Készítette: Csintalan Viktória

Az előadások a következő témára: "Készítette: Csintalan Viktória"— Előadás másolata:

1 Készítette: Csintalan Viktória
Nyomtatók Készítette: Csintalan Viktória

2 Nyomtatók csoportosítása
Alkalmazott technika szerint: Ütő nyomtatók Nem ütő nyomtatók Egyszerre kinyomtatható karakterek száma szerint: Karakternyomtató Sornyomtató Lapnyomtató

3 Nyomtatási paraméterek
Nyomtatási minőség, a nyomtatás felbontása tűk száma (9, 24) egy inch-en (2,54 cm) megjeleníthető pontok száma: DPI (dots per inch). Pl.: 300 DPI Nyomtatási sebesség: karakter/másodperc: CPS (character per secundum) lap/perc: PPM (pages per minute)

4 Karakternyomtató (ütő)
Fajtái: Gömbfejes nyomtató Margarétafejes nyomtató Előnye: Egyszerű, olcsó működés Hátránya: Fix karakterkészlet Működése: Írógéphez hasonlóan egyszerre egy karaktert nyomtat

5 Sornyomtató (ütő) Előnye: Hátránya: Működése:
Nagyon gyors ( CPS) Hátránya: Fix karakterkészlet Zajos Drága Működése: Egy papír szélességű hengersor tartalmazza az összes karakter domborképét Minden karakterhelyen a megfelelő karakter kerül a festékszalag mögé és így egy sor egyszerre nyomtatódik Ezt a nyomtatót kis könyvtárakban lehet használni ahol nem kell olyan sokat nyomtatni.

6 Mátrixnyomtató Az első mátrix nyomtatót 1968-ban mutatták be. Működési elve egyszerű. A betűt festékszalagon keresztül a papírra üti, éppen úgy, ahogy az írógép, de egy fontos különbséggel: nincs minden betű előre elkészítve, hanem a fejből tűk ugranak ki, és ezek alakítják ki a betűket. Minél több tűvel dolgozik a printer, annál szebb és bonyolultabb alakzatok rajzolhatók ki vele. Ez is képes indigóval dolgozni, de itt a melléütés kizárt, hiszen a szöveget a monitor előtt szerkesztjük, és csak akkor küldjük a nyomtatóra, ha már készen van.

7 Mátrixnyomtató (ütő) Egyszerre annyi pontot képesek kinyomtatni, ahány elektromágnesekkel mozgatott tű található a mozgatófejben. A jellemző tűszám 9 és 24, de létezik 7 és 18 tűs nyomtatófej is. A vezérelt mágnesek a hozzájuk tartozó tűket alaphelyzetükből elmozdítva egy a papír előtt elhelyezett festékszalagra ütik. A papírhoz nyomott festékszalag a papíron nyomot hagy. A mágnesek megfelelő vezérlésével és a tűoszlop papír előtti folyamatos léptetésével a nyomtató előállítja a nyomtatandó szöveg (kép) egy sorát. A nyomat viszonylag nagyméretű pontokból áll, az íráskép rossz.

8 A legrosszabb minőségnél (draft) a kép széteső, a tűk nyomai, mint pontok meglátszódnak. Szebb képet eredményez, az NLQ (Near Letter Quality – közel levél minőségű) vagy LQ (Letter Quality – levél minőségű) beállítás, mert ekkor a pontok határai elmosódnak, mert a mátrixnyomtató többször megy végig a nyomtatandó soron, másodszori nyomtatáskor a tűket elcsúsztatja. A legszebb nyomtatási képet a VLQ (Very Letter Quality – igazi levélminőségű) beállításkor kapjuk, amely már nyomdai minőséget produkál, de igen lassan.

9 Mátrixnyomtató (ütő) Előnye: Hátránya: Működése:
Olcsó, alacsony nyomtatási költség Többpéldányos nyomtatás Képes leporellót kezelni Hátránya: Lassú Zajos nyomtatás Nyomtatási kép nem szép Működése: Kis tűk segítségével egy festékszalagon keresztül pontokat nyom a papírra. Azokban a könyvtárakban lehet használni, ahol sok dokumentumot kell kinyomtani.

10 Tintasugaras nyomtató
1984-ben a HP bemutatta a legendás Think Jet-et. Ez volt a legelső tintasugaras nyomtató. Ez a nyomtató fajta a legnépszerűbb.

11 Tintasugaras nyomtató
Működési elve egyszerű: A fejből nagyon vékony csövekből spriccel ki a tinta. A mai printerek szinte mind színesek, és 4 tintát használnak. A 3 alapszín, amiből mindent kikevernek itt a cián, a bíbor és a sárga. Ebből ki lehetne keverni a feketét is, de takarékossági okokból a feketéhez külön fekete tintát alkalmaznak. Aki már olvasott tőlem valamit, az megszokta, hogy kitérek az elmélet és a gyakorlat közötti különbségekre. Gondolkodjanak el azon, hogy milyennek kell lennie annak a tintának, amelyik olyan finom, hogy átfér a századmilliméteres csövön, de hosszabb ideig állva sem sűrűsödik be, néhány hét alatt sem szárad be a fejbe a tinta, de a papírra kerülve olyan gyorsan megszárad, hogy nem kenődik el. Ehhez a mechanikai-, az elektro- és a vegyészmérnöki tudományok összefogása kellett.

12 A jellemző tulajdonságai:
A kinyomtatott szöveg és kép nagyon jó minőségű (speciális papíron fotó minőségű is lehet) Nagyon halk Egyszerre csak egy példányt lehet vele nyomtatni. Egy oldal költsége ennél a típusnál a legmagasabb. Általában nem leporellót, hanem sima lapot használ.

13 Tintasugaras nyomtató
Fajtái: buboréknyomtatók (bubblejet) piezo-elektromos nyomtatók Előnye: Halk, viszonylag gyors működés Olcsó eszköz Jó minőségű nyomat Hátránya: Magas oldalköltség (főleg színes nyomatnál) Nem vízálló nyomat Működése: Térfogatváltozás következtében kis tinta csepp kerül a papírra

14 Lézernyomtató A személyi számítógépek környezetében a legjobb minőségű nyomtatást ezzel a nyomtató típussal tudjuk elérni. Felbontásuk DPI.Üemeltetésük olcsóbb és mint a tintasugarasoké.

15 Működési elvük: Egy szelénhenger található a nyomtatóban, és a lézersugár pontokat rajzol erre a hengerre. A rárajzolt pontokon töltés keletkezik, ami az ellentétes töltésű festékszemeket magához vonzza. Így a henger mellett elhaladó papírra tapadnak a festékszemek. A megapadt szemcsék hő hatására ráégnek a papírra. E technológia alkalmazásával a festék nem maszatolódik el, mint a tintasugaras nyomtató esetében.

16 A színes lézer nyomtatók működése, nyilván valóan, nagyon hasonlít a mono vagyis egy színnel, feketével nyomtató nyomtatókéhoz A különbség annyi, hogy egy papírlapon négyszer teszi meg, vagyis négy különböző festéket vesz fel. Négy szín keverésével minden szín előállítható. Ez a négy szín a cián (kék), magenta (piros), sárga és fekete. Vagyis minden szín ezen négy szín különböző arányú kombinációja.

17 A lézernyomtatók legfőbb előnyei:
- sebesség, - pontosság - gazdaságosság (nyomatár).

18 A lézernyomtatók nagyobb sebességgel képesek nyomatot előállítani, mint a tintasugaras nyomtatók, hisz gyorsan képesek „mozogni”. Pontosabb képet adnak, hisz a lézersugarak átmérője állandó, a tintasugarakkal ellentétben. A lézernyomtatók beszerzése, megvásárlása drágábbak, mint a tintasugarasaké, ellenben a nyomatok előállítása, az üzemeltetés olcsóbb, így ott ahol nagyobb használatnak vannak kitéve, hamar megtérül az áruk.