Településhálózatunk a falvak és a tanyák.

Az előadások a következő témára: "Településhálózatunk a falvak és a tanyák."— Előadás másolata:

1 Településhálózatunk a falvak és a tanyák

2 Település A népesség lakó – és/vagy munkahelyének térbeli együttese, ahol a természeti környezet elemei, a gazdasági és társadalmi jellegű összetevők élénk kölcsönhatásban vannak egymással.

3 Amiről szó lesz… A településeink fejlődésének feltételei.
Településhálózatunk tagozódása és igazgatása Falusi településeink A szórványtelepülések

4 A településeink fejlődésének feltételei.
I. Természeti adottságok Termékeny talaj Kedvező éghajlat Síksági táj Jó természetes védelemmel bíró helyek Folyóvölgyek Árvízmentes területek Ivóvízforrások Folyami átkelőhelyek Ásványkincsek

5 II. Társadalmi feltételek
Technika Munkaerő szakképzetsége Létszáma Nemek szerinti megoszlása Munkaerőhiány vagy felesleg

6 (telefon,fax,számítógép hálózat,internet stb.)
III. Infrastruktúra A termelést biztosító műszaki létesítményeket jelenti: A közlekedési hálózatot Az energia ellátást A közműveket ( gáz-,víz-,és csatornahálózat) Az információs rendszert (telefon,fax,számítógép hálózat,internet stb.)

7 A településeink fejlődésének feltételei.
Településhálózatunk tagozódása és igazgatása Fejlődésünk társadalmi alapjai. A szórványtelepülések

8 Településhálózatunk tagozódása és igazgatása
A hazai településhálózat 2003.január1-jén Összesen 3435 település. Ezek megoszlása: Főváros 1 Megyei jogú város 22 Egyéb város 229 Község 2893 Összesen 3145

9 Hazánk megyéi és megyei jogú városai

10 Területi közigazgatás
Egysége Szent István óta a MEGYE akkor királyi vármegye Hazánkban ebből 19 van. A megyeszékhelyek és az lakosnál népesebb városok megyei jogú városként működnek , közigazgatásilag önállóak. Hazánkban nem volt jellemző a megyéknél nagyobb régiók kialakítása , de az EU hoz való csatlakozás egyik feltétele volt a régiók kialakítása.

11 Területi közigazgatás
Alapegységei a községek és a városok. Jogi szempontból egyenlő rangúak, működésük az önkormányzati rendszerre épül. Településeinkre a kis települések szórt elhelyezkedése és a nagyobb települések körüli tömörülés a jellemző. Rangjukat a szerepkörük határozza meg. A településrendszer állandóan változik.

12 A településeink fejlődésének feltételei.
Településhálózatunk tagozódása és igazgatása Falusi településeink A szórványtelepülések

13 Falusi településeink A falvak a legrégibb és ma is a leggyakoribb településeink. Alaprajzuk , méretük rendszerint követi a domborzati adottságokat.

14 Halmazfalu (Nyírség,Jászság)

15 Egyutcás falu (dombvidékek völgyeiben v. folyók mentén)

16 Sakktábla alaprajzú (mérnöki tervek szerint épültek)

17 Falvaink nagysár szerinti csoportosítása
Alapja a lélekszám. Aprófalvak 1000 fő alatt Kisfalvak fő között Középfalvak fő között Óriásfalvak fő körüli Számuk csökken várossá nyilvánításuk folyamatos.

18 A településeink fejlődésének feltételei.
Településhálózatunk tagozódása és igazgatása Falusi településeink A szórványtelepülések

19 Szórványtelepülések A több lépcsőben kialakult magyar tanyarendszer adja az alföld sajátos arculatát. A szórványtelepülések területi elhelyezkedése is jellegezte. A fiatalság kevésbé vállalja ezt az életmódot így a tanyák lakói elöregednek. A tanyák napjainkban családi farmokká alakulhatnak át.

20 VÉGE