FENNTARTHATÓ (AGRÁR)FEJLŐDÉS

Az előadások a következő témára: "FENNTARTHATÓ (AGRÁR)FEJLŐDÉS"— Előadás másolata:

1 FENNTARTHATÓ (AGRÁR)FEJLŐDÉS

2 Fenntartható fejlődés
Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának (WCED) „Közös jövőnk” című jelentése, az ún. Brundtland-jelentés (1987), felkarolta és a figyelem központjába állította a fenntartható fejlődés fogalmát. A fenntartható fejlődés „… a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől” (WCED, 1988, 68. o.)

3 Fenntartható agrárfejlődés
Olyan gazdasági növekedés, amely harmonizál a természeti erőforrások regenerálódásával és a természeti környezet asszimilációs képességével. Főbb tényezői: gazdasági növekedés; környezet teherviselő képessége; természeti erőforrások regenerálódása. „Az agrárgazdaság fenntartható fejlesztése, a természeti erőforrások megőrzése, az azokkal való gazdálkodásra és a jelenlegi termelési technológiák olyan megváltoztatására irányuló törekvés intézményes megvalósítása, amely lehetővé teszi az emberiség jelenlegi és a jövőbeli generációi élelmiszer és egyéb igényeinek harmonikus kielégítését.” /FAO/

4 Fenntartható agárfejlődés
A fenntarthatóság főbb tényezői: a talaj; a környezetminőség; a gazdaságosság, a produktivitás fenntartása, javítása; az életminőség javítása; elfogadható jövedelem biztosítása; generációk közti egyenlőség; a társadalmi és környezeti kockázatok csökkentése.

5 A fenntartható gazdálkodás ajánlott célrendszere Európában
élelemtermelés; olyan tevékenységek, amely fenntartják az ökológiai egyensúlyt; hozzájárulás a vidéki: - életminőséghez, - kulturális értékekhez, - sokféleséghez.

6 Az EU fenntartható fejlődési stratégiája I.
A HÁROM PILLÉR KÖRNYEZET TÁRSADALOM GAZDASÁG Az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiája jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy a fenntartható fejlődés három pillérét, vagy másként a három dimenzióját összehangoltan kezelje, és átfogó javaslatokat és ajánlásokat ad meg annak érdekében, hogy a gazdasági, a társadalmi és a környezeti folyamatok között a lehető legkevesebb ellentmondás, feszültség mellett fejlődjenek.

7 Az EU fenntartható fejlődési stratégiája II.
A dokumentum hat problémacsoportot jelöl meg: a globális éghajlatváltozás; a közegészséget veszélyeztető betegségek, a vegyi anyagok és az élelmiszer-biztonság problémája; a szegénység; a népesség elöregedése; a természeti erőforrásokkal való nem megfelelő gazdálkodás, a talajpusztulás, a hulladékok mennyiségének növekedése; a közúti forgalom növekedése és hatásai, illetve regionális egyenlőtlenségek.

8 A fenntartható gazdálkodás alapelvei Európában
természeti erőforrások megőrzése, élelmiszertermelés az EU és a világ igényeinek kielégítésére, életképes vidéki közösségek fenntartása, emberek és az állatok egészségének javítása, környezetvédelem, területhasználat sokfélesége, kevésbé károsító területgazdálkodás, helyi megoldások a területgazdálkodásban, hatékony intézmények a területgazdálkodás multifunkciójának megvalósítására. Figyelem és gondoskodás az életközösségekről. Az ember életminőségének javítása. A Föld életképességének és diverzitásának megőrzése. A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása. A Föld eltartó képessége által meghatározott kereteken belül kell maradni. Meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását. Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükről. Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit. Globális szövetséget kell létrehozni.

9 Fenntartható gazdálkodási rendszer jellemzői
A fenntartható fejlődés gazdálkodási rendszere keretében a gazdasági eredmények úgy növelhetők, hogy kímélik a természeti erőforrásokat és nem/vagy helyrehozható mértékben szennyezik a környezetet! Fontosabb jellemzői: Víztakarékos. Energiatakarékos. Vegyszertakarékos. Ráfordítás-takarékos. Minőségi termékkibocsátó. Környezettel harmonizáló. Szakértelem-igényes. Tudás-igényes.

10 MIÉRT NEM JÓK A GAZDASÁGI MUTATÓINK?
A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG ELSZÁMOLÁSÁRA SZOLGÁLÓ MAKROMUTATÓK (GDP,GNP) HÁROM SZEMPONTBÓL IS KIFOGÁSOLHATÓAK: - A NEMZETI ELSZÁMOLÁSOK NEM TÜKRÖZIK A KÖRNYEZETI MINŐSÉGBEN ÉS A TERMÉSZETI ERŐFORRÁS KÉSZLETEKBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOKAT, - A GDP-T ALKOTÓ JÖVEDELMEK KÖZÖTT NEM SZEREPELNEK AZOK A SZOLGÁLTATÁSOK, AMELYEKET A TERMÉSZET NYÚJT, - GDP-T NÖVELŐ TÉTELKÉNT JELENIK MEG SZÁMOS KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁS.

11 A fenntarthatóság mérése
A mutatók képzésének kritériumai: kifejezzék az összetett természeti, környezeti, társadalmi, gazdasági folyamatok lényegét; tükrözzék a kiindulási állapotot és változásokat; elégítsék ki az összehasonlíthatóság igényeit; ne legyen túl sok vagy túl kevés; az emberek megértség, mert a közérthetőség mozgósító erő; legyenek valósághűek.

12 MÉRŐ-, MUTATÓSZÁMOK NEW = NETTÓ GAZDASÁGI JÓLÉT
ISEW = FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI JÓLÉTI INDEX GPI = VALÓDI FEJLŐDÉS MUTATÓJA ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM BIOLÓGIAI KAPACITÁS HDI = EMBERI FEJLŐDÉS MUTATÓJA

13 NEW (Nettó gazdasági jólét)
NEW (NET ECONOMIC WELFARE)= NETTÓ GAZDASÁGI JÓLÉT NORDHAUS ÉS TOBIN 1972 GNP-BŐL ÉS A GDP-BŐL INDULTAK KI NEM PUSZTÁN AZ ANYAGI NÖVEKEDÉST TARTJA SZEM ELŐTT

14 NEW A NETTÓ GAZDASÁGI JÓLÉT MUTATÓ: AZ EMBEREK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JELLEMZÉSÉRE OLYAN TÉNYEZŐKET IS TARTALMAZ, MINT A MUNKAKÖRÜLMÉNYEK, A LÉTBIZTONSÁG, A TERMÉSZETI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA, A POLITIKAI SZABADSÁG ÉS DEMOKRÁCIA VISZONYAI STB.

15 NEW POZITÍV KORREKCIÓS TÉTELEK NEGATÍV KORREKCIÓS TÉTELEK
A TÁRSADALMILAG NEM SZERVEZETT MUNKA (HÁZTARTÁS, CSINÁLD MAGAD TEVÉKENYSÉG, HOBBI) ÉRTÉKE, REJTETT VAGY MÁSODIK GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG LEGÁLIS RÉSZE (NEM ADÓZNAK UTÁNA) A MUNKAIDŐ EGY RÉSZÉNEK SZABADIDŐRE VÁLTÁSA.Ű NEGATÍV KORREKCIÓS TÉTELEK KÖRNYEZETI KÁROK (LEVEGŐ-, VÍZSZENNYEZÉS, EGÉSZSÉGKÁROSODÁS, BELVÍZ, ÁRVÍZ, FÖLDRENGÉS STB.), URBANIZÁCIÓS HÁTRÁNYOK, FEGYVERKEZÉSI KIADÁSOK. SZÁMBAVÉTELÜK BECSLÉS ÚTJÁN TÖRTÉNIK, TENDENCIÁKAT FEJEZNEK KI. MÉRIK A GAZDASÁGI JÓLÉTET, AZ ÉLETMINŐSÉGET, MINT PL. A MUNKAIDŐ ÉS A SZABADIDŐ ARÁNYÁT, A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁT STB.

16 NEW NEW= GDP + SZABADIDŐ + A HÁZIASSZONYOK SZOLGÁLTATÁSAI
+ A „CSINÁLD MAGAD” TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKEI - KÖRNYEZETSZENNYEZÉS - A MODERN URBANIZÁCIÓ MÁS HÁTRÁNYAI

17 ISEW (FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI JÓLÉTI INDEX)
ISEW (INDEX OF SUSTAINABLE ECONOMIC WELFARE)= FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI JÓLÉTI INDEX HERMAN DALY ÉS JOHN COLB 1989 A NEW TOVÁBBFEJLESZTÉSE FIGYELEMBE VESZI A FOGYASZTÁST, AZ ANYAGI JAVAK ELOSZTÁSÁT ÉS A TERMELÉS-FOGYASZTÁS SORÁN KELETKEZETT KÖRNYEZETI KÁROKAT, A HOSSZÚ TÁVÚ KÖRNYEZETI KÁROSODÁSOK JELENÉRTÉK BEÉPÍTÉSE A MUTATÓBA (PL.GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS, ÓZONRÉTEG) A LAKOSSÁGI FOGYASZTÁST VESZI ALAPUL NAGYOBB RÉSZT BECSLÉSEKRE, MINT PONTOSAN MÉRHETŐ ADATOKRA TÁMASZKODIK, HISZEN A HOZZÁADOTT VAGY LEVONT TÉTELEK NEHEZEN MÉRHETŐEK VAGY SZÁMSZERŰSÍTHETŐEK EZÉRT NEM IS RÉSZEI A NEMZETI ELSZÁMOLÁSOKNAK.

18 GPI GPI (GENUINE PROGRESS INDICATOR)= VALÓDI FEJLŐDÉS MUTATÓJA
AZ ISEW EGYIK ALTERNATÍV VÁLTOZATA 1995 USA EGYSÉGES, ÁTFOGÓ SZERKEZETBEN TARTALMAZZA MIND A PIACI, MIND A NEM-PIACI TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKÉT A GDP-TŐL ELTÉRŐEN HOSSZÚ TÁVÚ SZEMLÉLETET TÜKRÖZ SZÁMOL A TERMÉSZETI ÉS TÁRSADALMI TŐKE KIMERÜLÉSÉVEL AZ AKTUÁLIS GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK HOSSZÚ TÁVÚ FENNTARTHATÓSÁGÁRÓL IS INFORMÁL

19 Jólétmódosítás iránya
Alkotóelem Jólétmódosítás iránya Személyi fogyasztás (A) Pozitív Jövedelem-elosztás egyenlõtlensége (B) Negatív A jövedelem-elosztással súlyozott személyi fogyasztás A / B A háztartási munka és a gyermeknevelés értéke Az önkéntes munka értéke A tartós fogyasztási javak szolgáltatásai Az autópályák és utak szolgáltatásai A bûnözés költsége A családok szétzilálódásának költsége A szabadidõ csökkenése Az alulfoglalkoztatás költsége A tartós fogyasztási javak költségei Az ingázás költsége A háztartások szennyezés-csökkentési költségei Az autóbalesetek költsége A vízszennyezés költsége A légszennyezés költsége A zaj okozta károk A nedves területek csökkenése A mezõgazdasági területek csökkenése A nem megújuló energiaforrások kimerülése Más hosszú távú környezeti károk Az ózonréteg csökkenésének költsége Az erdõk csökkenése Nettó beruházás Pozitív / Negatív Nettó külföldi hitelnyújtás vagy kölcsönfelvétel

20 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM KANADA
1995 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMUNK- AZ EMBERI HALADÁS MÉRSÉKLÉSE A FÖLDÖN SZÁMSZERŰSÍTHETŐVÉ VÁLIK, HOGY AZ EMBERISÉG MEKKORA HATÁSSAL VAN A FÖLDRE ÉLETMÓDUNK MEKKORA HATÁSSAL BÍR A TERMÉSZETRE MINDEN EMBERI TEVÉKENYSÉGET ÉS FOLYAMATOT A FÖLDTERÜLET EGYENÉRTÉKÉRE SZÁMÍTANAK ÁT

21 AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPJA
AZ ORSZÁG TERÜLETE LAKÓINAK SZÁMA A BEÉPÍTETT FÖLDTERÜLET AZ IPARI ENERGIAFOGYASZTÁS A LAKOSSÁG ELLÁTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ÉLELMISZER ÉS MINDEZEK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TERÜLET.

22 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM 30 millió 7,7 268 millió 12,2 167 millió 3,1
ORSZÁG NEVE LAKOSSÁGA ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM hektár/fő Kanada 30 millió 7,7 Egyesült Államok 268 millió 12,2 Brazília 167 millió 3,1 Franciaország 58,4 millió 4,1 Nagy Britannia 58,5 millió 5,2 Dél-Afrikai Köztársaság 43,3 millió 3,2 India 970 millió 0,8 Kína 1 milliárd 250 millió 4,3 Japán 125,7 millió Ausztrália 18,5 millió 9 Magyarország 10,2 millió 5

23 BIOLÓGIAI KAPACAITÁS-ÖKOLÓGIAI HIÁNY
BIOLÓGIAI KAPACITÁS: AZ ADOTT ORSZÁG EGY FŐRE JUTÓ „ÖKOLÓGIAILAG PRODUKTÍV TERÜLETE”. A BIOLÓGIAI KAPACITÁS ÉS AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM ÖSSZEVETÉSÉVEL MEGÁLLAPÍTHATÓ, HOGY AZ ADOTT ORSZÁG TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉT FELÉLŐ MÓDON GAZDÁLKODIK, VAGY KÖRNYEZETKÍMÉLŐ MÓDON ÉL. ÖKOLÓGIAI HIÁNY: AMENNYIBEN AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM NAGYOBB, MINT A BIOLÓGIAI KAPACITÁS, ÖKOLÓGIAI HIÁNYRÓL BESZÉLÜNK.

24 HDI HDI (HUMAN DEVELOPMENT INDEX)= EMBERI FEJLŐDÉS MUTATÓJA 1990 ENSZ
MEGALKOTÁSÁNAK CÉLJA: HOGY A GDP ÁLTAL NEM MÉRT FONTOS ÉRTÉKEK ALAPJÁN RANGSOROLHATÓVÁ TEGYE AZ EGYES GAZDASÁGOKAT ÉRTÉKÍTÉLETET TERMET/TESTESÍT MEG, KIFEJEZI AZ ADOTT KÖZÖSSÉG ELKÉPZELÉSEIT AZ EMBERI JÓLÉTRŐL.

25 HDI A MUTATÓ SZERINT A FEJLŐDÉS NEM MÁS, MINT AZ EMBERI KÉPESSÉGEK KITERJESZTÉSÉNEK FOLYAMTA. ENNEK ÉRTELMÉBEN A FEJLŐDÉSNEK MAGÁBAN KELL FOGLALNIA: AZ EMBEREK FEJLŐDÉSÉT (MEGFELELŐ JÖVEDELEMSZERZÉSI LEHETŐSÉG MINDENKINEK) AZ EMBEREKÉRT FEJLŐDÉST ( A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK SZEREPE, SZÜKSÉG SZERINT MÁSODLAGOS JÖVEDELEMMEL KELL KIEGÉSZÍTENI AZ ELSŐDLEGES JÖVEDELMET) ÉS AZ EMBEREK ÁLTALI FEJLŐDÉST ( AMI A POLITIKAI EGYENJOGÚSÍTÁSON KERESZTÜL VALÓSUL MEG).

26 HDI HDI= GDP + SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÉLETTARTAM
+ AZ ISKOLÁZOTTSÁGI SZINT + AZ ANYAGI JAVAK BŐSÉGE

27 A fenntarthatóság megvalósítása
alkalmazkodás + minőség versenyképesség = fenntarthatóság!

28 A fenntarthatóság megvalósítása
Alkalmazkodás a mezőgazdaságban: I/1. Alkalmazkodás a gazdasági életben a.; Az alkalmazkodás lehet: spontán; ösztönös; ráérzésből, megérzésből táplálkozó; tudatos (melynek alapja a hozzáértés). A tudatos alkalmazkodás lehet: követő (adaptív); megelőző, előretekintő (adjustment).

29 Az alkalmazkodás nem más, mint:
egyrészt a kellő biztonsággal előre nem látható gazdasági eseményekre, változásokra való felkészülés, másrészt a bekövetkezett gazdasági változásokra való reagálás. A fenntarthatóság megvalósításához való alkalmazkodás: tudatos felkészülés és cselekvés; összehangolt cselekvések láncolata; az expanzív előretörés és visszavonulás művészete.

30 I/2. A mezőgazdasági alkalmazkodás sajátos körülményei:
Három lényeges sajátosság csoport érvényesül: Rugalmasság – stabilitás. Térbeliség – sokszereplős tevékenység. Determináció – fejlődési kényszer. I/3. A fenntartható gazdálkodási rendszer: A fenntartható gazdálkodási rendszerek kidolgozása és üzemi alkalmazása a fenntarthatóság megvalósításának kulcsa! Ezek a rendszerek tudásigényesek, ráfordítás – takarékosak, környezetkímélők, és minőségi termékeket kibocsátók.

31 II. Minden, ami minőségi, a fenntarthatóságot szolgálja
A jövőben a természeti erőforrások óvása és a környezetterhelés mérséklése, vagyis a fenntartható agrárfejlődés, valamint a kereslet változása korlátozza az egyoldalú mennyiségi törekvéseket! következésképpen csak a minőségben korlátlan agrárfejlődés lehet Magyarországon a haladás iránya!!!

32 Mi a minőség? A minőség a célnak való megfelelés, használatra való
alkalmasság! A minőség komplex rendszerének 3 dimenziója: Környezeti dimenzió. Termék dimenzió. Termékpálya dimenzió. Minőségi agrárfordulat csak úgy remélhető, ha a minőség valamennyi meghatározó dimenziója minőségorientáltan fejlődik!

33 III. A verseny és a fenntarthatóság
Versenyképes az a termék, ami eladható, illetve az a tevékenység, amit a társadalom igényel szükségletei kielégítése érdekében és azt ellentételezi! Versenyképes az a vállalkozás, amelyik képes fokozni piaci jelenlétét, vagy legalábbis bizonyos ideig képes megőrizni piaci helyzetét. Versenyképes az a vállalkozó, aki időben rendelkezik megfelelő információkkal és folyamatosan korszerűsíti szakértelmét, ismereteit, amit a tudásigényes fenntartható gazdálkodási rendszer eleve megkövetel.

34 Növeli a fenntarthatóság versenyesélyeit mindaz ami
hatékony, mérhető, kiszámítható, ellenőrizhető. Az alkalmazkodás és a verseny komparatív feltételei „komparatív” = latin eredetű szó, jelentése egybevető, összehasonlító. A komparatív vizsgálatok a viszonylagos előnyök, hátrányok feltárását szolgálják.

35 Az alkalmazkodás komparatív feltételei az egyes
vállalkozások közötti versenyesélyeket jelentik, eldöntik a piaci versenyben elérhető eredményeket, melyek összességükben Magyarország EU – országok közötti kilátásait is meghatározzák. Ha a hazai mezőgazdaság és az üzemek alkalmazkodásának komparatív feltételeit tekintjük át, akkor a meghatározó tényezők, körülmények között az alábbiak említhetők meg: Az éghajlati, hidrológiai, felszíni és talajadottságok. Az üzemi, vállalkozói struktúra. A földellátottság.

36 Technika, technológia. A pénzügyi feltételek. A K+F tevékenység, a kreatív szakemberrel együtt a korszerű verseny mozgatója. 7. A szakemberek folyamatos ismeretbővítése, információ ellátottsága. 8. Az értékesítési pályák feszültségeinek oldása.

37 A fenntartható politika
„A fenntarthatóság gyakorlati megvalósítása érdekében a politika segítségével, vezetésével az alábbiak szükségesek: Széleskörű felvilágosító tevékenységet követően nemzeti egyetértésre kellene jutni a fenntarthatóság ügyében általában és különösen a mező- és erdőgazdaságban. Törvényekkel, jogszabályokkal, ösztönzéssel és szankcionálással indokolt támogatni a fenntarthatóságot, megelőzve egyúttal a kijátszás, egyoldalú haszonszerzés és a korrupció lehetőségeit. Fenntarthatósági politika csak akkor kaphat széleskörű társadalmi támogatottságot, ha közérthető, megnyerő, cselekvésre ösztönző. A globalizációs versenyben csak a kellően hatékony fenntarthatósági politika érvényesülhet, mert különben a versenyfutásban nem sikerül a fenntarthatóság megvalósítása. Előreláthatóan ennek teljesítése a legnehezebb!” (Csete L.-Láng I., 2005)

38 AGRÁRPOLITIKA FŐBB ELEMEI (a fenntartható fejlődés szempontjából)
a birtok és üzemi struktúrapolitika; a piac- és termeléspolitika; a jövedelem- és finanszírozás politika; a fenntartható fejlődési politika; a tudományos- és fejlesztési politika; a humán értékek növelésére irányuló politika; a vidék és térségfejlesztési politika;

39 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!