. Jelenleg is folyik a gyártók versenye a minél nagyobb képátlóért: már a 100 colt is bőven meghaladják a legnagyobb kijelzők CRT: (Cathod Ray Tube) A hagyományos katódsugárcsöves képernyő. Az első működőképes televíziót január 26-án Londonban mutatták be. Az első színes adást július 3-án továbbították nagy távolságra. A technika feltalálója Karl Ferdinand Braun volt, aki 1897-ben már megtudott így egy képpontot jeleníteni. (Ezért régi neve a Braun-cső.) A töltéscsatolt elvű CRT tévé és kamera feltalálója Tihanyi Kálmán volt (1928). LCD: (Liquid Crystal Display) Folyadékkristályos képernyő. A folyadékristályos kijelzők őse a kvarcórákban fordult elő először. Folyadékkristállyal már 1911 óta kísérleteznek, működő LCD monitor az 1960-as években készült először. TFT/PDP: (Thin Film Transistor / Plazma Display Panel) A PDP, egyszerűbb nevén plazmakijelzők első, monokróm típusát 1964-ben a Plató Computer System készítette el, Gábor Dénes plazmával kapcsolatos kutatásai nyomán. Később, 1983-ban az IBM készített egy 19" méretű monokróm, 1992-ben pedig a Fujitsu egy színes, 21 colos változatot. Az első plazmatelevíziót a Pioneer mutatta be 1997-ben. Jelenleg is folyik a gyártók versenye a minél nagyobb képátlóért: már a 100 colt is bőven meghaladják a legnagyobb kijelzők

6 A monitor kapcsolódása a videókártyához történhet:
A monitorokat ún. videókártyák vezérlik. A processzor elküldi a videókártyának azt a képet amit meg kell jeleníteni, a videókártya pedig a monitor számára is értelmezhető jellé alakítja azt. A videókártya AGP (Accelarated Graphics Port), vagy PCI-Express porton keresztül csatlakozik az alaplaphoz. A monitor kapcsolódása a videókártyához történhet: analóg D-SUB (D-subminiature) vagy digitális DVI (Digital Visual Interface) vagy a nagyfelbontású tartalamak miatt kifejlesztett HDMI-n (High-Definition Multimedia Interface) keresztül. A monitorokat ún. videókártyák vezérlik. A processzor elküldi a videókártyának azt a képet amit meg kell jeleníteni, a videókártya pedig a monitor számára is értelmezhető jellé alakítja azt. A videókártya AGP (Accelarated Graphics Port), vagy PCI-Express porton keresztül csatlakozik az alaplaphoz. A monitor kapcsolódása a videókártyához történhet: analóg D-SUB (D-subminiature) vagy digitális DVI (Digital Visual Interface) vagy a nagyfelbontású tartalamak miatt kifejlesztett HDMI-n (High-Definition Multimedia Interface) keresztül.

7 Nyomtatók A nyomtató, vagy angolul printer, olyan hardver, kimeneti periféria, mely arra használható, hogy a digitális adatokat megjelenítse nem elektronikus formában, általában papíron. A nyomtatott kép minősége annál jobb, minél sűrűbben vannak, és minél kisebbek a rajzolatokat felépítő pontok. Ezt jellemzi a DPI, (Dot Per Inch, azaz hogy egy hüvelyk hosszú vonal hány pontból áll.) A nyomtatókat lehet aszerint is csoportosítani, hogy egyszerre hány karakter vagy pontot nyomtatnak a lapra; így megkülönböztetünk: Karakternyomtatót: egyszerre egy karakter nyomtatnak; az elektromos írógépekből lettek kifejlesztve; fajtái: például a betűkerekes, és gömbfejes nyomtató Sornyomtatót: egyszerre egy egész sort nyomtat. Lapnyomtatót: egyszerre egy egész lapot nyomtat ki. A nyomtató, vagy angolul printer, olyan hardver, kimeneti periféria, mely arra használható, hogy a digitális adatokat megjelenítse nem elektronikus formában, általában papíron. A nyomtatott kép minősége annál jobb, minél sűrűbben vannak, és minél kisebbek a rajzolatokat felépítő pontok. Ezt jellemzi a DPI, (Dot Per Inch, azaz hogy egy hüvelyk hosszú vonal hány pontból áll.) A nyomtatókat lehet aszerint is csoportosítani, hogy egyszerre hány karakter vagy pontot nyomtatnak a lapra; így megkülönböztetünk: Karakternyomtatót: egyszerre egy karakter nyomtatnak; az elektromos írógépekből lettek kifejlesztve; fajtái: például a betűkerekes, és gömbfejes nyomtató Sornyomtatót: egyszerre egy egész sort nyomtat. Lapnyomtatót: egyszerre egy egész lapot nyomtat ki.

8 Nyomtatók típusai Ütő nyomtatók : Nem ütőnyomtatók:
Gömbfejes és margarétafejes nyomtatók Láncos, írórudas, írókorongos, íróhengeres nyomtatók Mátrixnyomtatók Nem ütőnyomtatók: Tintasugaras nyomtató : Lézeres nyomtató Hőnyomtató Nyomtatók típusai, működési elvük [szerkesztés] Ütő nyomtatók : Gömbfejes és margarétafejes nyomtatók Láncos, írórudas, írókorongos, íróhengeres nyomtatók Mátrixnyomtatók Nem ütőnyomtatók: Tintasugaras nyomtató : Lézeres nyomtató Hőnyomtató